A demokrácia lényege, hogy minden ember szabadon szerveződhet, hozhat létre politikai pártot, egyesületet vagy civilszervezetet saját világnézete, politikai felfogása vagy érdekei képviselete céljából. A demokrácia lényege a pluralizmus, a sokféleség elfogadása és szabad képviselete.

A demokratikus jogállam lényege, hogy törvényes keretet biztosít mindenféle szerveződés, közösség, politikai párt békés és szabad működéséhez, szabad versenyéhez. A demokrácia lényege, hogy a hatalom békés úton leváltható, egymással szembenálló pártok szabadon és érdekeik mentén szerveződhetnek, és megszerezhetik a politikai hatalmat.

A választók szavazataikkal dönthetik el, kik kormányoznak. A pártosodás nem a társadalom megosztását, hanem a társadalomban levő sokszínűség szabad mejelenését és képviseletét jelenti. Az optimális eset az, amikor a pártok lefedik a társadalom rétegeit és különféle csoportjait. Így minden világnézet, ideológia, érdek demokratikus képviselete biztosított.

Demokráciához minimum két egymással szembenálló oldalnak lennie kell. A demokrácia a szabad választás lehetősége. Ha nincs minimum két egymással szembenálló alternatíva, akkor nincs mi közül választani. Megszűnt a demokrácia. Ez azt jelentené, hogy nincsenek eltérő nézetek, felfogások és érdekek. Ilyen helyzet nem létezik. Ahol nem jelenik meg minimum két egymással szembenálló oldal, ott demokrácia nem létezik.

Aki fel akarja számolni a jobboldali és baloldali pártok szembenállását, az diktatúrát készít elő. Aki megosztásnak nevezi a társadalomban meglevő sokszínűség kifejeződését és nyílt képviseletét, az totális rendszerben gondolkodik. Aki a társadalom kiábrándultságát akarja felhasználni arra, hogy minden baj okának az egymással szembenálló pártokat jelöli meg, az populista demagóg, politikai szélhámos, aki az embereket megtéveszti és becsapja.

Szabó Miklós történész, volt SZDSZ-képviselő mondta, hogy a „nemzeti egység” háborús ideológia. A „nemzeti egység” normális esetben abban nyilvánul meg, ha a társadalom tagjai elfogadják a sokféleség szabad képviseletét és törvényes érvényesítését, mint közös nevezőt. Ez a nemzeti egység alapja. A nemzeti egység antidemokratikus értelmezése az, amikor egyféle világnézetet és felfogást várnak el mindenkitől.

A kényszerítésnek több formája létezhet. Kényszerítés már az is, amikor megbélyegeznek valakit, ha másféle értékrendet és ideológiát képvisel. Ha nemzetellenesnek bélyegeznek bárkit, bármilyen ideológia alapján. Kényszerítés az is, ha megosztónak nevezik azt, aki a saját felfogását vagy érdekeit képviseli egy másik felfogással vagy érdekkel szemben. Ha ezt károsnak vagy rombolónak nevezik.

A kényszerítés szélsőséges formája, amikor betiltják a pártokat, vagy a szakszervezeteket, az egyesületeket, civilszervezeteket. Akik a jobboldali és baloldali szembenállást fel akarják számolni, azok tagadják az emberek és a társadalom sokszínűségét. Elvitatják az emberek ehhez való jogát, és korlátozzák a gondolat-, a vélemény-, a gyülekezés szabadságát. Ilyet demokraták nem tesznek, csak diktatúrák. Ez diktatúrák sajátja.




A Momentum ezt a programot hirdette meg. Uszítja az embereket a demokrácia alapjai ellen. Ez rosszabb, mint Orbán rendszere, amely fenntartja a demokrácia hamis látszatát, amely többpártrendszer demokrácia nélkül. A pártok feletti politizálás jobb esetben naiv utópia, rosszabb esetben diktatórikus hajlam, amely önmagán kívül el akarja tüntetni a pártokat.

Orbán rendszere ellen azért kell harcolni, hogy a többpártrendszer visszakapja az eredeti funkcióját. Nem azért, hogy a demokrácia nélküli többpártrendszert is megszüntesse. A Momentum nem a liberális demokráciát állítaná helyre. Az Orbán-rendszert fejlesztené tovább. Még azokat a jogokat is elvitatná, amelyeket Orbán meghagyott. Megfojtaná a társadalmat, gondolatrendőrség vízióját vetíti előre.

Hol van a baloldali párt? Hol az MSZP? Mikor mondja meg, hogy ők továbbra is baloldaliak akarnak maradni, nem szégyen az? Képviselni akarják a baloldali embereket és a baloldali emberek érdekeit. Nem megosztják a társadalmat, hanem a társadalom tagolt, sokszínű. Ha ezt nem lehet képviselni, akkor az elnyomás. A jobboldal és baloldal szembenállásának felszámolása azt jelenti, hogy az Orbán-rendszer ellenzéke mondjon le az ellenállásról.

A Momentum két dolgot csúsztat egybe: a jobboldal és a baloldal minőségét, illetve a két oldal létezését. Az emberek többsége elégedetlen a jobboldal és a baloldal minőségével, erre apellálva a Momentum a létezésüket vitatja. Nem a baloldaliság és a jobboldaliság tartalmáról van szó, hanem a létezéséről. Minimum két egymással szembenálló alternatíva létezéséről. Ők ezt kérdőjelezik meg.

Ha csak ők maguk akarnak felülemelkedni a jobboldali és a baloldali szembenálláson, és se jobboldaliak, se baloldaliak nem akarnak lenni, máris harmadik oldaliak, szembenállnak a másik kettővel. Nincs olyan, hogy semmilyen. A semmilyen szembenáll a valamilyenekkel. Ha fel akarnak számolni mindenféle szembenállást, akkor visszatértünk a diktatúrához. S amikor azt mondják, hogy a két oldal szembenállása „megosztó”, akkor az nem utópiára utal, hanem a létezésüket vitatják.

Az olimpiaellenes aláírásgyűjtés sikere nem bianco csekk. Nem jogosítja fel őket mindenre. Ha az ellenzék csatlakozni akar hozzájuk, tisztáznia kell, mit értenek az elmúlt 27 év teljes összemosásán, a jogállami demokrácia és a 2010 után Orbán-rendszer azonosításán, mit a jobboldal és a baloldal szembenállásának felszámolásán. Mi az „egészséges nemzettudat”? Milyen messze áll az a faj fogalmától?

A Momentum az Orbán-rendszerben nem talál okot arra, hogy ne működjenek vele együtt, csak a baloldali ellenzéki pártoknál. A Jobbik elfogadhatóbb nekik. Nálam senki nem bírálja többet a baloldali pártok kollaborációját, a 2010 előtti jogállam hiányosságait. De össze sem lehet hasonlítani őket Orbán szervezett bűnözői csoportjával, amit Fidesznek hívnak.

Hogyan fogadhat el minden feltétel nélkül egy ellenzéki olyan csoportosulást, amely nem Orbánt tekinti fő ellenfelének? Aki nem különbözteti meg a mégoly gyenge demokratáktól, vagy ha megteszi, az összehasonlításból Orbán jön ki jobban? Ezért a jobboldal és baloldal közötti szembenállás felszámolása a baloldal önfelszámolására való felhívást jelenti.

Nem a jobboldal és baloldal szembenállását kell felszámolni, hanem vissza kell követelni a szembenálláshoz az egyenlő jogokat. Éljen a demokrácia, éljen a jobboldal és a baloldal szembenállása!