Adott egy könyv, amiből számos színházi és filmes bemutatót követően, ezúttal egy amerikai TV-sorozatot készítettek „A szolgálólány meséje” címmel (az eredeti cím: The Handmaid’s Tale). A tízrészes sorozatot a Hulu gyártotta saját produkcióban, Margaret Atwood kanadai írónő azonos című kultuszregénye alapján. Magyarországon jelenleg az HBO GO kínálatában lehet megtekinteni.
A dísztópia a jövőben játszódik, az egykori Egyesült Államok romjain kiépülő totalitárius államban, a mesterségesen létrehozott Gileád Köztársaságban, ahol a környezeti katasztrófák miatt lecsökken azoknak a nőknek a száma, akik reprodukcióra képesek. Ezért a vallási fundamentalista alapokra épített államban szigorú törvényeket vezetnek be a „hagyományos értékek” védelmében és a társadalmi válság megszüntetésére.
A diktatórikus világban a nőknek nem igazán vannak jogaik, azonban a még megtermékenyülésre képeseknek az egyetlen feladatuk az utódnemzés, és hogy szolgálóként dolgozzanak az uralkodó osztály tagjainál. A termékeny nőket szélsőséges és egyben dogmatikus átnevelőközpontokban készítik fel, hogy aztán az uralkodó elitet szolgálva két éven belül teherbe essenek a ház urától. A sztorit a féltékeny, ám gyermekre vágyó feleségek irigy pillantásai és megnyilvánulásai is több szálon gazdagítják.
A történet főszereplője, Offred szolgálólányként a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni. Ugyanis, ha eltévelyedik, felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre a Nemnők közé hullákat égetni.
Mivel az említett széria az idei év egyik legsikeresebb TV-sorozata, ezért érthető módon számos kritikát és cikket írtak róla. Többek között az Index médiablogja is, a Comment:com, ami a következő ajánlóval került ki a címoldalra néhány napja:
Index.hu
Milyen lenne a világ, ha keresztény fundamentalisták irányítanák? Ilyen.
Ez azonnal lázba hozta Morvay Pétert, a Hit Gyülekezete által kiadott (főszerkesztő: Németh Sándor vezető lelkész) Hetek című lap külpolitikai rovatvezetőjét, aki ezt írta a Facebookon és a saját tumbleres blogjára posztolt felhívásában: „A kereszténységből és a bibliai értékekből rendszeresen gúnyt űző Index ma reggel ismét megjelentetett címlapján egy cikket, amely alkalmas a keresztények elleni gyűlölet szítására. Egy rendkívül sötét, nők elnyomásáról szóló filmsorozatról írtak úgy, hogy “Ilyen lenne a világ, ha keresztény fundamentalisták irányítanák”.”
A dolog pikantériája, hogy a TV-sorozatot értékelő cikkben, amit Morvay feltehetőleg nem is olvasott, egyetlen egy szó sem esik a keresztényekről vagy a film alapját képező vallási háttérről, ezt egyébként a 444.hu oldal is szóvá tette. Nem derül ki, milyen vallásról van szó, legfeljebb ők ismerhettek magukra. Az is valószínű, hogy Morvay az általa rendkívül sötétnek titulált filmsorozatot sem látta.
Azonban túlbuzgó módon, a még el nem halt III/III-as besúgóvénával azonnal szervezkedésbe kezdett és cenzúráztatni akarta a szerinte keresztényellenes indexes cikkajánlót. Azért valahol mégis ciki, hogy Morvay első reakciója megint csak a besúgás és feljelentés. Ennek érdekében pedig további feljelentésre buzdított másokat is, különösen a saját hittestvéreit, a Hit Gyülekezetén belül. Olyannyira motivált volt a teljesítmény fokozásban, hogy még egy szájbarágós, rendkívül részletes folyamatábrát is mellékelt a technikai lépésekről a feljelentés cunami elindításához. Aminek a célja nem kevesebb, mint az Index letiltása a Facebookról, nem másért, mint egy véleménycikkért. Mondjuk Morvay ezzel a vastag piros, nyilas ábrával elég jól szemlélteti, hogy milyen szellemi színvonalra sorolja be az általa megszólított hittestvéreket is:
Egyébként az ajánló még csak nem is állít valótlant, ugyanis A Szolgálólány meséjének világa, mint ahogyan azt már fentebb is írtuk, valóban egy keresztény fundamentalista disztópia. Ám fontos megérteni azt is, hogy ez egy sorozat. Nem az Index tehet róla, hogy nem arról szól, amiről Morvay Péter szeretné, hogy szóljon. Mint ahogy arról sem, hogy Morvay mikor minek definiálja saját magát.
