Orbán Viktor megrendelésére sem lehetne a Fidesznek kedvezőbb tüntetéseket szervezni. A második tüntetésre is nagyon sokan kimentek, de nem kell aggódni, még néhányszor kell, az is lehet, hogy már csak egyszer kell megsétáltatni az elkeseredett embereket, és aztán a NER megnyugodhat. Túl van a 2018-ban elcsalt választáson, levezették az utórezgéseket.
Igen, nem titkoljuk, szerintünk kollaboránsok szervezik ezeket a tüntetéseket, mert az első alkalommal még lehetett azt mondani, hogy a szervezők a gyorsan összerántott 100 ezer embernek nem találtak senkit, aki beszélni tudna, és mondanivalója is lenne, ezért maguk vállalkoztak a feladatra. De másodszorra ezt már nem lehet mondani, fel lehetett készülni.
De mint kiderült, a szervezők gondosan szelektáltak, nehogy olyan emberek kerüljenek a mikrofon elé, akik államcsínyről, az alkotmányos rend megdöntéséről, diktatúráról vagy a maffiaállamról beszélnének. Lett volna idő megtalálni neveket, arcokat, gondolatokat, de a jelentkezőket is elutasították, akik a nép, a sétáltatott emberek hangját szólaltatták volna meg.
Ez egy szándékosan lefojtott, korlátok közé szorított, méghozzá a kollaboránsok korlátai közé szorított „sétáltatás”, amely a gőz levezetésére szolgál. Rogán sem szervezhetne jobbat. De nincs ezen mit csodálkozni, a fő szervező Gulyás Balázs édesanyja éppen most készül pártja (MSZP) színeiben bevonulni a parlamentbe, legitimálni Orbán rendszerét. A fia fogja-e azt mondani tízezreknek, hogy diktatúra van, az anyja pedig ezt legimálja?
Minden tudósításból az érezhető, hogy nem voltak könnyű helyzetben azok, akiknek erről a tüntetésről összefoglalót kellett írniuk. Egyetlen megjegyezhető mondat nem hangzott el. Egyetlen értékelhető javaslat, gondolat, elképzelés nem volt. A betiltás előtt álló civileket az a Móra Veronika képviselte, akinek szervezete ellen demonstratív támadást intéztek, és aki ezek után dorombolva simult a NER lábaihoz, amikor a külföld és az EU manipulálására kitüntetést adományoztak neki. Ez a hölgy a szemléltető eszköze, hogyan nem szabad.
Legszívesebben azt mondanánk, hogy ennek a Gyetvai ifjúnak szerezzenek valamelyik párt másodvonalában helyet, ígérjék meg neki, hogy négy év múlva belőle is ellenzéki politikus lehet, beülhet Orbán pénzéért legitimálni az illiberális diktatúrát, lesz karrierje, de hagyja el legyen kedves a színpadot, mert neki fogalma nincs arról, mi történik Magyarországon. Egy épkézláb ötlete nincs, mit kellene tenni, emberek nem közhelyek csattogtatásáért mennek ki az utcára. Ő nem egy szónok, nem egy népvezér, nem egy vezető, hanem egy senki.
Gulyás Balázsról egyelőre nem lehet tudni, mihez használja dobbantónak azt, hogy mivel nincs más lehetőség az Orbán-ellenes érzelmek kifejezésére, becsatornázza magához az elégedetlenek tízezreit, és sétáltatja őket céltalanul a városban fel-alá. Mert láthatóan neki sincs semmiféle célja, elképzelése a rendszer egészével, csak önkényesen az élére áll egy tanácstalan tömegnek, és gondosan ügyel arra, nehogy értelmes ember szóljon hozzájuk. Gulyás a hasznos hülyéknek az a típusa, aki ráadásul kollaboránsnak szocializálódott.
Ha ez az ember még egyszer fel meri kapcsoltatni a mobiltelefonokat, akkor vigye valaki orvoshoz, a fény- és lámpafüggőséget hatékonyan kezelik, és fejezze be, hogy az Orbán-ellenes tüntetők minden alkalommal az ő életének nagy csodájára, a netadós tüntetésre emlékezzenek. A világító telefonoknak ott volt szerepük, itt nincs. A látványos fotók pedig nem képesek leplezni az ürességet. Minden karikatúrán világító mobiltelefonnal kellene ábrázolni, idétlen vigyorral az arcán. Miközben világos a cél: a gyerekből csinálni akarnak valakit azok, akik mögötte állnak.
Gulyás mögött olyan emberek állnak, akik magukat már nem állíthatnák ki, mert ezerszer lejáratódtak, de azért a háttérből még húzogatni akarják a szálakat a kollaboráns érdekeik szerint. Maguk helyett tolják a még tisztának látszó „gyereket”. Itt a második generációja annak az élősködő, politikust játszó álellenzéknek, amelyet ennek a tömegnek épp el kéne zavarni, a NER-hez való tartozását ki kellene hirdetni, és az utálatukat demonstrálni. Ezek kerestek most is egy embert, aki nem is mond semmit, ami nekik árt, de mégis kiállítható.
