Donald Trump nem taktikázik, amikor a mesterséges intelligenciáról beszél. Azt írta, aki megnyeri az AI versenyt, az nyer, és aki nem, az veszít. Ez a mondat önmagában elárulja, hogyan gondolkodik a technológiáról: nem eszközként, amit felelősséggel kell használni, hanem fegyverként, amit meg kell szerezni és birtokolni, mielőtt más teszi meg ezt helyette. Trump az abszolút hatalom lehetőségét látja az AI fejlesztésében és megszerzésében. Ezek hollywoodi akciófilmeket idéző forgatókönyvek a világhatalom megszerzésére.
Trumpot azonban nemcsak a világhatalom megszerzése motiválja. Miközben egy világdiktatúra rémét vetíti előre, ha egy rossz ember és a mesterséges intelligencia találkozik (Bill Gates szerint az AI egymilliárd embert képes meggyilkolni), eközben a saját fiai és saját tőzsdei portfóliója azt mutatja, hogy Trumpot és a családját anyagi érdekeltség is fűzi ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia biztonságossá tétele érdekében ne lassítsák a fejlesztést és állami törvény ne szabályozza a felhasználást.
Trump úgy akar világuralomra törni a mesterséges intelligenciával, hogy közben a zsebét is megtömje: azon dolgozik, hogy a versenyből minél több haszna legyen, méghozzá pontosan azoknak a szabályozási akadályoknak az eltüntetésével, amelyeket az elnöki hivatal képes lenne felállítani. A tények egyértelműek. Trump Fehér Házba való visszatérése óta közel harmincezer részvényügyletet bonyolított le, ezek jelentős része olyan mesterséges intelligenciához kötődő cégekben, mint a Dell, a Micron vagy a GE Vernova.
A korábbi elnökökkel ellentétbenTrump nem tette vagyonát vak alapítványba, továbbra is aktívan kereskedik a tőzsdén, miközben elnökként pontosan azokról a szabályokról dönt, amelyek ezeknek a cégeknek az árfolyamát mozgatják. Az amerikai sajtóban egyre több hír jelenik meg arról, hogy a Trump-család gazdagodik abból, hogy Trump az elnökséget állítja a családi biznisz mögé. Fia, Donald Trump Jr., például az 1789 Capital nevű befektetési alap partnereként milliárd dolláros alapot hozott létre.
Ez a cég olyan mesterséges intelligenciás cégekbe fektetett, mint a Cerebras, a Perplexity vagy Elon Musk xAI vállalata. Eric Trump saját befektetési cégén keresztül adatközpontokba és védelmi ipari AI-fejlesztésekbe tett pénzt, miközben a Truth Social anyavállalata éppen egy atomfúziós energiacéggel olvad össze, hogy áramot termeljen a jövő adatközpontjainak. Minden jel arra utal, hogy a Trump-család tudatos portfolió építése arra irányul, hogy az iparágat és a mesterséges intelligenciát saját uralma alá vonja.
A Fehér Ház szóvivője szerint ebben semmi kivetnivaló nincs, mert az elnök vagyonát állítólag független kezelők irányítják, automatizált modellek szerint, amelyek olyan tőzsdeindexeket másolnak, mint a Schwab 1000. Ez a védekezés azonban egyáltalán nem vonatkozik a fiaira, akiknek magánbefektetései semmilyen automatizált index mögé nem bújtatottak, hanem nagyon is tudatos. A célzott üzleti döntések rendszerré állnak össze, amelyek közvetlenül profitálnak abból, ha apjuk kormányzata nem fékezi meg az AI korlát nélküli terjeszkedését.
Eközben Trump nyilvánosan gúnyt űz azokból, akik óvatosságra intenek. Azt írta, akik szerint az AI el fogja pusztítani a világot, ugyanazok, akik korábban azt állították, hogy a klímaváltozás fogja kioltani az emberiséget. Szerinte ez az „átverés” sem következett be, most jön a következő. Ezt a mondatot azután írta, hogy egy korábbi Anthropic alkalmazott komolyan figyelmeztetett: a szabályozatlan mesterséges intelligencia egy évtizeden belül az emberiség pusztulásához vezethet. Nyilván többet ért a mesterséges intelligenciához, mint Trump.
Amikor egy elnök egy meghatározó biztonsági kockázatot politikai átverésnek nevez, méghozzá azzal összefüggésben, hogy a saját családja anyagilag közvetlenül érdekelt abban, hogy ne legyenek fékek, sokkal több, mint véleménykülönbség. Ez érdekütközés a szó legkonkrétabb, legkevésbé absztrakt értelmében: ez korrupció, amelynek nemzetbiztonsági kockázatai is vannak. Jon Ossoff demokrata szenátor pontosan erre hívta fel a figyelmet. Pénzért és saját hatalmáért veszélyezteti az emberiséget. Hiányzik az intelligencia ennek megértéséhez.
Trump és a családja mesterséges intelligenciás laboratóriumokba és adatközpontokba fektetett hatalmas összegeket, ezért pénzügyi érdeke fűződik ahhoz, hogy az iparágat szabályozza vagy éppen nem szabályozza. Don Fox, aki korábban az amerikai kormányzati etikai hivatala élén állt, még ennél is élesebben fogalmazott: azt mondta, a Watergate utáni korszak egyetlen elnöke sem vezette így a pénzügyeit, mert a korábbi elnökök azt akarták, hogy az amerikai emberek higgyék el, döntéseiket az ország érdeke vezérli, nem a saját zsebük.
Ez a lényeg, amit nem szabad összemosni a Kína elleni technológiai versenyről szóló szakpolitikai vitával, bármennyire is ezt hajtogatja az adminisztráció. Lehet, hogy az Egyesült Államoknak versenyeznie kell Kínával a mesterséges intelligencia terén. De ha éppen az elnök dönt erről a versenyről, akinek a fiai közvetlenül profitálnak minden egyes lazított szabályból, akkor a nemzetbiztonsági érv gyanúsan egybeesik a családi vagyongyarapodással. Arról a veszélyről nem szólva, ha a Trump-család kezébe kerül egy rendkívül veszélyes eszköz.
Amikor valaki azt mondja, hogy aki megnyeri az AI-t, az hatalmat nyer, miközben a saját családja éppen ezt a hatalmat építi ki magának, akkor nem szabad naivan feltételezni, hogy itt csak a nemzet jövőjéért aggódik. Sokkal inkább arról van szó, hogy a hatalom és a vagyon most is, mint mindig, ugyanabban a családban landol, csak ezúttal a nukleáris bombánál is veszélyesebb eszköz birtoklásának érdekében. A mesterséges intelligencia legnagyobb fejlesztőinek aggodalma leleplezett egy súlyos veszélyt, ami az AI jövője mögött lapul.
Mert Trump szavait úgy lehet lefordítani, hogy akinek a kezébe kerül a mesterséges intelligencia, azé az emberé a világuralom.
