Magyar Péter feltétel nélküli támogatása és a százezres Kossuth téri tüntetés ellenzéknek szóló üzenetét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Magyar Péter-jelenség elsősorban nem Magyar Péterről szól, hanem róluk. Az ellenzéki közvélemény felmondta azt a kimondatlan egyezséget, hogy az ellenzék hazudik a választások megnyeréséről, s a szavazók elhiszik.
Magyar Péter mindenben becsapta őket, amit ígért. Olyan leleplezéseket ígért, amelyekkel megbuktatja Orbánt, magánrepülőkkel menekülnek a NER főbűnösei. Ehelyett egy titokban felvett kétperces házastársi magánbeszélgetést mutatott be, ami semmit nem ér. De akiket becsapott, addigra beleszerettek a gondolatba, hogy Orbán eltűnhet. Akarnak hinni ebben.
Az ellenzék lépéskényszerbe került. Nem reménykedhet abban, hogy majd ez is elmúlik. Magyar Péter eltűnhet, azonban az, ami őt magasra emelte, az Orbántól való szabadulás vágya, és az ellenzékkel szembeni elégedetlenség és elutasítás, nem tűnik el. Nem lehet ugyanazt folytatni, mint eddig. Változásra van szükség, különben katasztrófa lesz.
Amit az ellenzéki pártok tesznek (a mostani csalódottak eddigi teljes támogatása mellett), az valóban együttműködés Orbán rendszerével. Elfogadnak olyan feltételeket, melyek nem teszik lehetővé, hogy kötelességeiknek eleget tegyenek, valódi ellenzékként működjenek. A jogaitól és eszközeitől megfosztott ellenzék csak a rendszer legitámálására képes.
Nem dughatják homokba a fejüket, mert ezt az együttműködést az ellenzéki szavazók most felmondták velük. Akik Magyart támogatják, „álellenzéknek” nevezik őket, ilyen feltételek mellett a parlamenti részvételüket ellenzik, és igazuk van. Ha nem vesznek tudomást erről a változásról, akkor végképp elszakadnak az Orbán-ellenes szavazóktól.
Ez azzal a veszéllyel jár, hogy összesülnek Orbán rendszerével, és a rendszer ellenfeleit fideszes szélhámosoknak szolgáltatják ki, akik egyre rosszabbak lesznek. A tehetetlenség és a kétségbeesés a gazdasági helyzet romlásával egyre nőni fog. Hiába próbálják őrizni a jelenlegi státuszt, ha nem lépnek, elveszítik azt is, amibe kapaszkodnak.
Változás csak akkor képzelhető el, ha az ellenzék kilép az eddigi szerepéből. Szembenéz az eddigi hazug közmegegyezés tarthatatlanságával, amelynek szavaztossági ideje lejárt, és a helyzetet meglovagoló orbánistától átveszi a kezdeményezést. Ez csak úgy történhet, hogy rámutat a kudarc valódi okára, javaslatot tesz a változtatásra.
Az pedig tudható, micsoda. A valóság tíz éves késéssel utolérte az Amerikai Népszavát.
Van mit veszíteni: káosz és ellenzéki polgárháború jöhet
Magyar polgárháborút indított el az ellenzéken belül, amelynek pusztító következményei már érzékelhetők, de igazi hatása akkor következik be, amikor elhiteti az emberekkel azt, hogy ő leválthatná Orbánt, ha a létező baloldali ellenzék feladná és megszüntetné magát, s beállna mögé. Bűnbakká teszi azokat, akik ezt nem teszik meg, akikkel ő nem is áll szóba.
Nem Magyar Péter „mozgatta meg az állóvizet”, hanem az a vágy, hogy megszabaduljanak Orbántól. Azt pedig tudják, hogy azon az úton, amelyen az ellenzék jár, ez nem lehetséges. Ezt használja ki egy fideszes politikai kalandor, és ha az ellenzék nem válaszol a megjelent tömegigényre, az országban káoszt, az ellenzékben megosztást, pusztító gyűlöletet indít el.
