Kik vesznek részt a „Tisza” kongresszusán, miután a „pártnak” 27 tagja van? Mégis „kongresszust” tart. Kik vesznek részt? Milyen jogon? Ki szavaz, és miről? Ez lesz a 27-ek kongresszusa. De mitől kongresszus a Tisza Párt nagykanizsai gyűlése? Magyar Péter pártjában több közönség, mint tag. Működik-e a demokrácia 27 fővel? Milyen demokráciát jelez előre ez a „pártkongresszus”?
A Magyar Péternek kampányoló független sajtó beszámolt róla, hogy a „Tisza Párt” elnöke befejezte nyaralását, s „pártja” a következő hétvégén „kongresszust” tart. Ez a sajtó nem tette fel a kérdést: kik vesznek részt a „Tisza Párt” kongresszusán, miután a pártnak 27 tagja van. Ez aztán egy néppárt. Tömegpárt.
Egy kongresszuson a párt küldöttei vannak jelen. Vajon hány küldöttje van a 27 tagnak? A kongresszus létező és működő pártok esetén a párt legfőbb döntéshozó szerve. Elfogadja az alapszabályt, a pénzügyi beszámolót és a költségvetést, s megválasztja a vezetőséget. Esetleg elfogadja az elnök beszámolóját.
Normális esetben egy párt kongresszusán csak a tagok vehetnek részt, s csak nekik van szavazati joguk. Emlékezünk a Kisgazdapárt (vagy a KDNP) kongresszusaira. Milyen jogi problémákat jelentett, hogy ki vehet részt a kongresszuson, ki számít küldöttnek, kinek van szavazati joga. Botokkal verekedtek a bejáratnál.
A Nagykanizsán rendezendő „Tisza-kongresszuson” hányan szavaznak, ha lesz szavazás? A szavazáson kik vehetnek részt? A Tisza-szigetek alapszabály szerint nem részei a pártnak, hanem önálló társadalmi egyesületek. A Tisza-szigetek tagjai nem tagjai a „Tisza” pártnak. Nem vehetnek részt a párt kongresszusán, semmiféle jogokkal nem rendelkeznek.
Ezért a jelenlétükkel megtartott gyűlés nem pártkongresszus. Az a gyűlés, ahol semmiről nem szavaznak, nem döntenek, az nem kongresszus. Az nem a párt döntéshozó szerve. A nagykanizsai „Tisza-kongresszus” mindennek nevezhető, kongresszusnak nem. De arra jó, hogy rávilágítson arra a tényre, hogy ez a párt nem létezik, törvényesen nem működik.
A párttörvény szerint „A pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak.” Magyar Péter üzleti vállalkozása ennek a definíciónak nem felel meg. A politikai életben való állampolgári részvételhez nem nyújt szervezeti kereteket.
Olyan párt, amely csak 27 állampolgár politikai életben való részvételéhez nyújt szervezeti kereteket, nem párt. Az olyan szerveződést, amely nem vesz fel tagokat, törölni kellene a párttörvény alapján a pártok nyilvántartásából. A párttörvény szerint egy párt rendeltetése nem az, hogy egyetlen ember politikai részvételét biztosítsa, és párt nevében politizáljon.
A párttörvény 2. § (4) bekezdése szerint „A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az Ectv. és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy e törvény megsértése esetén indíthat pert.” A „Tisza Pártnak” nincsenek szervei. Nincsenek testületei, és nincsenek tagjai sem (arról a 27 főről, aki állítólag tag, nincs információ).
Az nem egy párt, s nem egy kongresszus, ha Magyar Péter összehív tetszőleges létszámú és összetételű hallgatóságot, akik nem tagjai a „Tisza Pártnak”. Beszédet mond nekik, és a jelenlevők mindenféle legitimitás, jogi felhatalmazás nélkül megszavaznak bármit, mert az alapszabályszerűen nem tekinthető semmiféle törvényes döntéshozatalnak.
Magyar még hatalomra sem jutott, de már kiüresítette a demokratikus formákat. Kijátssza a párttörvényt és a szabályokat, csupán a demokrácia hamis látszatát nyújtja. A független sajtó pedig, mely kritikátlanul kampányol Magyarnak (aki egy párt nevében magánszemély minőségében folytat törvénytelen politikai tevékenységet), ezt nem teszi szóvá.
Ez azt jelenti, hogy amiképpen a „Tisza Párt” nem egy párt, azonképpen a függetlennek mondott sajtó nem sajtó. Mert nem látja el a sajtó feladatát, a demokratikus nyilvánosság ellenőrző funkcióját. Ilyen mulasztást ez a sajtó eddig senkivel szemben nem követett el. Ami azt jelenti, hogy Magyar romboló tevékenysége már ellenzékben felszámolta a sajtót.
