Még mindig nem tudja a magyar ember, mit jelent az Orbán-féle „keresztény szabadság”. Nem lehet megfogalmazni. Azért nem, mert hazugság. Az igazságról könnyű megmondani, micsoda. Amit nem lehet világosan kifejteni, az hazugság. Most tett rá egy kísérletet Orbán, de az sem teológiai, sem alkotmányjogi szempontból nem állja meg a helyét. Szerinte a keresztény szabadság az, hogy „amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt te se tedd másokkal”. De a keresztény szabadság nem ez. Erre bárki képes, a nem keresztények is.
A keresztény szabadság az erkölcsi törvénytől (a tízparancsolattól), a bűntől és a kárhoztatástól való szabadság. A törvény vége Krisztus, ezt mondja a Biblia. Ez a keresztény szabadság. Ennek semmi köze ahhoz, ki hogyan bánik a felebarátjával. A keresztény szabadság feltétele Krisztus. Ha Orbán keresztény szabadságot ígér a magyar polgároknak, akkor meg kell váltania őket a törvény átkától, a bűn szolgaságából és a kárhoztatástól. Ahhoz neki Messiásnak kéne lennie, de nem az. Ő nem ígérhet keresztény szabadságot az ország polgárainak, mert annak feltétele a megváltás elfogadása.
Mielőtt elmagyaráznánk, hogy valójában mit jelent a keresztény szabadság, és mi a különbség a liberális szabadsághoz képest (ami két teljesen más dologra vonatkozik), felhívjuk a figyelmet arra, hogy Orbán ezúttal is elismerte, hogy megdöntötte az alkotmányos rendszert. Ezzel államellenes bűncselekményt követett el, életfogytig tartó szabadságvesztés jár érte. Azt mondta, a „liberális rendszerváltást” követte 2010-ben az ő „keresztény rendszerváltása”. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben megdöntötte a liberális demokráciát, az akkori alkotmányos rendet.
Orbán ezt „alkotmányos forradalomnak” nevezi, de ez alkotmányellenes államcsíny, puccs. Olyan, hogy „alkotmányos forradalom”, nem létezik. Az alkotmányosság lényege éppen az, hogy kizárja minden forradalom lehetőségét. Az alkotmány jogi úton rendezi a hatalom kérdéseit, kizárva a forradalmi helyzeteket. Orbán hazudik, amikor ezt kereszténydemokráciának nevezi, mert a kereszténydemokrácia a liberális demokrácia, a demokratikus jogállam része. Amit ő kereszténydemokráciának nevez, az a fasizmus. A liberalizmus ellentéte nem a kerestzénység, nem a kereszténydemokrácia, hanem a fasizmus.
Olyan ember beszél a szabadságról, aki felszámolta az egyenlő feltételeket, a szabad választásokat. Aki propagandagépezetet tart fenn, mert fél az igazságtól és a szabad sajtótól. Olyen ember beszél a kerestzénységről, aki elrabolta az egész országot, kisajátította magának a nemzetet, aki egy tolvaj, aki milliárdokat rabolt a családjának és strómanok nevén magának. Az az ember beszél arról, hogy csak azt tedd másokkal, amit szeretnéd, hogy mások is tennének veled, aki koncepciós pereket indíttat, az állami szervekkel üldöz embereket, miközben a tolvaj bandáját a törvények fölé emeli. Aki éhezteti a menekülteket, elvette az egyházi státuszt keresztény egyházaktól, aki nem fizeti ki a járandóságaikat, aki üldözi a hajléktalanokat. Ha ilyen az Isten, milyen a Sátán? Ez fasizmus, nem kereszténység.
*
A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) XII. kongresszusán adta Orbán azt a definíciót, amit ő a keresztény szabadságról képzel. Nem először, mert ugyanezt egyszer már elmondta 2014-ben a tusványosi beszédben. Akkor azt mondta, „Ne az legyen a magyar társadalom szervezőelve, hogy mindent szabad, ami más szabadságát nem sérti, hanem legyen az, hogy amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se tedd azt másokkal”. Jézus a Máté evangéliuma 7. részének 12. versében mondta, hogy „amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták”. Orbán még az evangéliumot is pontatlanul idézi, ami ebben a formában nem is ugyanazt jelenti.
