Nagyon nem szeretnénk Mészáros Lőrinc, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Matolcsy György és mások helyében lenni, ha Orbán Viktor „keleti szele” eléri Magyarországot is. Mert ott ugyan tombol a korrupció, amit ők szeretnek, de a nép válaszai és a megoldások is „keleti” stílusúak. Attól tartunk, hogy ez elérheti Magyarországot is, mert nem kizárt, hogy egyesek jó ötletnek találják.
Márpedig az ukrán minta közeledik Magyarország felé. A Romániában zajló korrupcióellenes népharag hullámain terjed az a videó, amelyen a Morometzii román rapegyüttes „Románia ébredj fel”! című dala alá az ukrajnai események képeit vágták, amelyeken kukákba dobják a korrupt politikusokat:
Ez olyannyira elterjedt az egész országban, hogy az ukrán belügyminiszternek 2014. szeptemberében kéréssel kellett fordulnia az ország lakosságához, hogy „ne dobálják a politikusokat a kukába!” A feldühödött tömegek több politikust is szemeteskukákba dobtak, akikről tudták, hogy korruptak.
Az első eset Odesszában történt, itt az állami biztosítótársaság regionális igazgatóját dobták bele egy szemetes kukába, majd Kijevben egy képviselő is így járt. Hasonló eseteket jelentettek más városokból is, végül népi mozgalommá vált, és mindenhol megkeresték és a szemétbe dobták azokat a politikusokat és korrupt embereiket, akikről azt gondolták, hogy a szemétbe valók.
Itt látható alul egy rövid összefoglalás a „népi igazságszolgáltatásról”. Ez keleti hagyomány, amit Orbán szeret, és azokra az országokra jellemző, ahol basáskodnak, lopnak, hülyének nézik az embereket, akik azt látják, hogy a hatalmon levők mindent megtehetnek, mert az állami igazságszolgáltatás is a szervezett politikai bűnözés része, és nem működik.
Ezek az eredeti ukrán felvételek a kukába dobálásokról:
[video_embed name=”kuka”]
Meglehetősen hátborzongató és félelmetes, az egész ijesztő, és ismerve a „félázsiai magyar népet” (copyright: Orbán Viktor), ilyenkor használatos szokásait, attól lehetne tartani, hogy a kukába dobálásnál az akció nem érne véget. Márpedig azok az ukrán politikusok, akiket a kukákba dobtak, meg sem közelítették Orbán bűnszervezetének korrupcióját.
Nem biztos, hogy Mészáros Lőrinc eljutna a jachjáig, az se biztos, hogy az igazi „Mészáros”, vagyis Orbán Viktor megúszná, mert az mindenki előtt világos, hogy Mészáros gázszerelő nem a maga pénzét gyűjtögeti, hanem a csókos felcsúti cimborájáét. Orbán nagyot téved, amikor azt hiszi, a jogállam lebontása neki hasznos. Ha pártkatonát ültet az ügyészség élére, s Polt blokkolja az állami igazságszolgáltatást, akkor jön az önbíráskodás, amit ők idéznek elő.
Téved Orbán, hogy ha azt hiszi, hogy ha felszámolja a liberális demokráciát, amelyben az igazságszolgáltatás működik, ahol törvény előtti egyenlőség van, akkor büntetlenül lehet lopni, rabolni és fosztogatni, mert a felelősségre vonás elmarad. Nézegessék a képeket, még inkább az 1956-os fotókat a körúti és a Köztársaság téri pogromokról, hogy milyen az illiberális államban az igazságszolgáltatás. Milyen az, amikor a nép szolgáltat igazságot.
Ennél borzalmasabb nincs, az erőszak iszonyatos, bűnössé teszi azokat is, akiknek amúgy igazuk van, és lenulláz egy népet és egy országot. Márpedig a türelem egyszer elfogy, mint ahogy az ellopható pénz is elfogy, amiből meg lehet vesztegetni a népet fillérekkel, de már az sem lesz. Akkor jönnek a kukák, és még hálásak lehetnek, ha ennyivel megússzák. De a magyar népet ismerve, ne reménykedjenek abban, hogy ennyivel meg fognak elégedni.
Tudjuk, hiába mondjuk, nem hiszik el, hogy a pökhendi királylánykát is utolérheti a nép dühe és haragja, a fatolvaj vejkóval együtt, és Ráhelkét is könnyen beleállíthatják fejjel valamelyik ellopott kastély kukájába. Orbán nem tudja, mivel játszik, és rosszul számol, ha azt hiszi, hogy a magyarok a végtelenségig becsaphatók az idegenellenes gyűlölettel. Ha nem tudja őket megvesztegetni, ha nem lesz mit enni, jönnek a kukák, jó esetben.
A számonkérés szele már a szomszédban tart. Már a románok hangolnak, pedig ott még működik is valamennyire a korrupcióellenes igazságszolgáltatás. Budapesten a helyzet ennél sokkal súlyosabb. Ha már a románok énekelnek a nyomorukról és a kukába dobott politikusokat mutogatják, akkor Budapesten ne legyenek annyira nyugodtak a tolvajok, mert itt más eszközöket szoktak használni, ami nagyon nem lenne jó.