Ennél még a Magyar Szocialista Munkáspárt is pártszerűbb szervezet volt. A kongresszus előtt a pártalapszervezetek, a párt testületei előkészületeket tartottak, megválasztották a küldötteiket, megvitatták a kongresszus elé kerülő napirendi pontokat. Napirendről a „Tisza Párt” esetében nem is lehet tudni, ilyen nincs. Magyar egy showműsort rendez.
A „kongresszus” a hírek szerint a választási kampányt indítja el. De a „Tisza-Pártnak” nincs a választási kampányban megnevezhető egyetlen jelöltje sem. A „kongresszusnak” be kéne mutatni a választási körzetek képviselőjelöltjeit. De a „Tisza Párt” jelöltjei ismeretlenek, s olyanokra kell szavazni, akiket castingolva választanak ki, nem lehet időben megismerni.
Ennek az ún. pártnak nemcsak képviselőjelöltjei nincsenek, hanem nincs programja, ahogy a Fidesznek sincs, nincsenek szakértői, szakemberei, kormányzásra kész miniszterjelöltjei. Magyar Péteren kívül senki nincs, aki önállóan politizálna. nnek a pártnak nincsenek még politikusai sem. Kizárólag Magyar Péter politikai vállalkozónak vannak alkalmazottai.
Miután Magyar a szabadságról hazatérve bejelentette, hogy a „Tisza Párt” kampánya indul (ezt vajon a párt melyik szervezete vagy testülete szavazta meg, amíg ő nyaralt?), ezért a „Tisza Párt” kongresszusnak nevezett összejövetelén tetszőleges összetételű, képviselettel és jogi legitimációval nem rendelkező hallgatóság megszavazza, amit Magyar eléjük tár.
A látszatszavazás formalitás, mint valódi döntés lesz, hiszen nincs kinek ellene szavaznia.
A szavazás ezúttal is a jogállami demokratikus normák megcsúfolása lesz, mert senkinek nincs semmi joga ellene szavazni, megvétózni, kiegészíteni, módosítani bármit. Magyar az általa eldöntött dolgokat „szavaztatja” meg, megrendezi, mintha bármiféle legitimációja is lenne annak, amit egyedül eldöntött, s amibe senkinek semmiféle beleszólása nincs.
A párttörvény 2. § (5) bekezdése szerint „Az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörét a pártok működése felett az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja”. Miután a párt kongresszust jelentett be, az ügyésznek törvényességi ellenőrzési jogkörét kell gyakorolnia, s a helyszínen megvizsgálni, hogy a „kongresszus” alapszabályszerűen működik-e.
Ez nyilvánvalóan kizárt, mivel a 27 ismeretlen ember kivétel a pártnak nincsenek tagjai, ezért a kongresszus összehívása nem szabályszerű, nem törvényes. A párttörvény szerint „A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen”. Az ügyésznek ezt kellene tennie, törvénytelen működés miatt a „Tisza Párt” feloszlatását kellene kérnie.
A Fidesz a legteljesebb mértékben törvényesen járna el, ha azt a névleges pártot, melynek nevében Magyar Péter magánszemély politikai tevékenységet folytat, feloszlatná. A Fidesz a sok törvénytelensége közepette ebben is törvénytelenül jár el, ha ezt nem teszi meg. Az nem lehet indok, hogy Magyar támogatói hisztériás rohamban törnének ki. Ez a törvény.
A „Tisza Párt” csak papíron létezik, egy egyszemélyes üzleti vállalkozás fedőszerveként. Ez abszolút törvénytelen. Ez nem párt, mert nincsenek tagjai, nincsenek testületei, nincsenek alapszervezetei, nincsenek szabályos gyűlései és döntései, a gazdálkodása nem pártszerű, mert egyetlen ember utalványoz mindent, s felette nincs semmiféle szervezeti kontroll.
Magyar Péter azzal, hogy kongresszusnak hazudja a kamu gyűlését, amellyel legitimálni akarja saját akaratát, nyilvánosan bejelentette, hogy a pártja törvénytelenül működik. Az ügyész kötelessége, hogy megvizsgálja ennek a látszatkongresszusnak a törvényességét, s törvénytelenség esetén kérje a „Tisza” nevű, tagság nélküli fantompárt feloszlatását.
Ha a törvény még számít, az ügyészségnek nincs más választása: lépnie kell.
