„Egyben biztos vagyok, ha több millió magyar ember kifejti a véleményét a szankciókkal kapcsolatban, azt nem tudja figyelmen kívül hagyni Brüsszel” – mondta Hollik István, kommunikációs igazgató, a Fidesz egyik kontraszelektált, nulla fajsúllyal rendelkező senkije. Szerinte a brüsszeli elit „buborékban ül”, nem veszi észre, vagy nem akarja tudomásul venni, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók „fordítva sültek el”. Ez hazugság, az orosz gazdaság borzalmas veszteségeket szenved el, és hosszútávon ebbe belerokkan. Ezért kampányolnak Putyin ügynökei ellene.
Putyin nemcsak katonai vereséget szenvedett, hanem politikai és gazdasági vereséget is. A háborúval Oroszországot elszigetelte, az illiberális fasiszta rendszerek népszerűségét aláásta, a nyugati egységet és demokráciát megerősítette. Oroszországban pedig kénytelen a diktatúrát növelni, mert különösen a kényszersorozásokkal komoly ellenállást és ellenzéket hozott létre. A legnagyobb veszteség azonban a szankciók miatt éri Oroszországot, különösen akkor, ha a zsarolás miatt Európa megszünteti az orosz energiafüggőséget és teljesen elveszíti az európai piacait.
Hollik arcátlanságára jellemző, hogy azt mondta: egy demokráciában az emberek véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mondja ezt egy olyan tetü alak, akinek pártja elzárja az embereket az információktól, egy ostoba propagandagépezetet működtet, agymosást folytat, és megfosztja az embereket attól, hogy valódi információkhoz jussanak és megalapozott véleményük legyen. Azt nevezi az emberek megkérdezésének, amikor valódi kérdések helyett valótlan állításokat közölnek konzultáció címén, amelyekre csak egyféle választ lehet adni, vagy leköpdösni és megtaposni.
Hollik azt mondta, hogy ezt a demokratikus alapszabályt „még nem felejtették el Brüsszelben sem”. Nem, nem felejtették el Brüsszelben, mert „Brüsszelben” (értsd: az Európai Unió demokratikus országaiban) valódi választások vannak, működik a szabad sajtó, alkotmányos és igazi parlamentáris demokrácia van, nem pedig egy közönséges, ócska fasiszta diktatúra. De „Brüsszelben” azt sem felejtették el, hogy az efféle hamis és képmutató, antidemokratikus „konzultációk” diktatúrák sajátjai, és pontosan annyit érnek, mint az oroszok által szervezett „népszavazás” Ukrajnában.
Ezért a reakció is ugyanaz lesz. Nagy ívben tesznek az orbáni fasiszta diktatúra álkonzultációjára és annak eredményére. Orbán is tisztában van azzal, hogy senkit nem érdekel ez a színjáték, ezzel is csak lejáratja magát (ami nem baj) és az országot (ez már sokkal nagyobb baj). Nagy bajban lenne Orbán, ha megszűnnének a szankciók, mert akkor nem tudná mire fogni az általa előidézett csőd okait. A szankciók elleni kampánnyal csak a magyarokat hülyíti, Putyinnak hízeleg, miközben úgy kellenek neki a szankciók, mint egy falat kenyér, hogy legyen bűnbak, s el ne söpörje a népharag.
Azt a szegénységet, nyomort, éhezést és fázást, amit ő okozott, és ami bekövetkezik Magyarországon, csak akkor élheti túl, ha az emberek elhiszik azt az ostoba hazugságot, hogy ezért „Brüsszel” és a „szankciók” a felelősek. Az ilyen Hollik nevű senkiket, akik ennek a fasiszta rendszernek a jellemtelen, gerinctelen és agyatlan kiszolgálói, seggnyalói, sunyi haszonlesői, úgy kell tekinteni, mint a propaganda személyiség nélküli eszközeit, egy szócsőnek látszó tárgyat, amit időnként kint felejtenek az esőn, ezért néha ki kell szárítani.
