Megjelent a fotó a menekült kisfiúról, akit a magyar operatőr némber felrúgott a papájával együtt. Az elgáncsolt szír kisfiú kísérte fel Ronaldót a pályára a Granada elleni bajnoki meccsen. Mielőtt ennek a hírnek a jelentőségéről szólnánk, jegyezzük meg: miközben a szélsőjobboldali eszméket valló Magyarország a tényekkel mit sem törődve állítja, hogy nem menekültek érkeznek Európába, hanem terroristák, továbbá nem szírek, hanem más országok gazdasági bevándorlói, a kapásból felrúgott férfi és kisgyerek is szír menekült. Ismert futballedző és nem terrorista.
Orbán ezektől az emberektől akarja „megvédeni Európát”. Európa pedig ilyen gesztusokkal válaszol a bugris megvédésre és ezeknek az embereknek az érkezésére. Feltehetjük a kérdést, most akkor melyik az igazi Európa? Orbáné vagy C. Ronaldóé? Ki a keresztény? A felcsúti fasiszta tahó, vagy az a világ, amely könnyek helyett mosolyt és örömöt fakaszt egy kisfiú arcán?
A sokk után, ami a Magyarországgal való érintkezés során érhet egy embert, mesébe illő dolgok történnek velük. Miután a világ tudomást szerzett a magyarok többsége által örömmel fogadott vagy letagadott aljasságról, a Getafe futballklub munkát ajánlott az édesapának. Münchenbe mentek érte, megkeresték, és azonnal átvitték Spanyolországba, ahol a pályaudvaron a város polgármestere fogadta. Ezután már mosolygós fotó is megjelent a magyarországi élményektől halálra rémült kisfiú arcán.
De ez semmi. Miután kiderült, hogy az edző kisfia a Real Madrid szurkolója, a madridi klub elvitte őket a Real következő bajnoki meccsére. A kisfiú kísérhette a pályára Christiano Ronaldót, majd a kispadról nézhették végig a mérkőzést. Mindezzel kárpótolni akarták őket azért azért, ami Magyarországon érte őket. Mindennél többet mondanak a fotók.
Ez a barbár Magyarország.
Ez Európa.
Nincsenek szavak. Megrázó.
Az ilyen gesztusok miatt érdemes élni. Amikor ilyet lát az ember, tör föl ajkáról önkéntelen a sóhaj, hogy „van Isten”. Nem akkor, amikor a „keresztény-nemzeti” Orbánt hallja, amint azt fejtegeti, hogy a hároméves tengerbe fúlt kisfiú halálért a szülei a felelősek. Néha kicsúszik a számon, hogy ez az ember egy állat, de a kislányom rám szól, hogy az állatokat ne bántsam, azok édesek. A kislányom a Barcelona szurkolója, amely minden meccsen a menekülteket támogató pólóban vonul a pályára, ő a Barcelona pénzgyűjtó akcióján keresztül támogatja a menekülteket. Azért könyörgött, hogy menjünk el Iványi Gáborral a menekültekhez, mert szeretne játszani a szomorú kisgyerekekekkel.
Nem én tanítom erre. Ez a normális emberi reakció. A másik oldalon állnak a magyarok.
Itt áll a világ előtt egy hihetetlen sztori, és a sztori rossz oldalán Magyarország. Meghatódni sem tudnak tőle, az általuk csodált Ronaldo sem gondolkoztatja el őket, hogy valamit nem jól csinálnak. Nem józanítja ki őket semmi a gyűlölködésből és hazugságokból. Pedig Magyarországot a történelme során így még nem szembesítették. Soha még így nem alázták meg, mint ennek a kisfiúnak a történetével. Ez az egész menekültügy legfelemelőbb története. Olyan, mint egy hollywood-i film, amelyben Magyarország játssza a gonoszt. Csak úgy mondom, a film végén a gonoszokat lelövik.
Az egész olyan, mintha Isten mindennel megpróbálná a magyarokat. Meddig terjed a gonoszságuk? Mintha csak azt akarná, hogy büntetésüket ne csak azért kapják, amire képesek lettek volna, hanem azért, amit elkövettek. Ez a nép a pusztulás felé halad. Ennyi aljasságért, kegyetlenségért egyszer fizetni kell. A legtöbb ember úgy érzi, ez a sztori természetfölötti. Mintha Isten mutatná meg, kinek az oldalán áll. Ez nagyon rossz üzenetet hordoz a magyaroknak.
Döbbenetes, hogy ettől sem tér észre, nem szégyelli magát Magyarország. Teli szájjal mocskolódnak tovább. Kitalálnak mindent, hogy a hazugságukat és a gonoszságukat igazolják. De a külvilág átlát rajtuk. Olyan gesztusokkal alázza meg őket, amely elborzasztja az embert. Ilyen mélyre még nem süllyedt Magyarország a világ szemében, mint Ronaldo gesztusa kapcsán. Nagyra értékelem azokat, akik saját népük vezetőivel és többségével szemben segítették a menekülteket. De ez olyan törpe kisebbség, a magyarságból egyébként is kitagadott réteg, hogy szinte semmit nem nyom a mérleg másik serpenyőjében.
