Országszerte hatalmas tiltakozások előzték meg Betsy DeVos, az amerikai oktatási tárca jelöltjének kinevezését. Még hasonlóra sem volt példa az elmúlt évtizedekben Amerikában. Portlandban könnygázzal kellett a tanárok és a diákok tiltakozásának véget vetni. Korábban Washington DC egyik állami iskolájának ajtaját eltorlaszolták a tanárok és a diákok, s nem engedték bemenni Trump jelöltjét.
Hogy mi az oka az elemi erejű tiltakozásnak, azt jól kifejezi az is, ahogy a szenátus jóváhagyta DeVos kinevezését. S még inkább az, amit a mértékadó New York Times tőle szokatlanul erős szavakkal megfogalmazott. Az ügy azért tanulságos, mert rámutat arra, milyen neoprotestáns fanatikus egyházi erők állnak Trump mögött, és milyen céljaik vannak. A jelöltet a tiltakozók tábláin még fasisztának is nevezték.
DeVos egyetlen érdeme, hogy fanatikus neoprotstáns evangéliumi vallásos hívő, aki az iskolát és az oktatást a térítés terepének tartja. Nagyjából hasonlóképpen gondolja, mint Balog páter, aki szerint az iskolának jó keresztényeket és magyarokat kell nevelniük, ez a dolguk. Csakhogy a magyar vallásos nevelés ideológiája mögött a puhány történelmi egyházak állnak, míg Trump mögött a militáns, fanatikus fundamentalista evangéliumi karizmatikus neoprotestánsok, akiknek intoleranciáját meg sem közelíti a katolikus egyház.
DeVos soha nem tanított. Kinevezését isteni küldetésnek tekinti, amelyet úgy kíván végrehajtani, hogy gyengíti és felszámolja a jól működő állami iskolákat, s minél több gyereket magániskolába kényszerít. Méghozzá az evangéliumi egyházak által fenntartott magániskolákba. Ezekben nem tanulnak semmi olyat, ami a Bibliában negatív, például a görög mitológiát, mert az hamis isteneket tartalmaz. Az egész egy téboly.
Maga a nő semmit nem ért az oktatáshoz, kizárólag azoknak az evangéliumi egyházi magániskoláknak az érdekeit képviseli, akik mögött a Trumpot megválasztó egyházak állnak. A szenátusi meghallgatása és egyéb nyilatkozatai alapján DeVos nem éppen egy okos nő. Mindehhez tudni kell, hogy Amerikában az egyházak egyik legnagyobb bevétele az iskolafenntartás. Még a tradícionális templomok nagy része is ebből él. Anyagi érdek is fűződik ahhoz, hogy az állami iskolákat elsorvasszák, és a gyerekeket hozzájuk tereljék.
Ehhez jön a missziós szándék, amely a középkori katolikus egyházat megszégyenítő hévvel zajlik. Ezek a fanatikusok képesek voltak mindenféle hazugságokat terjeszteni az állami oktatásról, a liberálisokat ördögnek bemutatva, hogy a szülőket rávegyék arra, hogy a gyerekeiket átirassák a pénzes egyházi magániskolába. DeVos terve az, hogy az állami támogatásokat a szabad állami iskoláktól és oktatástól megvonja, és a pénzt azoknak a családoknak a megsegítésére adja, akik nem tudnák kifizetni az egyházi magániskola költségét.
Ez azt jelenti, hogy DeVos tulajdonképpen kilopja a pénzt az állam zsebéből, és a neki kedves szekták magániskoláihoz irányítja át. Az állami oktatás lezüllesztésével pedig a kiszolgáltatottá váló gyerekeket a fanatikus és szemellenzős karizmatikus szekták karjaiba löki. Ezek pontosan olyan egyházak és gyülekezetek, mint amilyen Magyarországon a Hit Gyülekezete. Ha párhuzamot akarnánk vonni, akkor DeVos kinevezése és programja annak felel meg, mintha a Hit Gyülekezete delegálna egy általa hatalomba segített kormányba egy fanatikus nőt, aki az állam pénzét a Hit Gyülekezetébe pumpálná, a gyerekeket pedig a világnézetileg semleges állami iskolákból a Hit Gyülekezete iskoláiba kényszerítené.