Mindezek mellett a sorozat egyébként nem kimondottan a vallási fundamentalizmust szemlélteti, hanem inkább azt, hogy milyen egyszerű azt is ideológiaként felhasználni a mások fölötti korlátlan hatalom gyakorlására és milyen borzalmas világ jön létre ezáltal. Egyáltalán nincs szó sem a filmben, sem pedig a kritikában vallásgyalázásról, a sorozat egy olyan totalitárius társadalmi berendezkedés kritikája, amely a vallást használja ideológiai alappillérnek. Morvay azzal az elegáns húzással, hogy magára, sőt vallási közösségére veszi a film mondanivalóját, maga is sejteti, hogy milyen irtózatos világ lenne az, amelyben a Hit Gyülekezete, Németh Sándor és egy ilyen szekta ügynökei uralkodnának. Ezt értette meg az Index, a 444.hu és a sorozat sok százezer nézője. Ez nem tetszik a Hit Gyülekezetének, Németh Sándornak és Morvaynak, mert ők is magukra ismertek.
A filmben ábrázolt, képzeletbeli világ alapja egyébként lehetne a kereszténység helyett bármely más vallás is, de az írónő keresztény környezetben él, valószínűleg ebből adódik, hogy eleinte konzervatív, majd a fanatikus kereszténységre hajazó közegbe helyezte a cselekményt is. A film pedig kiválóan érzékelteti, hogy a neoprotestáns evangéliumi keresztény fundamentalizmus is veszélyt jelenthet a világra, mert, ahogy a filmbeli visszaemlékezésekből is kitűnik, a liberális demokráciát tökéletesen lerombolja, miközben az emberi jogokat társadalmi méretekben számolja fel, majd így hoz létre egy minden borzalmában kiteljesedett szörnyállamot. Mindezt úgy, hogy a szekta a diktatórikus és embertelen belső normáit kiterjeszti az egész társadalomra.
A keresztény fundamentalizmus legtöbbször szitokszóként jelenik meg, méltán, és olyan radikális keresztényeket illetnek vele, akik a Biblia egészét látszólag szó szerint értelmezik, valójában annak szellemiségével szemben, mert kiforgatják annak a tartalmát a maguk kénye-kedve szerint. Vallási nézeteik erőszakos kiterjesztésére törekszenek, az állam erejével kényszerítenék az egyházon kívüli embereket, hogy az ő erkölcsi parancsolataik szerint éljenek. Ez a Bibliával és a valódi kereszténységgel szöges ellentétben álló törekvés.
Olyan evilági hatalomra vágyó, pénzéhes szektavezérek, vallási diktátorok által létrehozott vallási rendszerekről van szó, akik nem elégszenek meg saját „nyájukban” lévő hatalmukkal, tekintélyükkel és diktatúrájukkal, hanem ugyanerre vágynak a világban is. Helyet követelnek vallási nézeteiknek a politikában is. E kettő fúziójával az élet minden területét és minden intézményrendszerét a fundamentalizmus eszmerendszerének akarják alárendelni. Amihez olyan embert akarnak a politikai hatalomban látni, aki alárendeltje, de legalábbis kiszolgálója a fundamentalista eszmerendszernek. Miközben a vallást lealacsonyítják és az így már egy hatalmi rendszert szolgál, politikai célt igazol és más semmit.
Ebben a világképben a fundamentalisták szerint csak ők maguk, mint „igazak” irányíthatják a világi intézményeket, ezzel is megteremtve az általuk vágyott földi mennyországot. Ez alól nem képezhet kivételt a család és a házasság intézménye sem, ezért elkerülhetetlen a család intézményének patriarchális megszilárdítására is, amelynek során a felső, isteni hatalomból eredeztetik a férfi tekintélyét és a nő természetes alárendeltségét. Ezért férfiak a mindenkori döntéshozók és a nők azok, akik alávetik magukat a férfiak akaratának. Onnantól, hogy ez már a világi hatalommal és a politikával egyesül, beláthatatlanul rémisztő és beteges következményei lehetnek, amit maga a film is kiválóan ábrázol.