A nem kormánypárti sajtó sem képes bemutatni azokat az embereket, akik menekülnek: kik ők, mi elől szaladnak. Nem képesek azt a sok hazugságot cáfolni, amit a magyar bunkó okád magából. Ez ugyanaz, amit a miniszterelnökük is mond. Az emberi jogokat védő, a humánum oldalán álló sajtónak orkánként kellene üvöltenie, hogy leégjen a hajuk. Ehelyett élőben közvetítik a fasizmust. A sajtó és az újságíró fegyvere az alacsony tűrésküszöb és a felháborodási képesség. De ez a sajtó olyan érzéketlen, mint a rinocérosz bőre.
Magyarországon tömény a butaság és a gonoszság, amely vulkánként tör elő, ahogy Orbán a civilizációs gátak alól felszabadítja őket. A pokol minden mocska jön ki a szájukból. A Ronaldóval készült kép bizonyítja legékesebben, hogy Magyarországnak semmi keresnivalója nincs a keresztény Európában. Lassan Ázsiában sem lesz helyük, hiába írta már Ady Endre is, hogy lovagoljanak vissza Ázsiába, mert mióta eljöttek onnan, azóta Ázsia nagyot fejlődött. Csak a magyarok maradtak meg a hátrafelé nyilazás szintjén, amikor kedélyesen „kalandozásnak” nevezték a gilkolást és rablást, ahogy bejöttek Európába. A barbarizmussal most megint Európát fenyegetik. A szír kisfiúnak és az édesapjának több keresnivalója van Európában, mint ennek a népnek.
Ne tessék megsértődni, rá kell nézni a Ronaldós képre, az mindent kifejez. Legfőképpen a különbséget.
Ne beszéljen senki, hogy a világ megvetése az ország vezetőit sújtja, ez nem igaz. Ha a magyarok nem lázadnak fel és nem tiltakoznak ennyi kegyetlenség láttán, nem különbek a vezetőiknél. Nincs mentség: az internetadó miatt kimentek százezren tüntetni, de az emberi tisztesség lábbal taposását nagy ívben leszarják. A kisfiú felrúgása már jelezte, Orbán uszítása hova vezet. Tisztességes emberek ezen a ponton felháborodnak és nemet mondanak.
Nehogy azt higgyék, ezt nem látják külföldön. Milyen emberek azok, akik száz forintért önmaguk nagyszerűségétől meghatódva tüntetnek, de hidegen hagyja őket egy menekült felrúgása, kisgyerek hasbarúgása. Nem érdekli őket, hogy nőket és gyerekeket vernek a rohamrendőrök, mert mindenre van önfelmentő magyarázat. Szögesdrótot húznak menekültek elé, bűnözőket csinálnak belőlük, és ez nem számít. Csak az internetadót be ne vezessék. Milyen emberek az ilyenek?
A dolog szépsége, hogy Orbán dilettáns futballbuzi, aki stadiont épített a köz pénzéből a kertjében. Amikor meghallotta, hogy futballedzőt, egy sporttársat felrúgott a kormánya propagandájától megvadult nő, a sporttársat fogadnia kellett volna. Bocsánatot kérni, és neki kellett volna állást ajánlania a felcsúti botlábúak között. De a gyűlölet fontosabb, nehogy a magyarok egy pillanatra kijózanodjanak és felismerjék milyen szörnyekké váltak.
Ez az Orbán pofátlankodik oda futballeseményeken a VIP páholyba. Tolja oda magát a FIFA-gálára, miközben egy életét mentő menekült edzőbe belerúgnak a felúszított állampolgárai. Akibe nem tudnak belerúgni, azt a rohamrendőrök verik le. Reméljük, ha ez a minden magyart lejárató tetü megjelenik még egy nemzetközi meccsen, vagy bármilyen díjat át akar adni, addig nem megy tovább az esemény, amíg el nem húzza a belét onnan, ahol sportemberek vannak.
Orbán olyan „keresztény”, akinek az emberi élet nem számít. Nincs emberi méltóság, nincs szolidaritás, nem ismeri a könyörületet. Igazi sátáni figura. Egy bűnös emberben van irgalom. Ennek a sátáni figurának nincs szíve, nincs lelkiismerete. A Barcelona meccsét nézem a cikk írása közben. A második Barcelona-gólnál tartunk. Mindkét alkalommal a góllövő felmutatta a súlyos sérülést szenvedett Rafinha mezét. Neki ajánlanak minden gólt, együttéreznek vele. Én ilyen emberek közé szeretnék tartozni. Ez a liberális világ. Ez a zsidó-keresztény kultúra.
Szerencsére Orbánnak nem lesz könnyű dolga. Ez a világ sokkal emberibb, mint a fasiszta Magyarország gondolná. A világ normális részén nem olyan emberek élnek, mint Magyarországon. Nem készek egy új Hitler fogadására.
Gratulálunk magyarok! Csak így tovább. Sajnálatos, de megvet titeket a világ. Jó, ha nem ámítjátok magatokat. Egytől egyig. Kicsitől nagyig. Mindaddig, amíg nincs egy ember, aki képes felháborodni, és akkorát ordítani, hogy ez a sok bűnöző összecsinálja magát. Ti ne kérjetek ki magatoknak semmit, hanem szégyelljétek magatokat! Nem kicsit. Nagyon.
