A román titkosszolgálat Ferenc pápa csíksomlyói látogatása alkalmával már tett egy magyarellenes lépést, amikor felfedeztek a pápa ruháján egy magyar szöveget, és letakartatták azt.
Az erdélyi magyar Krónika számolt be arról, hogy az egyházi művész, Cristina Sabău-Trifu által tervezett pápai miseruhát egy héttel a szertartás előtt készítették, a hátán pedig Szűz Mária és a zarándokok képét helyezték el, a „Járjunk együtt” magyar felirattal (A „Hadd járjunk együtt ” volt a pápai látogatás hivatalos vatikáni mottója, ennek magyar fordítása volt a szöveg).
Valaki besúgta ezt a román titkosszlgálatnak (SPP), és néhány nappal a pápai látogatás előtt egy előzetes ellenőrzést végző SPP-tiszt megkérdezte az erdélyi tartományi (regionális vezető) ferences rendet, hogy igaz-e, hogy a ruhadarab magyar felirattal rendelkezik. Az „igen” válaszra azt az utasítást adták, hogy adjanak hozzá egy anyagcsíkot a magyar szöveget tartalmazó ruházathoz, amivel takarják le a magyar nyelvű szöveget. A ruhadarabot korábban a Vatikán engedélyezte, miután a pápa tisztában volt azzal, hogy Romániába látogat, de a magyar kisebbség búcsújáró helyén misézik.
A pápa a prédikációjában éppen az egymással szembeni sérelmek és előítéletek feloldásáról és a békés egymás mellett élésről beszélt. Szólt az idegenekről, a bevándorlókról is, ami pedig a magyaroknak volt egy üzenet, miután a jelenlevők 98 százaléka Orbán-hívő, aki meg sem jelent ezen a történelmi eseményen (a hanyatló brüsszelita Nyugat BL-döntőjét azért nem bojkottálta), és aki a keresztény identitást a menekültekkel szembeni elutasítással, az idegengyűlölettel azonosítja.
A magyarok itt kisebbségiek, akikkel cudarul bánik a többség, míg saját hazájukban ők bánnak ugyanígy a kisebbségeikkel, és azokkal, akik a nyomorból vagy a biztos halálból menekülnek.
Itt látható az eredeti és a letakart felirattal viselt pápai miseruha:
A helyzet kiváló illusztrációja, amikor a román állami vezetők a magyar kisebbség miatt nem vettek részt a szertartáson, és nem köszöntötték a katolikus egyházfőt, a magyar miniszterelnök, Magyarország tényleges első számú vezetője pedig azért maradt távol, mert benne ugyanaz a gyűlölet van a menekültek iránt, és ugyanúgy nem fogadja el az igazi keresztény álláspontot, a megbocsátást és a kisebbségek, illetve a menekültek, a jövevények befogadását és szeretetét. Ennek nem is lehetett volna szebb illusztrációja, mint a román titkosszolgálat akciója, amely megtiltja a pápa ruháján a magyar szöveg viselését.
Mindennek egyenes folytatása az, ami az úzvölgyi temetében történt, ahol halottak hamvai fölött csaptak össze a magyarok és a románok, két nacionalista nép, amely ugyanazokban a bűnökben vétkes, csak most a magyarokat érte jogtalan és törvénytelen támadás. Alig hihető, hogy a román titkosszolgálat keze nincs ebben is, miután a román állami nyilatkozatok egyértelműen a törvénytelen temetőfoglalás mellett szóltak, és elutasítottak minden magyar tiltakozást és kifogást. A kiéleződött viszony előzménye a folyamatos magyar állami beavatkozás a román belügyekbe, az udvariatlan tusványosi szeánszok, a június 4-én megfogalmazott állami irredentizmus, amit még a szlovének is területi követelésként értelmeztek.
A fasiszta nemzetállami politika mindig is ártott a határon túli magyaroknak, és soha nem a jó szomszédi viszonyt, a békés egymás mellett élést segítette.
