Kövér László a Katolikus Rádióban adta elő legújabban a napi diagnózisához szükséges elméleteit. Ezek mindegyike külön-külön is hatalmas botrány lett volna a kilencvenes években Magyarországon, amíg volt Magyarországon sajtó, közélet, parlament, minimális polgárosodás, és emberi felelősségérzet. Azóta mindezek megszűntek, csak Kövér László maradt, s ember sincs, aki az eszmefuttatásai szörnyűségeit elemezze, Kövér diagnózisát kiállítsa. A Magyar Országgyűlés elnökének tisztje egykor tekintélyes, felelősségteljes megbízatás volt, birtokosa közjogi méltóság.
Mindent elmond az országról, hogy ezt a tisztséget egy olyan ember tölti be, aki őszinte meggyőződéssel állítja, hogy „egymással kompromisszumra nem hozható oldal világméretű összecsapása” zajlik. A liberális jogállam, a demokrácia lényege éppen az, hogy ne legyenek „egymással kompromisszumra nem hozható oldalak”, mert van egy közös nevező, a jogállamiság, a törvények uralma, az alkotmányosság iránti tisztelet. Mindazok a politikai erők, amelyek a demokratikus normák, a jogállamiság határain belül vannak, e közös nevező talajn állnak, és az a parlament, aminek ez az eszement idióta kommunista fasiszta az elnöke, éppen annak a helyszíne, ahol ezek a kompromisszumok megszületnek.
Ahol „egymással kompromisszumra nem hozható oldalak” vannak, ott megszűnik a párbeszéd, marad a kevésbé vagy nyílt erőszak, az elnyomás, esetleg a háború, a véres küzdelem. Ennek kivédésére jött létre az emberi egyéni jogokra, a hatalmi ágak szétválasztására épülő liberális jogállam. Az illiberalizmus programja ennek a felszámolása, a kompromisszumok lehetőségének megszüntetése, ahol csak a nyers erőszak marad. Addig nem folyik vér, amíg a másik oldal ezt eltűri, asszisztál, behódol, kollaborál, elfogadja a megaláztatást és a jogfosztást. Ez felel meg Orbán Viktor természetének, aki mindig erővel intézte az ügyeit, kompromisszumokra csak ravaszságból volt hajlandó, az is csak időleges és látszólagos volt, ha erősebb ellenféllel került szembe.
Az „egymással kompromisszumra nem hozható oldalak” nem mások, mint a demokratikus jogállam és a törvénytaposó önkényuralmi fasizmus. Ez utóbbit képviselő a bajszor szörnyeteg, aki vadkommunistából lett vadfasiszta ideológus, amely nem is áll olyan messze egymástól, ahogy azt József Attila is elmesélte a fasiszta kommunizmusról. A kommunista fasizmus sem sokkal jobb, még ha vallásos mázzal és hazug álkeresztény lózungokkal is van leöntve. Kövér a jogállamot úgy határozza meg, mint ami „a korlátlan szabadságra épül”, a fasiszta rendszert pedig olyan „demokráciának” nevezi, mely „a rend és a szabadság egyensúlyára épül”.
Elmebetegségre is van orvosság, csak be kellene venni, és a viszonylag szabad sajtónak és közéletnek nem kellene letennie arról, hogy Kövér állatságait ízekre szedje, mert ha csak kommentár nélkül közreadják, elbutul még az újságolvasó réteg is. Nem tudják, mi az otromba hazugság és gonoszság ebben. A liberális jogállam nem „korlátlan szabadságra” épül, mert a korlát éppenséggel a jog. Kövér fasiszta rendszerében azonban nem tartják tiszteletben a jogot, jogerős bírósági ítéleteket nem hajtanak végre. A Kövér-Orbán fasiszta tandem rendszerében az önkény szabja a korlátokat, a szabadság addig tart, amíg egy bűnszervezet elmebetegjei engedik. Ez a „rend”, amiről Kövér beszél, amikor egy őrült dirigál és kiadja a parancsokat a bíróságnak.