Lépésről lépésre mutatja be a sorozat, hogy a kereszténységre hivatkozva hatalom- és pénzéhes emberek miképpen hoznak létre egy súlyos diktatúrát. Amiben eleinte csak a bankkártyájukat nem használhatták a nők, aztán elveszítik állásukat, majd létrejön az új államszervezet, ahol már egyértelműen férfiaké az egyedüli nyilvános és vezető szerep. A nőknek már nincsenek pozícióik. Idővel pedig betiltják még az olvasást is a nők számára. Végül pedig a születési ráták növelésére kasztokba osztják a társadalom női tagjait. Miközben a nők számára megszűnik a magánvagyon, s életük minden pillanata szabályozott borzalommá válik.
A legtöbb ember számára, aki soha nem csatlakozott szektához vagy gyülekezethez, a keresztény fundamentalizmus ijesztő és szélsőséges fogalom. A megkérdezett hétköznapi emberek véleménye szerint a keresztény extremizmus ugyanúgy uszít, mint a muzulmán fanatizmus, és egyiknek sincs semmi köze a valláshoz vagy Istenhez. Nem a kereszténység extrém, hanem ezek a szekták, amelyeket diktátorok vezethetnek. A jelek szerint ezek egyik mintapéldánya lehet maga a Hit Gyülekezete is, amit látványosan példáz és mutat be Morvay feljelentést szervező és buzdító tevékenysége is.
Érdekes, hogy a fundamentalista keresztények általában mások bűneivel vannak elfoglalva, a sajátjukat nem igazán észlelik. Miközben mások felett ítélkeznek, nem a krisztusi példát követik, a bibliai tanítást pedig gyakran elferdítik. Elfelejtik, hogy a keresztény egyháznak a Biblia szerint csak az evangélium hirdetése a feladata a világban, és a szeretetet kell közvetíteni mindenkivel, még a bűnösökkel szemben is. Erről ismerszik meg az egyszerű hívő, aki nem lett szolgája vagy áldozata a fundamentalista rendszernek, aki nem a látható világ törvényei szerint él. Nem ítélkezik, vagy ha igen, csak önmaga felett, és a krisztusi példát tartja követendőnek keresztényi élete során. Az igazi keresztény azt követi, amit Jézus mondott és tett. Nem uralkodni akar másokon, hanem másokat szolgálni. A bűnöst nem elítéli, hanem megmenti. Ő az, aki hisz abban, hogy Isten országa nem e világból való és a törvényei ellentétesek a látható világ törvényeivel. Jézus az ő számára azt jelenti, hogy a gonoszt jóval kell meggyőzni, nem pedig a jót gonosszal támadni.
A dolog iróniája, hogy az ilyen szervezett feljelentgetések abszolút alkalmasak a keresztény fanatizmussal szembeni vélemények fenntartására és elmélyítésére. Ezek ugyanis nem elfeledtetik, hanem még inkább megalapozzák a keresztény extremizmussal szemben táplált gyanakvást és ellenérzést. Morvay Péter és az általa mozgósított, az Index ajánló alatt megszólaló hittestvérei épp az általuk kifogásolni vélt tartalom jogosságát bizonyítják az emberi- és társadalmi jogokat tipró megnyilvánulásaikkal, miközben a kereszténységre hivatkoznak. Könnyelműen azt is elfelejtik, hogy a Biblia tiltja, hogy az egyház a rajta kívülállók erkölcsét megítélje, vagy, hogy azzal foglalkozzon.
Az elvakult és szélsőséges vallásosság minden formában rossz, bármilyen vallásról is beszélünk. A baj azzal van, ha összekapcsolódik a vallás és a világi hatalom. Ami egy szélsőséges vezetővel pillanatok alatt a kereszténységet is erőszakossá tenné, mint ahogy volt is erre számtalan példa már a múltban. Ebbe a grandiózus törekvésbe korábban még a katolikus egyház is belebukott. Pedig nem az egyes vallásokkal van a baj, hanem az azokat kiforgató, hatalom- és pénzéhes vezetőivel, akik a saját érdekeikkel összhangban bármire hajlandó és kapható embereket használnak fel.