Ez ellen tiltakoznak a tanárok, a szülők és a diákok, a szellemi kútmérgezés ellen, amely az oktatást egy szektás fundamentalista fanatikus szemléletnek veti alá, és felszámolja a világnézeti szabadságot. Már az is sokatmondó, hogy a szenátus elnöki tisztségét is betöltő Mike Pence alelnöknek is szavaznia kellett, hogy Betsy DeVost, az oktatási tárca jelöltjét a szenátus plenáris ülése jóváhagyja.
Betsy DeVost 51:50 arányban szavazták meg végül oktatási miniszternek azt követően, hogy két republikánus szenátor nem szavazott rá, s a demokrata szenátorok egész éjjel üléseztek, tiltakoztak, beszédeket mondtak DeVos ellen. Jelkép értékű, hogy DeVos annak a Pence alelnöknek a szavazatával lehetett oktatási miniszter, aki ugyanezt az evangéliumi fanatikus vallási irányzatot képviseli, és akit ugyanígy zsaroltak be Trump mellé a politikai támogatásért cserébe.
Betsy DeVos 59 éves, ő és családja rendkívül befolyásos Michigan államban. Édesapja hozta létre 1983-ban a konzervatív Családtervezési Tanács nevű szervezetet, férje pedig az Amway multinacionális vállalatbirodalom örököse és tulajdonosa. Trump annak ellenére kérte fel őt az oktatási minisztérium élére, hogy DeVos az elnökválasztási kampányban Trump jelöltsége ellen foglalt állást, ahogy az egész vallási irányzata is. Miután Trump lett a republikánus elnökjelölt, átálltak hozzá, elterjesztve Trumpról, hogy újjászületett megtért hívő, hogy a fanatikus hívők rá szavazzanak. Ezért cserébe kulcspozíciókat kértek és kaptak.
DeVos jelöltségét a pedagógustársadalom és a szakszervezetek eleve elutasítással fogadták, mert vallásos volta miatt nem tudja kettéválasztani az oktatásban az egyházat az államtól, és a magániskolákat részesítené előnyben az állami iskolákkal szemben. Azzal vádolták a jelöltet, hogy nem támogatná a közoktatást. A demokrata szenátorok teljes joggal kétségbe vonták Betsy DeVos alkalmasságát.
Elizabett Warren szenátor szerint “nehéz elképzelni rosszabb választást az oktatási minisztérium élére”, Chuck Schumer, a demokraták szenátusi csoportjának vezetője pedig azt állította, hogy DeVos “a legkevésbé kvalifikált egy történelmileg kevéssé kvalifikált kormányban”. Két republikánus szenátor – az alaszkai Lisa Murkowski, és Maine állam szenátora Susan Collins – már a múlt héten bejelentette, hogy nem támogatja Betsy DeVos jelöltségét.
Miután a szavazáskor 50:50 arány alakult ki, Mike Pence alelnök voksa döntött. “A mai szavazás minden egyes gyermeket hozzásegít ahhoz, hogy esélye legyen a lehető legjobb oktatáshoz” – hangsúlyozta róka tekintetű Pence a szenátusi döntés után. DeVos tragédia az amerikai oktatásügynek, ebben egyetértettek a független lapok. A New York Times azt írta, hogy Trump megtette az első határozott lépést az amerikai oktatási rendszer szétverése felé.
A lap szokatlanul élesen úgy fogalmazott: „Akit az oktatási miniszter posztjára jelölt, tökéletes személy egy olyan elnök számára, aki elhatározta, hogy az általa kinevezett tisztségviselőknek le kell rombolniuk az irányításuk alá rendelt hivatalt, és akikkel szemben elvárás, hogy a politikai programok sorsát ideológiai megfontolások alapján mérlegeljék majd. A kabinet új tagja soha nem járt állami fenntartású iskolába, és oda gyereket sem járatott, soha nem tanított egyetlen percet sem. Szenátusi meghallgatásán teljes tudatlanságot mutatott az oktatáspolitika kérdéseiben, valamint megvetően szólt az állami oktatásról – számolt be a kinevezés körülményeiről a lap szerkesztőségi cikke.