Mindennek kiindulópontja az a hazugság, hogy Orbán a NER választási feltételei között is legyőzhető. Csak megfelelő ember kell, aki egyesíteni képes mindenkit, s leváltaná Orbánt és a rendszerét. Most Magyar Péter a kiszemelt „messiás”, aki ezt az egyesítést a fideszes jobboldal logikája szerint végezné el: a liberális baloldal kivégzésével, megszüntetésével.
Márki-Zay Péter még úgy akarta megszerezni az ellenzéki pártok szavazóit, hogy pártjaik miniszterelnökjelöltje lett és összefogott velük. Magyar már azt várja el az ellenzéki pártok tagjaitól és szavazóitól, hogy Orbán leváltása érdekében hagyják el a pártjaikat, amelyeket így halálra ítélt. Nyilvánvaló, hogy azok nagy többsége nem lesz erre hajlandó.
Akik Magyarban bíznak, őket teszik felelőssé és bűnbakká, hogy Orbánt nem lehet leváltani és nem lehet a rendszerétől megszabadulni. A gyűlöletnek olyan lángjai csaphtnak fel, ami emberileg, morálisan és politikailag is szénné égeti, felperzseli az Orbán-ellenes oldalt. De ami a legfontosabb, hogy a semmiért.
Mert ha teljesülne Magyar abszurd elvárása, ha össze tudná egyeztetni a tüzet és a vizet, politikai vízió és egymásnak ellentmondó értékek nélkül tudna mindenkit Orbán rendszere ellen állítani, akkor sem tudná a jelenlegi (és az Orbán javára állandóan változó) feltételek mellett választáson legyőzni Orbánt. Ennek demoralizáló hatása megsemmisítő erejű lenne.
Annak az ellenzéknek (amely 14 éve hazudja azt, amit most Magyar Péter is, hogy Orbán leváltható az egyenlőtlen és tisztességtelen feltételek között) kell kimondania azt, hogy a kudarcok oka az, hogy nem demokratikusak a választások, ezért e feltételek között Orbánt választáson legyőzni nem lehet. Ezeken a választásokon nem lehet nyerni.
Ez könnyen belátható, s az elmúlt 14 év is ezt bizonyítja. Akkor találhat az ellenzék közös nevezőt újra a „csalódottakkal”, ha ezt kimondja, és új stratégiát javasol. A közös kudarc szélhámos és rosszindulatú haszonélvezőjétől így tudják visszaszerezni a becsületüket és a helyzet irányítását. Nem beszélve arról, hogy csak ez vezethet eredményre.
Itt az ideje az új őszödi beszédnek. Az ellenzéki szavazók felmondták az együttműködést a közös hazugsággal. Eljutottak ők is oda, hogy az ellenzék nem nyerheti meg a parlamenti választásokat, nincs értelme annak, hogy az ellenzék Orbán díszletparlamentjében pénzért vegetál és áltevékenységet végez, mert így soha nem szabadulnak meg Orbántól. Ez igaz.
A Magyar Pétert támogató ellenzékiek nem ismerik el saját felelősségüket, hogy a pártjaik azért kollaborálnak, mert ők is kollaborálnak, azért nem vállaltak kockázatot, mert ők sem vállalnak kockázatot. Ezért a felelőst az ellenzéki pártokban találják meg, és őket vádolják azért, mert nem képesek a választások megnyeréséhez szükséges többséget állítani.
Hadházy Ákos hasonlatával élve, nem új pilótára van szükség egy olyan repülőbe, amelyről leszerelték a kerekét, a szárnyait, üzemanyagot annyit kap, hogy kiguruljon a kifutóra, de felszállni már nem tud. Az utasok pedig azt hiszik, hogy csak új pilótára van szükség. Ám egy ilyen géppel egyetlen pilóta sem tud felszállni. Ezt kell megértetni.
A helyzet annyiban megváltozott, hogy az ellenzéki szavazók késznek látszanak arra, hogy egy őszinte, igaz, Orbán megdöntésére alkalmasnak látszó programot támogassanak, miközben Magyarnak nincs ilyen programja, semmit nem tud mondani százezer embernek, azt leszámítva, amit az ellenzék, s egymásnak ugrasztja az egyébként összetartozókat.