Többek között pont a Morvay-félék azok, akik viselkedésükkel alátámasztják, hogy a keresztény fundamentalista nem egyenlő az egyszerű, jó szándékú, krisztusi keresztény hívővel. A fundamentalista keresztény akarnok, hatalom- és pénzsóvár viselkedési mintáját Németh Sándor és az ügynöki munkát végző Morvay és társai kifejezően szemléltetik. Az ajánló és a TV-sorozat pedig a keresztény fundamentalistákról beszél, akik károsak. Úgy, mint maga a feljelentő, aki kikéri magának, hogy ő már többé nem spicli, mert a Hit Gyülekezete tagjává vált. Közben a különbség csak annyi, amit a jelenlegi megnyilvánulása is alátámaszt, hogy időközben a Hit Gyülekezetének lett a spiclije. Morvay azt képzeli, hogy ha bevallotta, az olyan, mintha meg sem történt volna. Közben meg elfelejti, hogy önös érdekből lett még e gyülekezet tagja is, mert beleszeretett egy olyan lányba, aki maga is a közösséghez tartozott. Akihez csak ezen az egy módon lehetett köze. Morvay így kovácsolt erényt abból is, ami a legtöbb embernek szégyen, miközben a tettei alapján, úgy tűnik, hogy továbbra sem változott. Aki az Index betiltását követeli a Facebookon és ezzel hülyít másokat is egy olyan vélemény miatt, amit nem is a lap, hanem egy tévésorozat fogalmazott meg a filmbeli cselekményen keresztül, az nem újságíróhoz, hanem ügynökhöz méltó módon cselekeszik, ahogy erre a 444.hu is rámutatott. Az pedig, hogy Morvay III/III-as ügynök volt és katolikus egyetemistaként lett beszervezve máris sokkal többet mond el róla, mint azt szeretnénk. Arról nem is beszélve, hogy Morvay Péter újságíróként funkcionális analfabéta? Vagy esetleg magára vette, hogy fundamentalista?
Borzongató belegondolni, hogy egy ex-kommunista besúgó milyen „kiegyensúlyozott” világképet fest le, amikor külpolitikai rovatot vezet annak a Hit Gyülekezetének a Hetek című lapjánál, amivel kapcsolatban éppen csak elismerte, hogy az egy keresztény fundamentalista gyülekezet. Hát pont olyat, amilyenért fizetik. Mindenki vonja le a megfelelő következtetést, hogy ez az ember továbbra is a közéletet fertőzheti, miközben annyi morális érzéke sincs, hogy valóban szembenézzen a saját múltjával. Morvay most is folyamatosan manipulál, és megállás nélkül összeesküvés elméleteket gyárt. Rendszeresen a Fidesz propaganda oldalaira és álhíreket terjesztő oldalakra hivatkozik. Arról nem is beszélve, hogy Németh Sándor személyi titkáraként tevőleges szereplője az ATV és a Hit Gyülekezete kollaborációnak.
Miközben a Hit Gyülekezete megegyezett Orbánékkal, hogy ha a Fidesz nem támadja őket, akkor ők sem támadják a Fideszt, csak azon a bizonyos határon belül, ami még a Fidesznek szükséges, mint egy falat kenyér az ellenzékiség látszatának fenntartásához. Annak a látszatnak a fenntartására, mintha demokrácia lenne és sajtószabadság, miközben ez már csak egy irányított – kiherélt – demokrácia. A Hit Gyülekezete mindeközben teljes nézetazonosságban van a kormánnyal, kivéve, ha valami néha napján esetleg sérti a közvetlen érdekeiket.
Németh Sándor célja az, hogy Orbánnak soha ne legyen igazi ellenzéke, ezért manipulálja az ellenzéket az ATV-vel. Orbán pedig csak egy ilyen, kifejezetten az irányított demokráciára épített ellenzéki médiát akar, és el is követ mindent annak érdekében, hogy idővel csak ebből álljon az ellenzéki média. Ezzel a kifejezetten állellenzéki médiával és a benne foglalkoztatott Morvay ügynökök bevetésével Németh Sándor megvezeti az embereket, ugyanis a színfalak mögött nem csak egyetért ideológiailag a Fidesszel, de minden érdeke azt kívánja, hogy Orbán rendszere sose szűnjön meg. Az ellenzék pedig bedől neki és ezen a szemétdombon vegetál.
Morvay azt képzeli, hogy a III/III-ból való kilépése eltörölt a szégyenletes múltjából mindent. Közben nem törölt el szinte semmit sem. Morvay is csak arra jött rá, hogy ha coming-outol a gyülekezet előtt a besúgó, gerinctelen múltjáról, akkor abból is haszna származhat. Így hát ezt meg is tette. Közben, mint látjuk, Morvay nemigen változott, csak újra lett hasznosítva, és meg is nyugodhatunk, hiszen minden bizonnyal ő maga is úgy gondolja, hogy nincsen baj, mert a Bibliában is van Jelen(t)ések könyve.