Jézus szerint cselekedd, amit magadnak is akarsz. Orbán szerint ne cselekedd, amit magadnak nem akarsz. Az egyik a jóságról beszél, a másik a gonoszságról. Ez pontosan megmutatja, hogy ki honnan való, kinek mi van a szívében. Orbán Jézus Krisztus helyébe helyezi magát, amikor az Isten országának törvényeit akarja az állam polgárainak adni, de hamis messiás. Az államot az egyházzal keveri, de engesztelő áldozat és megigazulás nélkül. Ugyanígy keveri a társadalmi és az egyéni belső szabadság fogalmát. A liberális szabadság társadalmi szabadságot, a keresztény szabadság lelki szabadságot jelent.
Orbán a „liberális szabadsággal” állítja szembe a „keresztény szabadságot”. De a „keresztény szabadság” az egyén törvénytől és bűntől való szabadságáról szól. Jézus Krisztus nemcsak a bűntől, hanem a törvénytől (a törvény „átkától”) is megváltott. Átkozott, aki az erkölcsi törvényt (a tízparancsolatot) meg nem tartja. Aki pedig törvény alatt van, az a bűn hatalma alatt van, mert a bűn ereje a törvényben van. A törvényt nem lehet megtartani, csak betölteni, a szeretet által. Ezt jelenti a jézusi mondat. Ez a szeretet viszont a megváltáshoz van kötve.
A kegyelem szabadít fel a törvény, a bűn és a halál uralma alól. Nem uralkodik a bűn rajtatok, mondja Pál apostol, mert nem vagytok a törvény alatt, hanem kegyelem alatt vagytok. De ez csak a hívőknek szól. Csak azok szabadok, akik megigazultak. És ez az igazság az, ami szabaddá tesz. Ez a keresztény szabadság. Orbán megváltás, engesztelő áldozat, a hit és a kegyelem nélkül ígéri minden magyar polgárnak. Ez a legótvarosabb eretnekség és még istengyalázás is.
A liberális szabadság a jogi korlátozásról szól. Az állam szerepéről, ahol mindenki szabadsága a másik ember szabadságáig, minden ember joga a másik ember jogáig terjed. A Jézus Krisztus által ígért „keresztény szabadság” az ember belső korlátairól szól, amelyet nem az állam kényszerít rá, hanem a szívében levő hit, igazság, kegyelem és szeretet erre indítja. Erre nem lehet az állami törvénykezést és rendet építeni, mert nincs ott minden ember szívében a hit, az igazság, a kegyelem és a szeretet, nem mindenki keresztény. Legjobb példa erre maga Orbán Viktor.
Ha Orbán ezt a normát akarja kötelezővé tenni, máris az ószövetségi „törvény” útjára tévedt, ami ellentéte a keresztény szabadságnak. Keresztény szabadságot ígér, és a kényszerítéssel máris törvény alá rendeli őket. De a keresztény szabadság az, hogy az ember szabad a törvénytől. Nem a törvény külső kényszere, hanem a kegyelemből elnyert belső szabadság tesz szabaddá a bűntől. A kegyelmet nem Orbán adja, hanem Isten. Az csak belülről fakadhat. Az állam ilyet nem adhat. Ha Orbán keresztény szabadságot ígér az állam polgárainak megváltás nélkül, akkor Istenné tette magát.
A keresztény szabadság alapja a bűnbocsánat. A bűnöket csak Isten bocsáthatja meg. Orbán Viktor nem. Ezért ő és az ő állama nem adhat keresztény szabadságot.
