Kétszeresen nem mondott igazat Pintér Sándor belügyminiszter az Európai Parlament tényfeltáró delegációjának, amikor azt mondta, hogy a Pegazust a magyar törvényeket betartva használták. Egyrészt, a Pegazust nem lehet olyan megfigyelésekre sem használni, amelyeket – más eszközökkel – egy-egy ország saját törvényei megengednek. A Pegasus kémfegyver fejlesztője minden esetben kiköti, hogy a szoftvert kizárólag bűnüldözési és terrorelhárítási célokra használhatja a vevő. Másrészt, a magyar törvények sem tesznek lehetővé politikai célú megfigyeléseket.
Pegazus szoftvert még abban az esetben sem lehet nem bűnüldözési céllal és nem terroristák ellen használni, ha egyébként olyan diktatúrák veszik meg a kémprogramot, amelyek törvényesen megfigyelhetnek ellenzéki újságírókat, üzletembereket vagy politikusokat. Magyarország azonban az uniós pénzek miatt leplezi az állam a diktatórikus berendezkedését, emiatt nincsenek nyíltan olyan törvények, amelyek jogszerűen megengedik a hatalom politikai ellenfeleinek megfigyelését. A NER-ben ezt csak törvénytelenül tehetik meg.
A Magyarországnál nyíltabb diktatúrákban, mint Orbán testvéri Oroszországában, Kínájában és a kipcsak rokonsághoz tartozó primiítv posztszovjet diktatúrákban az ellenzéki tevékenységet nyíltan terrorcselekménnyé és bűncselekménnyé nyilvánítják, ezért ezekben az országokban Pintér jogosan hivatkozhatna arra, hogy a törvényeik szerint jogszerűen jártak el. De Magyarországon ez csak „de facto” van így, „de jure” ez nem deklarált. Ezért amikor Pintér erre hivatkozik, akkor a valóságot mondja, de nem a törvényes helyzetet.
Ez megfelel ugyanannak a képmutatásnak, amikor Kövér egyértelműen nemzetbiztonmsági veszélynek nevezi az ellenzéket (kvázi terroristává nyilvánítja), de hivatalosan ezt tagadják, azt állítják, hogy nem ezt mondta. Egyik oldalról totálisan törvénytelen, amit mondanak, és amit tesznek, másik oldalról ráolvasással minősítenek át cselekményeket, törvényeket, eljárásokat bármire. Ezért az Európai Unió soha nem tudja megfogni őket, mert a hazudozással kicsúsznak mindenki kezéből. Ez talán csak egy rendes ügyész esetében nem működne, akinek nincs joga hülyének lenni.
De a szavakkal való játszadozás, az újságíró, a jogvédő vagy az ellenzéki munkára húzott bűntetőjogi kategória sem menti fel a Pegazus magyar használóit az izraeli cég követelményei alól, mert a bűnügy és a terrorizmus nemzetközileg elég világosan definiált fogalmak, amelyek alapján nincs törvényes magyarázat újságírók, laptulajdonos üzletemberek, ellenzéki politikusok, civil jogvédők megfigyelésére, amelyek egyértelműen a Pegazus törvénytelen használatának minősülnek. Ez a használat maga a bűncselekmény és a terrorizmus.
Jogállamban nem lehet újságírót, üzletembert, jogvédőt, ellenzéki politikust megfigyelni azért, mert a munkáját végzi, amivel a hatalmon levők érdekeit sérti, mivel ez a nyilvánosság ellenőrzését jelenti, ami a jogállam műlködésének alapfeltétele. A közügyek nyilvános gyakorlását jelentik. Ezért akkor sem mond igazat Pintér, hogy ez törvényes, ha ők kriminalizálni próbálják a tényfeltáró újságírást, a civil jogvédő és az ellenzéki tevékenységet. Amikor ezt törvényesen is üldözendővé teszik, az már nem jogállam, hanem diktatúra. S akkor is, ha ezt jogtalanul, leplezve gyakorolják.
A konkrét esetekben az Orbán-rezsim nem tudta megvédeni a Pegazus használatát olyan személyekkel szemben, akik nem bűnözők és nem terroristák, hanem csupán tagadni próbálták a szoftver használatát. Nem tudtak egyetlen törvényes büntetőeljárást felmutatni, amelynek keretében jogszerűen használták volna bűncselekmények elkövetői vagy terroristák ellen a Pegazust. Hazudnak, s lebuktak, hogy az egykori kommunista állambiztonsági szolgálathoz és a fasiszta, náci diktatúrák titkosszolgálataihoz hasonló tevékenységet végeznek.
Az Európai Unió eljárásainak problémája az, hogy bemondásra elfogadnak mindent, nem járnak utána, nem követelik meg, hogy Pintér mutassa be azokat a törvényes eljárásokat, melyek igazolják azt, hogy a magyar törvények szerint jogszerűen jártak el (mert a megnevezett újságírók, üzletemberek, jogvédők, ellenzéki politikusok ellen bűncselekmény vagy terrorizmus alapos gyanúja miatt eljárás folyik). Egyetlen ilyen eljárás nincs. A politikai hatalom automatikusan adta ki a megfigyelési engedélyeket olyan személyekre, akiket a hatalom magára nézve veszélyesnek tartott.
Ez abszolút egy fasiszta pártállam működési módja.
Az EU tényfeltáró delegációja is megelégszik ezzel a magyarázattal, nem tudja cáfolni, mert nincs mivel, legfeljebb rossz érzésének és gyanújának ad hangot. De a törvénytelenség abszolút tényét nem bizonyítja. Ezért mindent meg lehet csinálni, és a bűnözők még arra hivatkozhatnak, hogy őket üldözik, hátrányosan megkülönböztetik, mert bizonyítékok nélkül gyanúsítják. Szankciókat sem lehet ilyen ingatag megállapításokra alapozni, azzal pedig, hogy aggodalmukat fejezik ki, keressék fel orvosaikat és gyógyszerészeiket, hogy vizsgálják ki a nehéz sóhajtásaikat.
