A CEU-botrány sűrűjében Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora levelet írt az egyetem polgárainak, és figyelmeztette őket a véleménynyilvánítás során követendő magatartásformák fontosságára, és az ezt szabályozó Etikai Kódexre.
Erre Kőszegi Botond, a CEU professzora kilépett a Corvinus Tudományos Tanácsából, mert úgy látta, a Corvinus több hallgatója és oktatója megtorlástól tart a CEU melletti kiállása miatt.
Úgy tűnik, valami azonban mégis van a levegőben, és nem mindenki szereti, ha hallgatásra akarják bírni, mert megszületett A civilekkel vagyunk! című nyilatkozat, melyet corvinusos hallgatók, doktoranduszok, tanárok írtak alá.
Íme, a teljes szöveg:
A civilekkel vagyunk!
Mi, a Budapesti Corvinus Egyetem polgárai, kinyilvánítjuk szolidaritásunkat a törvényi diszkrimináció veszélyének kitett civil szervezettekkel. A parlament előtt fekvő T-14967 számú törvényjavaslat „a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” megbélyegzi az érintett civil szervezeteket és nyilvánosan megszégyeníti őket. A törvénytervezet nem teszi a civil szektor szervezeteit átláthatóbbá, hiszen semmilyen új, jelenleg nyilvánosan rendelkezésre nem álló adat közzétételét nem írja elő számukra. Ugyanakkor „külföldről támogatott szervezetnek” minősíti a törvényileg meghatározott – jelenleg évi 7,2 millió forintos – külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket, amelyek külföldi támogatásuk tényéről és összegéről kötelesek bejelentést tenni a bíróságon. Az érintettek emellett kiadványaikban és honlapjukon kötelesek magukat „külföldről támogatott szervezetnek” minősíteni. A törvénytervezet szerint minderre azért van szükség, mert az „ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében”, ami „veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését”.
Ezt visszautasítjuk! Ez az indoklás ellentétes az alkotmányos demokrácia alapértékeivel, hiszen általánosságban bélyegez meg több száz magyar, a közjó érdekében tevékenykedő civil szervezetet. Egy demokráciában senkinek – így a törvényhozó hatalom választott képviselőinek – sincs joga annak meghatározásához, hogy mi számít közösségi érdeknek. Közösségi érdek mindaz, aminek képviseletére bármely, a nemzet részét képező közösség vállalkozik. A hatóságok vizsgálhatják – és alkotmányos kötelességük alapján nyilván vizsgálják is – az ilyen tevékenységek törvényességét, de egyetlen jogszerűen működő szervezetet sem diszkriminálhatnak és bélyegezhetnek meg. A törvénytervezet szellemisége alapján a Római Katolikus Egyháztól a legtöbb állatvédő szervezeten át a legjelentősebb emberijog-védő szervezetekig bárki külföldi érdekcsoportnak minősíthető, és ellenségnek kiáltható ki. Ez jogi, politikai és civilizációs abszurdum! Egy ilyen törvény megalkotása ellentétes volna a jogállamisággal, és a rendőrállam létrehozása felé mutatna, amire senki nem adott – és az Alaptörvény és az Európa Unió jogi keretei között nem is adhatott – felhatalmazást a jelenlegi kormánytöbbségnek. A civil szektor meggyengítése – az érintett civil szervezetek ellehetetlenüléssel fenyegető megbélyegzése – kizárólag rövidtávú hatalmi érdekeket szolgál, és árt hazánk politikai és gazdasági fejlődésének.
Felszólítjuk ezért az Országgyűlést, hogy az Európai Bizottság és az Európai Néppárt észrevételeit is figyelembe véve utasítsa el a T-14967 számú törvényjavaslatot, és tartsa tiszteletben a politikai hatalom demokratikus ellenőrzésében nélkülözhetetlen szerepet játszó civil szervezetek integritását! Felszólítjuk továbbá a kormányt, hogy egyszer és mindenkorra hagyjon fel a közpénzből folytatott gyűlöletkeltéssel, az önkényuralmi rendszerek hangvételét idéző politikai kampányokkal és ellenfeleinek megbélyegzésével!
Budapest, 2017. május 12.
