Többmilliónyi adományt nyúlt le Trump ügyvédje

2
Engedjétek hozzám dőlni a pénzeket.

A 444.hu ír róla, hogy Jay Sekulow, aki Donald Trump ügyvédjeként vált ismertté mostanában, 2009 júniusában – amikor a gazdasági válság miatt naponta 15 ezer ember elveszítette az állását az Egyesült Államokban – egy olyan programot hagyott jóvá, ami szegény embereket ösztönzött adományozásra – egy keresztény nonprofit szervezet számára.

A Christian Advocates Serving Evangelism (Case) elnevezésű telemarketinges vállalat operátorainak a Sekulow által aláírt szerződésükben foglaltak szerint az volt a dolguk, hogy ún. áldozati felajánlásokat szedjenek ki a szegény, munkanélküli emberekből. Ezt olyasfajta szövegkörnyezetben, hogy tudják, ilyenkor nehéz felajánlásokat tenni, de akár 20 dollár is megfelel.

Annyira bevált az ötlet, hogy 2000 óta több mint 60 millió dollár folyt át Sekulowhoz, családjához, valamint szokatlan típusú kölcsönöket és ingatlanügyeket finanszíroztak belőle.

Miután a Guardian kitartóan próbálta elérni Sekulowot, aki Trump ügyvédi csapata tagjaként az elnök gyakori védelmezője a sajtóban, a szóvivője útján közleményt küldött a lapnak, aminek lényege, hogy az üzleti megállapodásokat független szakértők rendben találták.

A Case-t egyébként 1988-ban egy ismert konzervatív teleevangélista, Pat Robertson, az abortusz és az azonos neműek házassága elleni harc egyik élharcosa indította el, miután ingatlanpiaci próbálkozásai rendre csődbe és jogi ügyekbe torkolltak.

A Case kis összegű, telefonon és üzletközpontokban gyűjtött fejajánlásokból szed össze évi több tízmillió dollárt. Az embereket például a sharia-törvények bevezetésével vagy Barack Obama ténykedésével ijesztgették, és azzal, hogy veszélyben a keresztény világ, ezért minden kis segítség nagyon fontos.

Sekulow levelet írt az adakozóknak arról, hogy a szervezete ingyen dolgozik, csak Istentől kapnak jutalmat.

Arra is fény derült, hogy Sekulow több szálon kaszál annyit, amennyit nem szégyell: például társtulajdonosa a Constitutional Litigation and Advocacy Group nevű ügyvédi irodának, mely évekig 25 millió dollárért nyújtott jogi szolgáltatásokat a nonprofit szervezetnek – miközben másik cége, a Regency Productions 11,3 millió dollárért gyártott tartalmakat a Case számára.

A Guardian kitartó munkával kiderítette, hogy Sekulow 3,3 millió dollárt zsebelt be, feleségének 1,2, a testvérének pedig 9,2 millió dollár jutott 2000 óta. Sógornőjének a cége 6,2 millió dollárért kapott megrendeléseket, két fia és a testvére lánya 1,7 millió dollárt kapott.

A Guardian által megkérdezett ügyvédek szerint kizárt, hogy mindez legális lenne, mert a nonprofit világban ilyen pénzek nem mozognak. Mivel a szövetségi törvények tiltják az aránytalanul magas juttatásokat kifizetését nonprofit vállalatoknál, amennyiben ilyesmit lelepleznek, akkor akár 200 százalékos visszatérítést is előírhatnak, a szervezet pedig búcsút inthet az adókedvezményeinek.

Vélhetőleg Sekulow igykezett nem feltüntetni a két szervezete közötti tranzakciókat, nehogy a támogatók nyomon követhessék a pénzük mozgását.

A Guardian rengeteg zűrös ügyet talált: például hogy Sekulow felesége a nonprofit alapból kivett 245 ezres hitelből vásárolt 1998-ban egy ingatlant, hogy aztán a Case igazgatótanácsa, amiben a családtagok ültek, az összegből elengedjen 217 ezer dollárt, Ezután a tehermentesített ingatlanra jelzáloghitelt vettek fel. Ez csak egy példa a sok közül, természetesen a hiteljóváírások nem szerepeltek az éves bevallásaikban.

Aki többet is szeretne tudni erről, az a Guardian cikkéből okososdhat.

Magyarország lakosainak már az arcizmuk sem rándul: nehéz ilyen hírekkel itthon a legtöbb ember ingerküszöbét átvinni (mert nekünk rendesen elmagyarázzák, miért jó, ha például az immáron nem is közpénz számolatlanul-ellenőrizetlenül dől egyesek zsebébe). Mégis, talán azért maradt pár ember, akiket érdekel: mi lesz mindennek a következménye Amerikában? Még akkor is, ha Sekulow az elnök embere.





2 HOZZÁSZÓLÁSOK