Magyar hazudik, hogy Orbán választáson leváltható. Ennyit tud, amivel az ellenzék eddig is mindig megbukott. Nem azért, mert nem volt mellettük Varga Judit férje. Az ellenzéknek őszintének kell lennie, hogy ez nem lehetséges. Egyetlen célt kell kitűzni, s azért harcolni: az egyenlő, tisztességes és demokratikus választásokat, ami megteremti az egységet is.
Erre pedig van javaslat, a Hadházy-terv.
A Hadházy-terv, mint az ellenzék és az ország mentőkötele
Hadházy Ákos egyetlen ellenvetéssel megállította és leleplezte Magyar Péter hazugságait, amikor cáfolta, hogy Orbán a jelenlegi feltételek között választáson leváltható. Magyar becsapja és hitegeti az embereket. Pontosan tudja, hogy ez nem igaz, de a vereséget rá lehet fogni azokra, akik nem hajlandóak elhagyni a pártjukat. Gyurcsány a bűnbak előre.
Mi lesz ennek a következménye?
Mindenki Gyucsány lesz, aki nem ad fel mindent, nem lesz belőle lélekben fideszes, mert ez a Magyar Péterhez való csatlakozás feltétele és elkerülhetetlen következménye. Magyarnak lesz parlamenti pártja, lesz pénze, amit fideszes barátai elvettek tőle. Lesz bűnbakja, mert a Fideszből tudja, hogy az mindig kell. Az ellenzék lenullázva, gyűlölködve hever a porban.
Magyar a Fideszbe mélyen beágyazott figuraként támogatja majd kívülről Orbánt, miután egyetért az oroszpártisággal, az EU-ellenességgel, a szuverenizmussal, antiliberalizmussal, a NATO-ellenességgel, s ha Orbán a gazdasági csőd miatt megbukik, nyugodtan átadhatja Magyarnak a hatalmát, aki „bársonyos forradalom” címén a lopott vagyonnal futni hagyja.
Hadházy Ákos a Jelennek adott interjújában is kifejtette, hogy az ellenzék megújulására most nagy esély van. Ennek oka, hogy nem lehet elodázni a kérdést. Nagy a felelősség is, és az ellenzék mindent elveszít, ha most nem lép. Emellett a Magyar által meglovagolt közhangulat, amely tőle függetlenül a kegyelmi üggyel indult, most kedvező ehhez.
Mi a Hadházy-terv lényege?
A Hadházy-terv logikailag abból indul ki, hogy demokrácia csak ott van, ahol egyenlő, tisztességes és szabad választások vannak. A demokrácia is csak ott állítható vissza demokratikus keretek között, ahol ezek a feltételek biztosítottak. A népakaratot is csak egyenlő feltételek mellett lehet érvényre juttatni. Ezért a választás áll a középpontban.
Azt Hadházy Ákos is megértette, hogy a korrupció leleplezése nem vezet sehova.
Az ellenzéki harc középpontjába a szabad és demokratikus választásokat kell állítani. Ennek alapvető célja, a demokratikus és egyenlő feltételek helyreállítása. Ezért az ellenzéknek meg kell határoznia azokat a követelményeket, amikor ezek a feltételek teljesülnek. Az ellenzéknek ultimátumot kell adnia Orbánnak, hogy ezeket a jogokat biztosítsa.
Hadházy Ákos eljutott annak felismeréséig, amit az Orbán-ellenes szavazókkal meg lehet értetni, hogy az ellenzék csak sportszerű, egyenlő feltételek, demokratikus jogok mellett vehet részt a választáson, ellenkező esetben egy előre elcsalt választáson vereségre van ítélve. Ha ezek után a jogaitól szintén megfosztott parlamentbe is beül, az maga a vég.
Ez zajlott idáig. Az Orbánt megunt, a rendszerétől szabadulni akaró százezrek és milliók, ezt utasítják el, ebből van elegük. Ez tette az ellenzéki pártokat bénává. De meg kell érteni azt, hogy ez a folyamat az egyenlőtlen, tisztességtelen, nem demokratikus választásoknál kezdődik, a vége borítékolható. Magyarral és Magyar nélkül, Gyurcsánnyal vagy nélküle.
