Hányni kell a Heinekentől, de nem a sörtől, hanem a cégtől. Miután Lázár elment a Csíki Sör Manufaktúrába, „megegyezés” született a névjegybitorló székely cég és a Heineken között. Ez a „megegyezés” gyakorlatilag kapituláció, mert semmi mást nem tartalmaz, mint azt, hogy a Heineken mostantól nem kifogásolja a Csíki sör névhasználatát és visszavon minden ezzel kapcsolatos pert.
Nagy valószínűséggel már megszületett az egyezség azelőtt, hogy Lázár elment saját két lábán, mint Mátyás király, az Igazi Csíki Sört gyártó csíkszentsimoni sörfőzdébe, mert ott pénteken délután megegyezést ajánlott, majd hétfőn délelőtt már be is jelentették, hogy a cég megegyezett a Heineken Romania képviselőivel. Ha nem született volna erről már meg egy elvi egyezség korábban, s a felek szembenállása változatlan lett volna, akkor Lázár mágikus megjelenése is kevés lett volna arhhoz hogy egy hétvége alatt megegyezzenek.
Lázár látogatása tehát nyilvánvaló színjáték volt. Azt a látszatot igyekezett erősíteni, hogy a „nemzeti” magyar kormány akkor is megvédi egy határon túli magyar cég érdekeit, ha az törvénytelenséget tesz és a bíróság ezért eltiltja a törvénytelenségtől. Ha a határon túliak bármilyen törvénytelen dolgot tesznek is, azokat nem lehet jogi úton sem elmarasztalni, mert azt a magyar nemzet elleni támadásként értelmezi Orbán – törvényt nem ismerő -kormánya és valamilyen törvénytelen maffiamódszerrel bosszút áll és kényszeríti a másik felet.
A Heineken címke elleni aljas támadás ugyanis semmi másnak nem nevezhető, mint csak maffiamódszernek. Csak alvilági szervezett bűnözői csoportok, maffiák stílusához lehet azt hasonlítani, amit Lázárék Orbán egyetértésével tettek. Befenyegették a másik felet, amely ennek hatására engedett, és lemondott a törvény által védett névjegyhasználati jogáról. Ez nem csupán az Orbán-Lázár bűnszervezetről mond el sokat, hanem a Heinkenről is, amely a maffiamódszerek ellenére is ragaszkodhatott volna a joghoz, mert Lázáréknak nem lenne esélyük az önkényuralmi jelképek diszkriminatív tiltásához. Converse csillag igen, Heineken csillag nem.
Ennek a gyomorforgató és undorító történetnek a legszebb része az lesz, amikor a Fidesz frakciója eláll a vöröscsillagos törvényjavaslattól, és most egy csapásra felismerik, hogy a Heineken vörös csillaga sem önkényuralmi jelkép. A kacsaseggű hazudozók, mint Kósa és társai, akik bizonygatták, hogy miért önkényuralmi jelkép a Heineken csillaga, azok most az ellenkezőjét mondhatják. Mintha mi sem történt volna, mintha ezzel nem bizonyítanák azt, hogy alvilági bűnözők módjára jártak el, bokszerként használták a törvényalkotást.
A Heineken magatartása annyiban érthető, hogy egyetlen multi sem akar haragban lenni egyetlen kormánnyal sem, és azt jól látják, hogy amíg Orbán él, addig ez a kormány fog uralkodni Magyarországon. De a cég magatartása morálisan így is elfogadhatatlan, mert ez az alapszabály nem arra az esetre vonatkozik, amikor egy kormány nem tiszteli a törvényt, és maffiamódszerekkel akarja rákényszeríteni az akaratát egy cégre. Ebben az esetben a cégnek ellene kell állni, mert saját jóhírnevét kockáztatja, ha ennek enged. Maga is maffia benyomását kelti.
Ezzel a lépésével a Heineken a névjegybitorló székely cég és a maffiózó Lázárék szintjére süllyedt. Megérdemlik egymást, viszont akinek nem mindegy, kinek a sörét issza, az ettől a pillanattól kezdve nemcsak Igazi vagy Hamis Csíki sört, de Heinekent sem iszik, megvetése jeléül. A Heinekenről és Magyarországról is sokat elmond, hogy a cég serpenyőbe tette, mi árthat neki jobban, mikor utasítják el leginkább a termékét? S megállapította, hogy azok erkölcsi kiállására, akik a törvényt tisztelik, kevésbé számíthat. Sem a támogatásuk, sem a bojkottjuk nem ér semmit, mert még inni sem elvek alapján isznak.
Nem volt mindig így, de most így van, és jól érzékelték, hogy a törvénytelenség elfogadása miatt nem fogják a magyar fogyasztók annyira bojkottálni a Heinekent, hogy attól tartani kelljen. Hasonlóképpen nem várhattak szolidaritási támogatást a magyar néptől azért sem, ha kiállnak a törvényesség, a jogaik és az elveik mellett. Ez nem menti a Heinekent, mert az ember nemcsak akkor és nem azért áll ki a jogai és az elvei mellett, ha azt támogatják, és haszna származik belőle.
Nem maradt más hátra, mint az, hogy a magyar választók nyugodtan behúzhatják a Fidesz neve mellé azt a több százezer határon túli szavazatot, amiért a kettős állampolgárságot kitalálták, s amiért ezt a sörcirkuszt is megcsinálták. A Heineken nemcsak magát járatta le, hanem ezzel a kapitulációval durván beavatkozott a magyarországi választásokba is. Ettől még jobban kell hányni, mintha valaki meginna egy láda sört.
A történet legszebb vége az lesz, amikor meglátjuk a felcsúti futballalapítvány támogatói között a Heinekent, és egyszer csak megjelenik a Magyar Közlönyben, hogy a kormány mennyivel támogatja a Heineken valamelyik beruházását, és milyen kedvezményeket ad a Heinekennek. Akkor kiderül, hogy a megegyezés nem Lázár mágikus erejének köszönhető, hanem ebből is korrupciót csináltak: kerestek rajta, a Heinekent és a határon túliakat pedig közpénzen vették meg a szavazataikkal együtt. Most lehet igazán hányni.
