A TASZ közleménye szerint megsértették a festéket dobó tüntetők alapjogait. A közlemény szövege szerint:
„A véleménynyilvánítás szabadsága nem egy korlátlan alapjog, kivételes esetekben jogállamban is járhat büntetőjogi szankciókkal a vélemény kifejezése. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha minden kétséget kizáróan megvalósul egy konkrét bűncselekmény. Jelen ügyben az ügyészség által állított két bűncselekmény egyike sem valósult meg. A rongálás azért nem, mert a Sándor-palotán keletkező, néhány, húszforintos nagyságú festékcsepp vízzel lemosható volt, így az épületben nem keletkezett a rongálás megállapításához elengedhetetlen állagsérelem.
A garázdasághoz pedig az kellett volna, hogy a jelenlévők körében megbotránkozást vagy riadalmat kelthessen a festékdobálás. Önmagában az, hogy a vádlottak formabontó, meghökkentő módon fejezték ki a véleményüket, még nem jelentheti azt, hogy garázdák voltak. Egy ilyen jogértelmezés ellentétes lenne az alkotmánybírósági és a strasbourgi gyakorlattal is, amelyek kimondják, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a meghökkentő, sokkoló véleménynyilvánítást is védi. Erre az esetre legfeljebb szabálysértési, illetve kártérítési felelősség alkalmazható, büntetőjogi nem.
Ezzel szemben a bíróság úgy ítélte meg, hogy mindkét bűncselekmény megvalósult. A rongálás azért, mert a festékcseppek értékcsökkenést okoztak az épületben – miközben azt a bíróság is elismerte, hogy a kár összege nem állapítható meg. A garázdaság azért valósult meg Hornyák Szabolcs bíró szerint, mert a festékdobálás objektíve alkalmas volt arra, hogy a Sándor-palota környékén esetlegesen jelenlévő járókelőkben, “turistákban” megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. (Az érvelés ezen pontján a hallgatóság tüntetőleg kivonult a tárgyalóteremből.)”
A TASZ az ítélet ellen fellebbezést nyújt be.