Ez program, ez terv. Ez demokratikus és elvszerű, ami frontálisan ütközik Orbánnal, míg Magyar Péter az ellenzék 14 éve járhatatlan útjára akar lépni, amivel megkerüli azt. Ez az első demokratikus kihívás Orbánnal szemben. Minderről tájékoztatni kell az Európai Uniót, az európai közvéleményt és Amerikát.
A demokratikus követelményeket úgy kell meghatározni, hogy abba ne lehessen belekötni, megfeleljen a nemzetközi demokratikus normáknak. Sok tekintetben egyszerű a helyzet, mert lehet követelni a 2010 előtti választások feltételeinek helyreállítását. A propaganda ellensúlyozására követelni kell a közszolgálati média függetlenségének biztosítását.
Orbán nyilvánvalóan nem megy bele, de az egyértelműen demokratikus feltételek durva elutasítása növelni fogja a vele szembeni elutasítást és haragot. Tábora szűkülhet, ezek a követelések teremthetnek közös nevezőt jobboldaliak és baloldaliak, valamint függetlenek között. Nem egy fisdeszes álmessiás. Ha Orbán elutasítja ezeket, szembesülhet a (több) százezres tömegekkel.
Akkor van értelme, hogy százezer ember kimenjen az utcára, ha még azt is tudja, miért van ott, ami Magyar Péter tüntetésén nem derült ki. Ennek a rendszerváltó vágynak és erőnek kell igazi célt és értelmet adni, ami demokratikus és valóságos. Ezt az erőgépet kell értelmes cél mögé álltani. Az ellenzék pedig az élére állhat, amivel megakadályozza, hogy diktátort cseréljünk diktátorra. Meg kell őrizni a demokratikus rendszerváltás lehetőségét.
Valódi államférfi nem egymásnak fordítja az egymáshoz tartozókat is, hanem kibékíti őket egy valódi, igaz és őszinte politikai programmal. Az elmúlt 14 év közös produkció volt, nem lehet a felelősséget bűnbakokra hárítani, és a kiutat is együtt kell megtalálni. Nem lehet a népet leváltani, még az ellenzékben sem.
Mi történik, ha Orbán nemet mond a Hadházy-tervre?
Hadházy Ákos javaslata szerint, ha Orbán nem fogadja el, hogy egyenlő feltételek mellett rendezzenek parlamenti választásokat, akkor az ellenzék nem vesz részt rajtuk. A szokásos ellenvetés az, hogy akkor Orbán kamupártokkal pótolja őket. Csakhogy a kamupártok nem pótolják a valódi ellenzéki pártok legitimációját. Mindenki tudja, hogy kamupártok.
A szabad és demokratikus választásokért folytatott harc idejére megvan a pártok állami finanszírozása. Azt akkor veszítik el, ha nem mennek be a díszletparlamentbe. A mostani ellenzéki „lázadás” pedig éppen ezt akarja, hogy ennek legyen vége. Ebben az esetben a „csalódottakon” a sor, hogy tömegmegmozdulásokkal, bojkottal, passzív ellenállásal térdre kényszerítse az elnyomó hatalmat. Lerövidítse az időt.
Szabadságot akarnak? Meg akarják dönteni az Orbán-rendszert? Itt a terv. Hadházy Ákos javaslata, amiről az ellenzéki pártoknak egymás közt egyeztetniük és tárgyalniuk kellene. Ha ezt nem támogatja a Magyar mellé átállt tömeg, akkor bullshit az egész, akkor nem akarnak ők semmit, csak azt, hogy hulljon ölükbe a szabadság. De nem fog.
Az ellenzéki pártoknak viszont nem maradt más út, csak a lassú vagy gyors megsemmülés, valamint az ország átjátszása Orbán és gyenge klónja kezébe, aki Magyarországot Putyin és az orosz érdekövezet részeként megtartja egy bűntanyának. Lehet választani.