Ezt jól példázza, ahogyan Kövér a gyöngyöspatai esetet magyarázza. Azt mondta, hogy „a gyöngyöspatai kárpótlási ügyben egy szűk kisebbség az ügyvédek és a „Soros-féle háttérhatalom” hálózatának segítségével jelentős összegeket akar zsebre tenni. Jog és igazság nem kerülhet egymással szembe”. A „szűk kisebbség” a fajgyűlöletből kirekesztett és szegregált cigány családok, akiknek gyerekeit nem engedték egyenlő oktatáshoz és esélyekhez jutni. Háttérhatalom csak Kövér sötét, beteg fejében létezik, az ítéletet egy magyar bíró hozta, aki kártérítést ítélt meg a legembertelenebb bűncselekmény okozta kárért. Nem pénzhez akarnak jutni, hanem kár érte őket, amiért kártérítés jár. Ez az igazság és ez a jog. Ez a demokrácia, ami ezt negligálja, az nem demokrácia, hanem fasizmus.
Fasiszták gondolják úgy, hogy ők az „igazság” birtokosai, amit a jog, a törvények, a törvényesség fölé helyezhetnek. Ezt nevezik önkénynek, diktatúrának. Kövér szerint pedig „ez lesz a trend” Európában. Ezt mondták öt évvel ezelőtt is, azóta kiderült, hogy ez nem a népek „elitek” elleni lázadása, hanem egy fasiszta propaganda, amit az orosz titkosszolgálat világméretekben támogat. Nem győztek, megbuktak, a világ ellenállt nekik. Orbán szűkölő kutyaként, farkát csóválva pitizte vissza magát a Néppártba és a liberális demokrata országok közösségébe. Ők csak szeretnék ezt, és ehhez létre is hoznak egy sötét, buta, agymosott tömeget Magyarországon, de Kövér rosszul teszi, ha saját fasiszta propagandájának bedől, és csak fideszes bunkókkal érintkezik, mert a világ polgárai nem osztják ezt, és nem kérnek belőlük.
Csak az Európai Unió gyengeségének, a német autóipar védelmének, a német kereszténydemokraták jellemtelenségének köszönhetik, hogy ezt a pojácaságot eljátszahtják és működtethetik Európa közepén, az EU tagjaként. A jogállamok pénzén élősködnek, saját fasiszta diktatúrájuk önmagában megbukott volna. Diktatúrák felé adósítják el az országot. Kövér egyik legérdekesebb kijelentése az volt, hogy 2030-ra már nem lesz Európai Unió, nem merne fogadni az ellenkezőjére. Kövér ebben a reményeit fejezte ki, hogy a maradék korlát is megszűnjön a fasiszta diktatúrájuk előtt, s a saját értelmi színvonalukra szállítsák le a magyar közállapotokat.
Az Európai Unió rendkívül türelmes, betartja a jogállami normákat, amivel Kövér visszaél. De tíz év alatt eljuthat oda, hogy nem ad pénzt egy fasiszta diktatúrának, és ha nincs pénz, akkor Orbán azonnal kivezeti Magyarországot az EU-ból, mert neki a jogállami demokratikus értékközösség és annak közös normái nem kellenek. Csak a pénz, amit ellophatnak, és amiből működtethetnek egy fasiszta diktatúrát. Ezért ha nem sikerül átvenni a hatalmat az EU-ben, és nem sikerül egy fasiszta puccsot végrehajtani az EU-ban, akkor bekövetkezhet, hogy az EU létezik, de Magyarország nem lesz a tagja. Lezárják a határt, és észak-koreai propagandával pótolják a szabad mozgást, munkát, vállalkozást Európában. Magyarország bezárul Kövér és Orbán elmeállapotának szűk korlátai közé.