Tudjuk, hogy ezen a ponton már nem lehet visszafordulni, hiába mondanánk Orbánnak, hogy most már loptak eleget, korlátlan hatalma van, ellenzéke a lábai előtt hever, és a megélhetéséért minden aljasságra hajlandó, mit akar még? Ne vigye bele ezt a népet a pusztulásba, a pusztításba, az erőszakba, ne kényszerítse, hogy ne lásson más lehetőséget maga előtt, mint az erőszakot.
Mészáros Lőrinc nevén kirabolni az országot, magántulajdonná tenni a köz vagyonát, ellopni mindent, ami mozdítható, és ami nem, égbe kiáltó gazemberség, és nehogy azt higgye, hogy az emberek nem tudják, hogy ez mind az ő pénze. Addig hallgatnak, amíg azt hiszik, hogy ők is megszerezhetik, amit akarnak. De ha nem tudják, Mészárost a nyakánál fogva húzzák ki valamelyik kastélyából, és Orbánt is halálra keresik. Nem lesz az a TEK, amelyik a népharagtól megvédje.
Ezért mégis arra kérjük, ne éljen vissza ennek a népnek a türelmével, fejezze be a piszkos hazudozásait, állítsa le a lopást, míg nem késő. Állítsa helyre az állami igazságszolgáltatást, a törvény előtti egyenlőséget, a sajtószabadságot, mert ennek rossz vége lesz. S nagyon nem szeretnénk hasonló vagy még durvább erőszakot látni.
Itt van a román rapegyüttes szövege Szele Tamás fordításában (szövegszerkesztő Németh Zsuzsa):
Románia ébredj fel!
Romániában tízből kilenc román abban a helyzetben van, amiben én most.
Miért? Nézz körül.
Nem, félreértesz: nem káromkodom, nem szidlak.
Nézz körül!
Refrén:
Ébredj, Románia!
Annyit kéne tenni és olyan elveszett vagy
Románia, ébredj!
Senki sem cselekszik és a nyomor nagy
Románia, ébredj!
Annyit kéne tenni és olyan elveszett vagy
Románia, ébredj!
Senki sem cselekszik és a nyomor nagy
Románia, ébredj!
Néha kibámulok az ablakon és nem értem
a világ jön-megy, de hogy képes átsiklani a problémák felett
Régen ezek egyesítették az elméket
lehet, hogy valami eltörölt minden emléket?
Inkább szemet hunyunk, csak tolvajt ne lássunk
Senki sem tudja már mi az a revolúció
azt mondják, ha kussolsz, győz az evolúció
Hogyha nem szólsz semmit, más sem szól majd semmit
Elpatkolsz és ráhagyod az utódaidra a semmit
Mit hagy rád majd a papa, epebajt vagy májbajt?
Pár száz lejes éhbért, ez havonta elhajt
Nem tudsz venni a srácoknak már se könyvet se füzetet
minden sarkon bankfiók van, a pénzed befizeted
hogy éhen ne halj útfélen, kidolgozod beledet
Refrén:
Változásnak jönni kéne, jönni ám, de honnét
Minden pénzed befizeted az újabb bankcsődért
Nyissál inkább fitness-parkot, mérjél inkább lőrét
Mindenről csak az tehet aki zsírunkon hízott
Eljön érte, zsebet kotor, elvisz minden grandot
Mama meg a szalag mellett húsz évet lehúzott
Elege lett, keze lehullt elment végül messze
és senki sem gondolt volna: közel végső perce
Anyád, apád, életed, vagy épp csak a házad
ne állj báván, cselekedj, próbáld meg és lázadj
Inkább bemész a városba egy kerek pizzára?
Fizetésnap megteheted, magas ám az ára
Ébredj, ember, tégy valamit, tégy valami többet
Hogyha fent nem törik ablak, nekünk itt lent lőttek
Ne aludj itt egymagadban, nem lesz jó a vége
Tégy magadért, tégy másokért, de cselekedj végre
Refrén:
Lakatos a jóbarátom, lakatos a tesó
héttől hétig dolgozik mert ilyen ez a meló
Hogyha végre hazaér már nincs ereje semmi
Fél nap munka után ugyan mit is bírna tenni?
Család kéne neki végre, jólét és kis remény
román testvér, mondd meg nékem, nem te vagy ez a legény?
Hányunknál nincsen már remény, emléke sincs mára
érezzünk, hogy elszivárog életünk hiába
Testvéreink meghaltak még a forradalomba’
meghaltak hogy fordulhasson a mi sorsunk jobbra
(mondd meg nékem, hol az a jó, mit ígértek akkor?)
minden román a Mátrixban él, ez a szép, modern kor
Látható, hogy mind álmodunk, remények vak táncát
el is szedik a pénzünk, de adnak érte számlát
Hogyha te is tisztán látsz és mi mind tisztán látunk
Azt nem értem, mért ülünk, mégis, mire várunk?
Refrén:
Romániában tízből kilenc román abban a helyzetben van, amiben én most.
Miért? Nézz körül.
Nem, félreértesz: nem káromkodom, nem szidlak.
Nézz körül!
