Két évvel ezelőtt szörnyű dolog történt: egy magyar rendszámú hűtőkamionban 71 menekült életét vesztette. Az eset augusztusban történt, gyakorlatilag megfulladtak a járműben, melyet Ausztriában találtak meg az A4-es autópályán a leállósávban Parndorf és Neusiedl között, a Bécs felé vezető oldalon. Egy nappal azután, hogy az embercsempészek ott hagyták.
A német Süddeutsche Zeitung számolt be most arról, hogy a tragédia nem következett volna be, ha a magyar hatóságok időben lefordították volna az embercsempészek közti, lehallgatott telefonbeszélgetéseket.
A magyar belügyminiszter is elismerte, hogy a magyar hatóságok birtokában voltak az ominózus telefonbeszélgetések, ám Pintér Sándor szerint a magyar rendőrség kiválóan végezte a munkáját: abban „jelenik meg a teljesítményük”, hogy kézre kerültek az elkövetők.
Az is kiderült, hogy a bűnszervezet telefonjait már nyár elején lehallgatták, így akadályoztak meg egy júniusi bűncselekményt.
Továbbá: „Ezeket a telefonbeszélgetéseket nem magyar nyelven, nem magyar bűnözők, hanem külföldiek, pastu és más nyelven követtek el, és ez került a magyar rendőrség birtokába. A fordítási eredménye és az esemény felderítése azonban csak később derült ki, amikor már a 71 holttestet Ausztria területén felfedezték. Tudomásul kell venni, hogy nem Magyarországon szervezték a bűncselekményt, hanem külföldön, nem magyarok szervezték, hanem külföldiek, Magyarországon csak átutaztak. Az, hogy ezt a magyar rendőség megakadályozza és felderítse, sajnálatos módon csak egy futurisztikus lehetőség lett volna.”
Így a belügyminiszter.
A német lap úgy tudja, a teherautó bolgár sofőrjei már korábbi emberszállítások alkalmával” is jelezték a telefonbeszélgetések során, hogy kiáltozást és dörömbölést hallanak a teherautó szállítóteréből. Az embercsempész banda vezetője viszont megtiltotta, hogy kinyissák a hátsó ajtót és vizet adjanak, nehogy a menekültek kiugráljanak a kocsiból.
A menekülteket szállító, belülről nem nyitható rakterű, sötét és szellőzés nélküli teherautó 2015. augusztus 26-én hajnalban indult el Kecskemétről Budapest, majd Ausztria felé. A 71 menekültet Mórahalom közelében terelték a kocsiba. Valószínűleg a beszállásuk után három órával halhattak meg a menekültek, köztük négy gyermek.
A hűtőkamion 9-10 óra között átlépte az osztrák határt, majd 30-40 kilométerre a magyar határtól, Parndorf közelében félreállt.
A sofőr és társa elmenekült, az orrfacsaró bűzt árasztó teherautót, amelyből emberi testekből származó folyadék szivárgott, csak másnap találták meg az osztrák rendőrök.
Jobb helyeken a belügyminiszter lemond, amennyiben kiderül, hogy egy ilyen rettenetes tragédiát megakadályozhattak volna (bár lemondáshoz indokot szinte naponta találhatnánk). Érthetetlen, ha már jó ideje megfigyelés alatt tartották a társaságot, tudták, mivel foglalkoznak, akkor miért gondolták, hogy ráérnek a fordítással. Feltételezték, hogy a csempészek majd egy parkolóban vagy kávézóban megvárják, míg megvan a fordítás, esetleg közjegyzővel hitelesítve?
De ha már kapaszkodik az átkozott pozíciójába, akkor a belügyminiszternek csúfolt képződmény legalább mondjon valami együttérzőt, és ne a magyar rendőrség „kiváló” (!) munkájáról hadováljon cinikusan és szégyentelenül. Nem, nem futurisztikus, hogy el tudták volna kapni a csempészeket: éppenhogy ez lett volna a dolguk, a kötelességük, ezért kapják a fizetésüket, az a futurisztikus, hogy ennyi információ birtokában nem „sikerült”.. Ezen az sem segít, hogy az elkövetők – Pintér által hangsúlyozottan – nem magyarok voltak.
Az, hogy az elkövetők megvannak – és most nagyon-nagyon visszafogottan fogalmazok -, közömbös ahhoz képest, hogy a rendőrség 71 embert a nemtörődömsége miatt halálba küldött. Igen, nem magyarok voltak az áldozatok, emberek. Pintérnek ugyanezt nem sikerült magáról bebizonyítania.