A világ illiberálisainak bánatára Németországban nem tört előre a menekültellenes szélsőjobb. Németország legnépszerűbb politikusa egy szociáldemokrata, akit nagy többséggel választottak meg szövetségi elnöknek. A szélsőjobb jelöltje 1260 szavazatból csak 42 szavazatot kapott, majdnem 900 szavazattal kevesebbet, mint az elkötelezett liberális demokratikus politikus, Frank-Walter Steinmeier. Mindez azt jelzi előre, hogy Németország egyelőre nem készül Putyin és Trump istállójába tartozni.
Csaknem háromnegyedes többséggel választotta Frank-Walter Steinmeiert Németország szövetségi elnökének Berlinben a német szövetségi közgyűlés. A szociáldemokrata párt (SPD) politikusát az első fordulóban választották meg, a testület 1260 tagja közül 931 szavazott rá. Ez az ötödik legjobb eredmény a második világháború utáni németországi államfőválasztások történetében.
A választás után elhangzott beszédek azt hangsúlyozták, hogy a világban mutatkozó negatív tendenciák inkább erősítik a németeket, mert megértették, hogy meg kell védeni a szabadságot. A második helyezett 128 szavazattal az SPD-től balra álló Baloldal jelöltje, Christoph Butterwegge, a harmadik a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) jelöltje, Albrecht Glaser 42 szavazattal. Frank-Walter Steinmeier Németország 12. szövetségi elnöke, Joachim Gauckot követi a tisztségben, március 19-én lép hivatalba.
A szövetségi elnök Németországban jelképes szerepet tölt be, elsősorban az ország egységét jeleníti meg, reprezentatív feladatokat lát el. A megbízatás öt évre szól és egyszer meghosszabbítható, újabb öt évre. A 61 éves volt külügyminiszter a megválasztása utáni rövid beszédében kiemelte: azoknak a bizalmát is szeretné elnyerni, akik nem rá szavaztak, mert – mint fogalmazott – összetartásra van szükség ezekben a „viharos időkben, amelyekben úgy tűnik, a világ kifordult sarkából”.
Mint mondta, legfőbb célja bátorítani az embereket és buzdítani őket a szabadság és a demokrácia védelmére az egyesült Európában. Ehhez az is szükséges – tette hozzá -, hogy „elválasszuk a tényeket a hazugságoktól”, és „ne tagadjuk a valóságot, hanem igyekezzünk jobbá tenni”.
Németország nem a „boldogok szigete”, ahol az emberek gondtalanul élnek, hanem a kockázatokkal teli világ része, de „nem is igen van a világon olyan hely, amely több esélyt kínál az embereknek” – mondta a megválasztott államfő. Frank-Walter Steinmeier csodálatosnak nevezte, hogy Németország világszerte oly sok embernek reményt és bátorítást ad. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a németeknek sikerült az „ideológiák tombolása” után sok mindent rendbe hozniuk hazájukban. Ez a jövőre nézve is bíztató – mondta, hozzátéve: „Kedves honfitársaim, legyünk bátrak!”
Angela Merkel kancellár, az SPD-vel kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung) ülése után tett nyilatkozatában hangsúlyozta: meggyőződése, hogy Frank-Walter Steinmeier „kiváló” szövetségi elnöke lesz Németországnak „ezekben a nehéz időkben”. Nemcsak a szövetségi közgyűlés, hanem az egész társadalom nagy többsége is támogatja a szociáldemokrata politikust – mondta a kancellár, akinek mások mellett a CDU testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök is gratulált.
Frank-Walter Steinmeier a kormánypártok jelöltjeként indult az ellenzéki Zöldek és a liberális FDP támogatásával. Egy vasárnap megjelent felmérés szerint a németek 59 százaléka arra számít, hogy sikeresen végzi majd munkáját új hivatalában.
Frank-Walter Steinmeier több mint tíz éve Németország egyik legnépszerűbb politikusa, rendre az első vagy a második helyen végez a felmérésekben. Arculatának legfőbb elemei a kötelességtudás, a lelkiismeretesség, a szerénység és a barátságosság. Nem a nagy szónokok között tartják számon, de a választók emberközeli, a gondjaikat, aggodalmaikat megértő politikusként tekintenek rá.
A Der Spiegel című hetilap szombaton megjelent számában közölt portréban kiemelte, hogy visszafogottsága és szerénysége nemcsak a természetéből fakad, hanem tudatos arculatépítő munkából is, a több mint negyedszázados politikai pályafutásának csúcspontját jelentő szövetségi elnöki tisztség pedig nem csupán „megtalálta” őt, hanem régóta készült megszerzésére.
Végül tőle független tényezőkön is múlt, hogy elnyerte mindhárom kormánypárt támogatását, mert a CDU/CSU pártszövetség hónapokig nem talált jelöltet a 77 éves Joachim Gauck helyére, aki már tavaly nyáron bejelentette, hogy életkora miatt nem vállal második ciklust. Így a jobboldali pártszövetség végül novemberben kénytelen-kelletlen beleegyezett Frank-Walter Steinmeier jelölésébe.
Ezt sokan bánják már, mert az SPD népszerűsége a kancellárjelölt, Martin Schulz januári színre lépésével váratlanul és nagymértékben erősödött, Steinemeier megválasztása pedig újabb sikerként további felhajtóerőt adhat a vetélytársnak, de a CDU/CSU így is fegyelmezetten betartotta a megállapodást.
A választás előtt az ülés levezető elnöke, Norbert Lammert CDU-s politikus – a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke – köszönetet mondott Joachim Gaucknak ötéves munkájáért, és a következő évek kihívásairól szólva figyelmeztetett, hogy a nyugati országok közössége és a liberális demokrácia megóvásához minden eddiginél nagyobb szükség van a „termékeny önkritikára és önkorrekcióra”. Mint mondta, nem a Nyugat értékei kérdőjeleződtek meg, hanem az értékek – az emberi jogok, a hatalmi ágak szétválasztása, a jogállamiság, a képviseleti demokrácia – iránti elkötelezettség.
Az Egyesült Államokban kibontakozott folyamatokra utalva hozzátette: aki a világ iránti nyitottság helyett a bezárkózásra, a kereskedelem szabadsága helyett a protekcionizmusra törekszik és „szó szerint elfalazza magát”, a nemzetközi együttműködés helyett pedig az elkülönülést választja „és azt hirdeti, hogy mi vagyunk az elsők”, az nem csodálkozhat, ha mások is így tesznek, kiváltva azokat a „végzetes” következményeket a nemzetközi kapcsolatokban, amelyeket mindenkinek ismernie kellene a 20. század történetéből.
