Ha megváltozik egy szakmai álláspont, az nem szabad, hogy megrendítse az egészségügybe és az orvostudományba vetett közbizalmat, mert a tudományos ismeretek állandóan fejlődnek, az új felismerések pedig csek segítenek – hangsúlyozták az Ethnic Media Services sajtóbeszélgetésének résztvevői azzal kapcsolatban, hogy több új tanulmány kétségbe vonta a járványok esetén a maszk használatát. Nincs arról szó, hogy a legkiszolgáltatottabb emberek számára ne lenne hasznos a maszk viselése, de a kézmosás és a védőoltás sokkal nagyobb védelmet nyújt.
A maszkok viselésével kapcsolatos vizsgálatok eredményei sem elég megbízhatóak, mert nem lehet tudni, hogy a vizsgálatban résztvevők mennyire helyesen használták a maszkokat. Mindenesetre a Cochrane egészségügyi kutatóinak új tanulmánya szerint a maszkviselés nem nyújtott kiemelt védelmet az influenza és a Covid terjedésével szemben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a maszkok soha nem segítenek, vagy például az orvosoknak sem kellene hordaniuk a műtőben. De mindehol a megfelelő maszk ajánlott, és azt rendesen kell viselni.
Erről adott tájékoztatást Dr. William Schaffner a Vanderbilt Egyetem Orvostudományi Karának professzora, Dr. Monica Gandhi a UCSF/San Francisco General Hospital fertőző osztály vezetője, és Dr. Mina Hakim, a South Central Family Health Center gyermekorvosa. Mivel a maszk használata nem mutatott domináns különbséget a védelemben, ezért a szakemberek szerint nem indokolt a jövőben, hogy bárhol kötelezvé tegyék a maszkokat. Ugyanakkor elérhetővé kell tenni azokat, hogyaki így érzi kényelemben és biztonságban magát, az viselhesse.
A Cochrane kutatói három beavatkozást hasonlítottak össze: sebészeti maszkokat, N95/P2 légzőkészülékeket és kézhigiéniát. Az eredmények alapján nem voltak biztosak abban, hogy a maszkok segítenek lassítani a vírusok terjedését, de úgy döntöttek, hogy a kézhigiénia segítheti a légúti vírusok terjedésének lassítását. A vizsgálat módszertana és eredménye azonban nem ad alapot arra, hogy a maszkviselést is az oltástagadók konspirációs teóriái közé sorolják, mert nem lehet tudni, hogy ki milyen maszkot használt és mennyire helyesen használta.
Ismert, hogy sokan a maszkokat úgy használták, különösen ott, ahol azt kötelezővé tették, hogy az nem védte az orrot, néha a szájat sem, ezért az így megállapított eredmények nem mérvadóak. Amerikában elterjedt az a szemlélet is, hogy a maszkviselést politikai alapon tették kötelezővé, ahogyan a távolságtartást vagy az iskolák és az üzletek bezárását is, de például Ron DeSantis annak köszönheti, hogy Florida teljes „kinyitása” nem okozott tragédiát, hogy Floridában tág területek vannak, nem úgy, mint például New Yorkban, és érvényesült már a nyájimmunitás is.
Az biztos, hogy a maszkviselést a mostani vizsgálati eredmények alapján már sehol nem fogják elrendelni. Azért sem, mert földrajzilag távbol eső helyeken végzett vizsgálatok is hasonló eredményt mutattak. Bangladesben és Bissau-Guineában egész falvak viseltek maszkot, de a tanulmány szerint csekély hatékonysága volt a maszkoknak. A kaliforniai Orange megye nem írt elő kötelező maszk használatot, míg a közeli Los Angeles megyében kötelző volt, mégsem volt nagy különbség a halálozási arányban.
Ezzel szemben a védőoltások tekintetében nagyon nagy különbségek voltak mindenhol. Az oltások sem védtek meg mindenkit, és nem adtak olyan védelmet mindenkinek, hogy nem kaphatta el a Covidot, de a betegség lefolyásában és a halálozási arányban óriási különbségek voltak. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy az oltásokra helyezzék ahangsúlyt az influenza és a Covid elleni védekezés esetében is.
A tanulmány eredményei egyértelműek voltak abban, hogy a sebészeti maszkok, az N95-ös maszkok nem változtattak a Covid vagy az influenza terjedésében, de valamennyit azért használt. Ez lehet a védekezés első, kevésbé hatékony vonala, amit köövet a kézmosás és a védőoltás. Mindenképpen hasznos a távolságtartás is.