*
Orbán azt mondta, „új állam- és politikaelméleti modellt” hozott létre. A 4. század már ismerte ezt az „új állam- és politikaelméleti modellt”. Ez a „posztmillenizmus” modellje, amelynek lényege, hogy Jézus Krisztus „ezeréves királysága” nem a jövőben valósul meg, amikor Jézus visszajön a földre, hanem már itt van a földön. Jézus Krisztus az egyház révén uralkodik a földön, ezért uralkodik az államhatalom fölött az egyház. Ezt teszi, aki az államot keresztény alapra állítja. Erről beszél Orbán: amikor Jézus Krisztus parancsát teszi meg az állam vezérelvének, akkor a keresztény egyház alá rendeli az államot.
Ebben semmi új elmélet nincs, ez a helyettesítési teológia gyümölcse, amelyre nemcsak az állam és az egyház összefonódása, hanem a keresztény antiszemitizmus is épült. A Biblia szerint Jézus az ezeréves királyságban a helyreállított Izrael királyaként uralkodik majd. A helyettesítési teológia meghamisítja a Bibliát. Azt állítja, hogy Isten örökre elvetette a zsidóságot és Izraelt, amelynek helyébe a keresztény egyház lépett. A középkorban a hittől elszakadt egyház Jézus Krisztus és a zsidók nélkül elkezdte az „ezeréves királyságot”. A vége az inkvizíció, az eretneküldözés, a máglyák, elnyomás lett.
Szegény hülye Orbánnak Semjén, Balog páter és az többi szélhámos előadta ezt az elméletet a „keresztény államról” (lásd még István király, szentkorona), de azt nem mondták meg neki, hogy ez már egy alaposan kipróbált „állam- és politikai modell”, amelynek 1500 év szenvedése, százmilliók halála és a középkor sötétsége lett az eredménye. Amiről ő halandzsál „keresztény szabadság” címén, nem más, mint ugyanez. Nem talált ki semmi újat. Ennek a borzalmait zárta le iszonyú áldozatok, forradalmak, polgárháborúk árán a felvilágosodás és a liberális jogállam.
A történelem tanulsága az, hogy nem lehet a világot Krisztus törvényei szerint kormányozni, mert a világ nem azonos az Isten országával. A Biblia is ezt mondja. Az Isten országa nem evilágból való. Az Isten országának törvényei nem működnek a világban. Isten nem a világot akarja kereszténnyé tenni, hanem ki akarja menteni az embereket a világból. Jézus nem a római birodalmat akarta megdönteni, és nem Heródes posztjára vágyott. Az ördög ezzel kísértette, de ellenállt neki. Nem is Heródes lett a Krisztus, mint most Magyarországon. Mert Orbán Krisztus helyébe helyezi magát, de ő nem Krisztus, hanem egy Heródes. Azok az egyházak és gyülekezetek, amelyek politizálnak, az ördög ajánlatát elfogadták.
Jézus Krisztus nem fülkeforradalmat hirdetett. Nem „kétharmados, alkotmányos forradalmat csinált”, hanem az emberi szívben csinált „forradalmat”. Nem a világban uralkodott, hanem kihívta a hívőket a világból. Az, hogy Orbán a világból akar kereszténységet csinálni, pontosan mutatja, hogy nem keresztény és fogalma sincs a kereszténységről. Neki ez egy idealista filozófia, amelyet arra használ, hogy az egyeduralmát biztosítsa. Az istenkirályság sem új dolog, néhány despota már gyakorolta, és néhány tízmillió ember már meghalt miatta. Nála tehetségesebbek is próbálkoztak már vele. Mind zsarnok lett.
*
Orbán a középkort kívánja visszahozni. Isten és a Sátán történelmi harcában a Sátán mellé állt. Ugyanúgy, mint valamennyi egyház, felekezet és gyülekezet, amely az államot akarja egyházzá tenni. Azt akarja, hogy az emberek a betarthatatlan erkölcsi törvény, a tízparancsolat szerint éljenek, és az alá görnyedjenek. Az állam ne csak jogi keretet adjon, mint a liberális demokrácia, hanem megpecsételi az emberek lelkiismeretét és állandó bűntudat alá rekeszti őket. Mert az erkölcsi törvény nem annyi, amennyit a falusi nagymamavasárnapi ebédnél és ez a néhány suttyó bűnöző a tízparancsolatról gondol.