Erre igazán alkalmas Márki-Zay Péter, akinek a személyes ambícióival találkozik mindez, miközben nem tudja, hogy ő is egy eszköz azok kezében, akik maguk alá gyűrik most az Orbán-ellenes indulatokat, és lecsendesítik azt. Mindezért nem sajnáljuk, derüljön csak ki Márki-Zay Péterről is, hogy egy másik önjelölt, akitől várni semmit nem lehet. Ha lehetne, a közelébe sem kerülhetne a mikrofonnak ebben a bagázsban, ebben biztos lehet.
Amúgy épp ideje szólni Márki-Zay Péterről, a rendezvény főszónokáról. Önmagában az, hogy Gulyásnak és a mögötte lapítóknak az ő személye konszenzusként megfelelt erre a feladatra, mindent elmond róla magáról. De megjegyeznénk, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester erős szerepzavarban van, és láthatóan nagy karrierista, aki miniszterelnök szeretne lenne. Ha nem tudná, ez messziről ordít róla, taszító, ahogyan építgeti magát.
Már a választások előtt kísérletet tett arra, hogy személye alatt „egyesítse” az ellenzéket, és akár az utolsó pillanatban közös miniszterelnök-jelöltjük legyen. Az országos politikába saját szakállára vágott bele, senki nem hívta, senki nem kérte, nyomul. A vásárhelyi „nagy győzelem” megtéveszti őt. Neki akkor sem volt az országra érvényes programja. Márki-Zay nem látja a NER-en belül és kívül közötti különbséget. Volt fideszes, a Jobbik támogatottja, és őt nem a személyes karizmái, hanem a Lázárral szembeni utálat miatt választották meg.
Az egyetlen szerencséje az volt, hogy az ellenzéki pártoknak nem volt anyagi érdekük az, hogy saját jelöltet állítsanak, ezért nem akadályozták meg a protestszavazást. De ez nem az ő érdeme, nem ő egyesített bárkit. Hódmezővásárhelyen nem számítottak vereségre, s ezért a szavazatokkal való manipulálást sem szervezték meg, nem csaltak a voksokkal. Ez az ő szerencséje, de ez még nem teszi őt alkalmassá semmire. Az a kipróbált, akit mások ajánlanak, nem az, aki magát ajánlja. Majd ha hívják, akkor gondolkozzon azon, hogy van-e világos víziója arról, ami történik, és kész-e mindent feláldozni a feladatért. Itt ugyanis nem primadonnákat keresnek, hanem hőst. Ő láthatóan nem az.
Amit ő mond, azt demokráciákban mondják. Az „egységes ellenzék”, amiről ő beszél, az egy álom és badarság, ehelyett azt kellene elmondania, hogy miért az. Ám az „egységes ellenzék” üzenete egyetlen burkolt üzenetet tartalmaz, mindenki álljon be mögém, azonban nincs miért. Gyere velem, én se megyek sehova. Kizárólag személyes ambíciók látszanak, semmi más. Ebből az emberből hiányzik a nép dühe, haragja, elszántsága, önfeláldozásra kész természete. Úri fiú Antall Józsefünk már volt egyszer, abból egy is elég volt.
Az történt, hogy ellopták az ellenzéki felháborodást, zsákutcába vitték a kollaboránsok ezt is. Ezek a sétáltatások, céltalan lődörgések, ostoba beszédek többet ártanak a szabadság ügyének, mint használnak. Leértékelik a tömeget is, visszaélnek az emberek keserűségével és saját céljaikra használják azt, leszerelve a népharagot. Első alkalommal még úgy tűnt, hogy nem tudják, mit akarnak. De mostanra kiderült, hogy nagyon is tudják, mit akarnak: semmit. Azt akarják, hogy minden maradjon így.
Anyuka menjen be a parlamentbe, maradjon a status quo, legyen meg a pénz, a rang, a kedvezmények, a nyitva hagyott kiskapuk, melyen belépve szedegetni lehet a NER-lovagok által elpotyogtatott magokat. Minden maradjon így, hogy látszatellenzékiként megéljen a család, a párt, az emberek nyugodjanak le, demokrácia van, majd egyszer győzünk, amikor ezek már nem akarnak győzni. Ez az igazság. Amit ezek csinálnak, egyszerűen gonoszság, nemcsak ostobaság. Ezek szándékosan konszolidálják bele az ellenzéket a rendszerbe. Még azt a szívességet is megadják Orbánnak, hogy azt mondhassa: tüntethetnek, demokrácia van.
Ha van valaki, akiktől meg kell szabadulni, akkor ezek azok, akik kihasználva a népharagot a saját pecsenyéjük sütögetésére használják, és gondosan vigyáznak arra, nehogy egyetlen értelmes és igaz szó is elhangozzon. A bolondját járatják több tízezer emberrel, az orruknál fogva vezetik, és becsapják őket. Amit nem vert el a jégeső, amit Orbán meghagyott, ezek még azt is leverik. Tragikus, mintha egy drámaíró írná a forgatókönyvet a pusztulás előtt.
