Legyen gyanús, amikor Orbán és emberei a jogállamiságot kezdik félteni, mégpedig egy meggyilkolt újságírónő ügyében. Orbánék szerint a jogállamiság megkérdőjelezése, ha egy holtvágányra tett ügyben az Európa Tanács független és nyilvános vizsgálat indításáról döntött a két éve meggyilkolt újságírónő gyilkosainak és megbízóinak felderítése érdekében. Ilyenkor érdemes megnézni, vajon mi után nyomozott a meggyilkolt újságíró, amiért megölték, s amiért nem szeretné Orbán, hogy egy független vizsgálat továbbvigye az újságírónő nyomozásának szálait. Ezért az Európa Tanács döntése ellen szavaztak.
A máltai újságíró az azeri guruló dollárok, az azeri kenőpénzek után nyomozott a Panama-iratok alapján. Daphne Caruana Galizia az azeri és az orosz pénzmosodák, kenőpénzek útját követte Máltában, de ez határokon átnyúló vesztegetési ügyeket jelent, amelyekben érintett Orbán is a baltás gyilkos elengedése kapcsán, ami minden bizonnyal egy vesztegetési ügy volt.
Ha a máltai újságírónő meggyilkolásának ügyében sikeres lenne egy független nyomozás, annak érintenie kell azokat a szálakat is, amelyeken az újságíró nyomozott. Ha a hatóság a saját lehetőségeivel jobb hatásfokkal képes dolgozni, mint egy oknyomozó újságíró, akkor a nyomozás könnyen juthat más európai politikusok, köztük Orbán nyomára is. Mint ahogy az Átlátszó megírta, azeri guruló dollárok kerültek egy azóta megszüntetett offshore cég révén Budapestre, de a cég számlájára utalt 9 millió dollár „nyomtalanul” eltűnt.
Az érintett offshore cég a magyar MKB bankban vezette a számláját, amely előbb Matolcsy Györgyhöz közelállók kezébe, majd Mészáros Lőrinc (írhatnánk így is: „Mészáros Lőrinc”) érdekeltségébe került. Ez arra utal, hogy Orbánéknak már saját bankjaik is vannak a pénzmosási és vesztegetési ügyletek lebonyolításához, a strómanok nevén kilopott állami százmilliárdok eltüntetéséhez. Az azeri guruló dollárok és a baltás gyilkos törvénytelen kiadatása egy idejűsége erősen arra utal, hogy a személyesen Orbán által meghozott döntéssel összefügg a 9 millió dollár, és ez piaci értékét tekintve meg is felel az azeri baltás gyilkos kiadatásáért fizethető kenőpénznek.
Ezért Orbán egy cseppet sem azért aggódik, hogy Máltában megkérdőjelezik a jogállamiságot, hanem azért, hogy a nyomozás szálai az azeri pénzek nyomában elvezethetnek személyesen hozzá. Nem tudjuk, hogy a magyar közvéleményt érdekelné-e, hogy a „keresztény Európát” védelmező magyar miniszterelnök 9 millió dollár vesztegetési pénzért adott ki egy azeri gyilkost, aki baltával vágott darabokra egy alvó örmény katonát nacionalista gyűlöletből. De ha nemzetközi a nyomozás, Orbánt akár nemzetközi bíróság elé is állíthatnák. Ez csak egy eset a sok közül, ha Orbán és bűnszervezete keleti, afrikai pénzmosási akcióit komolyan nyomozná valaki akkor egy nemzetközi bűnszervezet nyomára bukkanhatna. Nem véletlen, hogy a „Fidesz” nem támogatja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, amit többek javaslata szerint az uniós tagság feltételéül kellene szabni. Ha a jogállamiság felszámolását nem tudják tetten érni, legalább a köztörvényes bűnözést tárják fel.
Hogy a háttérben milyen súlyos lehet az azeri és orosz pénzügyi beavatkozás, pénzmosás az Európai Unióban, azt a Panama papírok érzékeltetik, ami csak a jéghegy csúcsa. Több részletben összesen több mint kilencmillió dollárt utalt 2012-2013-ban a Metastar Invest LLP egy másik offshore cég, a Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára. A Metastar egyike volt annak a négy cégnek, amely a milánói ügyészség szerint megkente Luca Volonte olasz politikust, az Európai Néppárt volt alelnökét. Olyan országokban vettek meg európai politikusokat az oroszok és az azeriek, ahol nem Polt Péter bűntárs a legfőbb ügyész. Ehhez képest képzeljük el, hogy Orbán bűnszervezete milyen mértékben van az oroszok kezében az orosz titkosszolgálat révén, amely nyilván mindent tud az Orbán-vezette bűnözői csoport nemzetközi pénzmosásairól, az állami költségvetésből kirabolt százmilliárd forintok sorsáról.
2016. május 9-én az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) közzétett egy 2,6 terabájt méretű kereshető adatbázist a panamai székhelyű Mossack Fonseca (MF) ügyvédi iroda belső irataiból, amely több mint 11,5 millió dokumentumot tartalmaz közel 40 évre visszamenőleg. Az adatbázist egy német újságnak szivárogtatták ki, és az ICIJ-n keresztül hozták nyilvánosságra. Ezek a dokumentumok (összefoglaló néven „Panama-iratok”) a hírek szerint több mint 210 ezer, az MF közreműködésével alapított offshore cégről, illetve több száz érintett vállalatról (többek között bankokról és ügyvédi irodákról) és ismert emberekről (politikusokról, sportolókról és hírességekről) tartalmaznak bizalmas adatokat.
