A magyarországi parlamenti választások nem egyenlőek, nem tisztességesek, s ennek része az is, hogy az adófizetők pénzén működő közszolgálati média és az MTI (nemzeti hírügynökség) nem teszi lehetővé az ellenzéki vélemények megjelenését. Már a választás napjának kitűzése alkalmából írt ellenzéki közleményt is cenzúrázták személyiségi jogokra hivatkozva. Az MTI nem bíróság, hogy személyiségi jogsértéseket állapítson meg, ráadásul egy vélemény nem is sért személyiségi jogot, csak valótlan tényállítás. Valótlan tényállítás pedig nem történt.
A legkifogásolhatóbb rész az volt, hogy „Az elmúlt tizenkét évben egy gázszerelőből az ország leggazdagabb embere lett, mert ő Orbán Viktor barátja és strómanja. Tiborcz István milliárdos bankárrá vált, mert ő Orbán Viktor veje. A kormányhoz közeli oligarchák felfoghatatlan mértékű vagyont halmoztak fel, a fideszes politikusok pedig saját szájuk íze szerint írják a törvényeket.” Ebben nincs valótlan tényállítás. Mészáros az ország leggazdagabb embere, Orbán gyerekkori barátja, ez tény. A kettő közötti kapcsolatból következik, hogy Orbán strómanja.
Tiborcz István is közönséges fatolvajból, egy vidéki középszerű senkiből lett milliárdos bankár, és emellett valóban Orbán Viktor veje. A kettő között szintén összefüggés van, mert ha nem lenne Orbán veje, akkor soha nem lett volna belőle milliárdos bankár, csak maradt volna egy középszerű vidéki senki. Igaz a vagyonfelhalmozás, és az is, hogy saját szájuk íze szerint írják a törvényeket. Semmiféle személyiségi jogsértésről nincs szó, ez egyszerű, hétköznapi, primitív cenzúra. Itt jogsértést egyedül az MTI követett el, amiért be kellene perelni.
Az elutasításból az is látszik, hogy miről nem akar hallani Orbán. Mészárosról, az ő nevén ellopott pénzről, az ő személyes és a családja gazdagságáról, amit közpénz ellopásával teremtettek meg, a családtagjairól, a lányáról, a vejéről, az apjáról, a testvéréről és a feleségéről. Tetszett volna nem ellopni milliárdokat a családtagoknak is. Az ellenzéknek azzal kellene a kampány tematikáját kialakítani, hogy amit az MTI cenzúráz, azt kell ütni, mert az fáj. De nemcsak hőzöngve, hanem tényekkel, dokumentumokkal, fotókkal, megdöbbentve az embereket.
Ha az ellenzék el sem mondhatja, amit akar, ha nyilvánosságra sem hozhatja a tényeket, bármilyen finomra köszörült formában, az nem szabad választás, mert az emberek nincsenek birtokában azoknak az információknak, amelyek alapján felelős döntést hozhatnak. Egyik oldalról a propagandagyár hazudik, meghamisítanak minden adatot, információt, az ország gazdasági helyzetét is. Az osztogatással olyan látszatot teremtenek, mintha minden jól menne, az ellenzék pedig nem mondhatja el az igazságot. Ennek alapján ez nem választás.
Az ellenzék kampányából ez az átgondoltság, szervezettség és alaposság hiányzik, hogy pontosan kijelölték volna a fő csapás irányát, hogy miről kell felvilágosítani az embereket. Minek hatására ismerik fel, hogy ez nem mehet tovább, ezekből elég volt. Aztán össze kellene szedni ezekhez az információkat, a tényeket, az adatokat, majd elkészíteni azt, amivel ezt láthatóvá lehet tenni, fotók segítségével: installációkon tények Mészáros, Orbán Ráhel, Tiborcz István és a többiek gazdagságáról hajók, yachtok, repülőgépek, szállodák, kastélyok és luxusnyaralók, luxuskórházak fotói.
Telerakni velük az országot az elkövetők fényképeivel. Fotók a stadionokról, az elköltött pénzekről, mellette fotók a kórházakról, várólistákról, halottak számáról. Hatalmas plakátokon a kínaiakkal kötött üzletekről, kidobott lélegeztetők, alkalmatlan vakcina, Belgrád-Budapest vasút és a többi. Ezekről kellene arculat, pontos leírások, szemléltetés, és terv, amivel elárasztják az országot. Plakát arról, hogy soha egyetlen gyerek nemváltására nem került sor, nem is lehetséges, mert a törvény ma is tiltja, soha senki nem is akart ilyet. Amiről népszavazni kell, az nem létezik.
Mindent a szemnek, semmit csak a fülnek. Erre kellene időt, energiát és pénzt költeni. Ha nem marad más, csak a jelölt önismétlő hőzöngése, abból nem lesz semmi. A helyi kampányokban pedig megcsinálni ugyanezt kicsiben. A helyi fideszes kiskirályok dolgait kiplakátolni, postaládákba bedobni, konkrétan tényszerűen, dokumentálva, vizuálisan bemutatni. Még van három hónap, még a kampányt meg lehetne szervezni és fel lehetne pörgetni. Ennyi témát, ennyi tényanyagot, amit itt fel lehet használni, kevesen produkáltak a történelemben. Itt az alkalom összeszedni őket.
Az MTI cenzúrzását erre kellene felhasználni, letapogatni az érzékeny pontokat, aztán feljelenteni őket, és megtervezni, hogyan lehet kikerülni az információs blokádot, amit Orbán a magyarok elé húzott. Azzal, hogy nem totális a diktatúra, nyitott a lehetőség arra, hogy túljárjanak az eszén. Megkerüljék, eljuttassák az emberekhez az információkat. Nem a miniszterelnök-jelölt jobboldalisága fog szavazókat hozni, ez ostobaság, hanem az információ. Ha felnyitják az emberek szemét. Egy okos terv, hogy mit kell az embereknek megtudniuk ahhoz, hogy elegük legyen Orbánból.
Ezt nem látjuk egyelőre. Illetve, egyelőre semmit nem látunk. Amit látunk, azt jobb lenne, ha nem látnánk. A szélsőjobboldal mindig a félelemkeltésre épít, a demokratikus oldal az informálásra és a félelmek eloszlatására. Az embereket meg kell győzni arról, hogy amivel Orbán ijesztgeti őket, amitől félnek, az nem létezik, viszont ami valóban fenyegeti őket, az maga Orbán. Mert Orbán lop, csal és hazudik, elveszi azt, ami az övék és tönkreteszi az országot. Veszélyezteti az uniós tagságot és lejáratja Magyarországot. Az illiberális rendszer nem keresztény, nem nemzeti, hanem szégyen.