Az Isten törvényeit akarja mércének állítani az emberek elé a felcsúti stadion építője, a vesztegetési TAO-pénzek kedvezményezettje, egy notórius hazudozó és kleptomániás gazember. Jézus azt mondta, ha valaki csak gonosz kívánság okáért más asszonyra tekint, immár paráználkodott a szívében. Aki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos az. Az isteni törvényt a Biblia szerint egyetlen ember sem tudja betartani, mert azt mondja a Szentírás, hogy nem is teheti. A tízparancsolatot nem azért adta Isten, hogy betartsák, hanem azért, hogy megértsék, hogy nem tudják betartani. Messiásra van szükség.
Orbán egyházat csinál az államból. A liberális demokráciát egy olyan kereszténydemokráciával kívánja felcserélni, ahol az embereket nem a jogállam törvényei, hanem a szívben levő szeretet korlátozza. De ennek feltétele a megváltás elfogadása lenne. Ehhez előbb az egész országnak meg kellene térnie, el kellene fogadnia Jézus Krisztust személyes megváltójának, kereszténnyé kéne válnia, újjá kellene születnie. Ha ez nem történik meg, és Orbán bibliai normákat állít az emberek elé, akkor a kegyelem helyett a törvénnyel átok alá viszi őket.
Mivel a megtéretlen ember belső késztetésből nem tud megfelelni a krisztusi mintának, jön az állami kényszer. Ha jön a kényszer, akkor ott már nem a kegyelem szabadsága, hanem a törvény szolgasága az úr. Ha a tízparancsolatot követeli meg tőlük, akkor az egész országot a bűntudat, a lelkifurdalás és/vagy a képmutatás alá görnyeszti. A Biblia ezt nem várja. Jézus ezt utálta. Senki ellen nem szólt olyan kemény szavakat, mint a farizeusok ellen, akik ugyanezt csinálták, mint Orbán.
A Biblia szerint az ember hit nélkül éljen a törvény nélkül. Az is jobb, mert a törvény megnyomorítja. A képmutatók helyezik ezeket az elviselhetetlen terheket az emberekre, amelyekhez ők egy ujjal sem nyúlnak. A társadalmi liberális szabadság az, hogy mivel senki nem tudja megtartani a mózesi törvényt, az állam nem kényszeríti rá. A keresztény szabadság pedig az, hogy egy ember hit által megigazul, felszabadul a törvény átkától és a bűn uralma alól, és a cselekedeteitől függetlenül örökre igaz emberré válik az engesztelő áldozat miatt.
A liberális demokrácia befogadja mindkettőt. Minden ember szabadon élhet a liberális demokráciában, hívő és hitetlen, a keresztény szabadságot elnyert vagy azt elutasító ember is. Méghozzá egyenlő jogokkal. Ez pedig tökéletes összhangban van a Bibliával. A Biblia a nem hívő emberre nem kényszerít rá semmit. Az ember szabadon választhat, amíg él, és utána az ítélet. Ebbe ember és állam nem szólhat bele. Az egyház feladata az, hogy hirdessen a megváltás és a bűnbocsánat örömhírét, az állam feladata az, hogy ehhez biztosítsa a szabadságot és az ember szabadságát is, hogy ezt elfogadja vagy elutasítja.
*
Ha Orbán a liberális demokráciát felváltja a „keresztény szabadságra”, akkor a társadalomban követeli meg azt a szabadságot, ami csak a szívben van, ha van. Felszámolja a liberális szabadságot és a lelkiismereti elnyomást vezeti be helyette. Lelkibetegeket és képmutatókat nevel. Erre hivatkozva felszámolja a törvény előtti egyenlőséget és az egyéni emberi jogokat. Lelki és fizikai elnyomás alá rendeli az embert, ami még rosszabb, mint a fizikai elnyomás, mert akit csak fizikailag elnyomnak, az lelkileg még szabad. Szabadság helyett totális szolgaságot ad.
Orbán rendszere nem „hegyen épült város”, ahogy ő képzeli, hanem a pokol mélyének alsó bugyra.
