Pert nyert Kishantos a magyar állammal szemben

5 perc olvasási idő

A Gépnarancson jelent meg a hír, hogy a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön megerősítették az elsőfokú döntést, és a másodfokú jogerős ítélet szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) ki kell fizetnie Kishantos számára az ökogazdaság által 2013-ban elvégzett közel 20 millió forint értékű mezőgazdasági munka árát.

Ez az úgynevezett mezei leltár értéke: azaz annak az elvégzett munkának a költségei, amellyel a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (Kishantos) azt biztosította, hogy az új bérlők a területet ökológiai gazdálkodásra alkalmas állapotban tudják átvenni.

Ez a 2013-as őszi vetést takarta, ami közel 20 millió forintba került, és a jogszabályok alapján az NFA-nak ki kellett volna fizetnie az ökogazdaság számára, miután a területet átadta az új bérlőknek. Az összeg azonban sosem érkezett meg a kishantosi ökogazdasághoz.

Ezért aztán Kishantos ez ügyben is bírósághoz fordult 2014-ben, ennek eredményeként ma jogerős ítélet ismerte el, hogy jogos az ökogazdaság követelése, és a magyar államot képviselő NFA-nak ki kell fizetnie a közel 20 millió forintos tartozást.

A kishantosi mintagazdaságot 1992-ben magyar, német és amerikai szakemberek hozták létre, a területen vegyszermentes, biogazdálkodást folytattak, a megtermelt haszonból pedig egy népfőiskolát tartottak fenn.

2013 tavaszán kezdődött az NFA úgy döntött, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által kezelt 452 hetáros állami földterületet – amelyen a szervezet nemzetközileg is elismert ökológiai mintagazdaságot üzemeltetett – 2013. november 1-től számos más vállalkozónak adja bérbe.

A Greenpeace Magyarország Egyesület 2014 április elején feljelentést tett a kishantosi ökogazdaság földterületeinek visszavétele miatt, mert szerintük az NFA több szabálytalanságot elkövetett az eljárás során.

Április 12-én a területet biztonsági őrök támogatásával a pályázaton nyertes új bérlők felszántották a földet, amiben a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által elvetett őszi búza, borsó, napraforgó sarjadt. Kishantos támogatói szerint a lépés törvénytelen volt, mivel a folyamatban lépő perek miatt az új bérlők nem voltak „birtokon belül”, és 140 millió forintos kárt okoztak.

2015 májusában a bíróság jogerősen kimondta, hogy Bitay Márton államtitkár félrevezette a közvéleményt, amikor azt nyilatkozta, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ korábban nem fizetett bérleti díjat a föld után és nem hajtott végre korábban vállalt fejlesztéseket, egyúttal megsértette a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ jó hírnevét is.

Ugyanazon év június 17-én Fővárosi Törvényszék másodfokon kimondta, hogy az új bérlővel kötött szerződés jogellenes volt, mivel az a pályázat benyújtásakor semmiféle mezőgazdasági tevékenységet nem végzett, így jogosult sem lett volna a pályázaton való részvételre – ezt azonban az NFA figyelmen kívül hagyta.

Egyfelől örülünk Kishantos ez ügyben elért győzelmének, ugyanakkor élünk a gyanúperrel, hogy a megítélt összeg átutalása nem lesz zökkenőmentes. Mert a “jog” szótól vérben forog a regnáló hatalom szeme.




Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Többmilliónyi adományt nyúlt le Trump ügyvédje

Következő cikk

Így adóztat a német állam