Orbán Viktor a liberális demokratikus rendszert az általa „keresztény szabadságnak” nevezett „keresztény” demokráciára váltotta fel. Ehhez semmi joga nem volt, erre nem kapott felhatalmazást. Nem volt az érvényben levő magyar Alkotmányban olyan felhatalmazás, amely bármilyen nagyságú választási győzelem esetén az alkotmányos rend megdöntésére jogosította volna fel. Az alkotmányos rend pedig a liberális demokrácia, a jogállam, a törvényuralom volt, amelyben a hatalmi ágak el vannak választva, és a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvést is a törvény bünteti.
Orbán hazudik, amikor államának „keresztény” jellegét hangsúlyozza, mert abban egyrészt semmi keresztényi nincs, másrészt a NER lényege nem az ideológia, hanem a hatalom kizárólagos birtoklása. A liberális demokrácia ellentéte nem a „kereszténység”. A liberális demokrácia biztosítja a kereszténység és a keresztény egyházak jogait. Jobban, mint Orbán rendszere, amely keresztény gyülekezetek és felekezetek egyházi státuszát szüntette meg. A liberális demokrácia ellentéte a hatalom kizárólagos birtoklása, ami diktatúrát jelent, annak formai jellemzőitől függetlenül.
A liberális demokrácián belül minden keresztény értéket lehet védeni. Lehet demokratikus törvényeket hozni az abortusz, a melegházasság, az euthanázia és más kultúrharcos kérdésekben is, nem mintha ezek lennének a kereszténység lényegi jegyei. Ehhez nem kell lerombolni a hatalmi ágak szétválasztását. Nem kell felszámolni a sajtószabadságot, korlátozni a vallásszabadságot, az emberi jogokat. Nem kell meghamisítani a választási rendszert, nem kell leválthatatlanná tenni egy politikai hatalmat. Nem kell megszüntetni az oktatási szabadságot, nem kell kisajátítani az ország vagyonát.
Orbán nem keresztény államot, hanem királyságot épít. A királyság legprimitívebb formáját, amelyben minden hatalom és minden pénz a királyé. Mindenben a király dönt. Ráadásul ez egy olyan királyság, abszolút monarchia, amelyben nincs törvényes király. A király jogait egy látszólag demokratikusan megválasztott miniszterelnök gyakorolja. Ezért nem is törvényes király, hanem csak „trónbitorló”, zsarnok, önkényuralmat bevezető diktátor. Ennek ad egy vallásos ideológiát, ami az elnyomó, zsarnoki diktatúra legitimitását adja. Önmaga önkényuralmát a „kereszténységből”, Istenből vezeti le.
Ezért ez egy istenkirályság, ahol a hatalom a vallásból, az „istentől” származik. Csupa kisbetűvel, mert az ilyen hatalom mögött nem az igazi Isten áll. Orbán az istenkirályságát úgy építi fel, mint egyházat, amelyben ő maga a főpap és az isten is. Az alattvalóknak hinniük kell az eszmében és engedelmeskedniük kell a főpapnak, aki egyben az isten is. Ez az igazi kereszténységben Jézus Krisztus, a Messiás személyének felel meg. Orbán tehát egy kis antikrisztus, a történelem végén megjelenő igazi Antikrisztus előképe és kicsinyített mása. Az Antikrisztus világbirodalma egy ökumenikus keresztény diktatúra lesz. Orbán minden tulajdonsága megegyezik az Antikrisztus tulajdonságaival: törvénytaposó, a bűn embere, a hazugság atyja. Ezek az ördög tulajdonságai is. Ő maga ördögi figura, sátáni ember.
Orbán nem szekularizált világi államot vezet, hanem egyházat hozott létre. Az egyház kisajátított minden vagyont, uralkodik minden ember élete fölött. Ebben az egyházban nem Istenben, hanem az egyház fejében, Orbán Viktorban hisznek. A NER egy vallás. Mindez tökéletesen megfelel az evangéliumi keresztény szekták felépítésének és működésének, ahol a vezető lelkész vagy pásztor abszolút tekintélye az Isten tekintélye helyébe lép. Isten mindenható tekintélyét magának tulajdonítja. Mindenki feltétlen engedelmességel tartozik. Mindenki pénze a szektavezért illeti meg, amit magánál tarthat, azt használatba kapja, de semmi nem az övék.
A vallási szekták, mint amilyen Orbán rendszere, a teokráciára hivatkozva számolnak fel minden kontrollt, ellenőrzést, demokratikus normát. Teokráciában nincs demokrácia. Az istenkirályság isten alá van rendelve. A szektavezéren keresztül maga isten uralkodik. A vallási szekták, mint a NER, mindig militánsak, elzárkózók, elittudatúak, ellenségkeresők, a külvilág fenyegetésében élnek. A szekta belső melege adja a biztonságot. Minden szektatagnak rá kell bíznia magát a szektavezérre, a magyar társadalom esetében Orbán Viktorra. Kádár János népe boldogan tér vissza az infantilizmusba. A szekta tagjai között a pozíciókat, a lehetőségeket és a vagyont a szektavezér osztja ki, mindenkinek a hozzá való viszonya és az érdemei alapján. Az érvényesül, aki engedelmes és szorgalmasan szolgál.
Orbán Viktor egyházában hívők és lázadók vannak. Ez utóbbiak egyelőre megtűrtek, de jogfosztottak. Ezek a szektával ellenségesek, és a külső ellenségek ügynökei. A velük való leszámolás idő kérdése. Mire a hívek tudatában megfogalmazódik az igény a belső árulók és ellenségek kiiktatására, addigra a szektavezér előkészíti a likvidálásuk módját. A szekták tudatformálásának eszköze a propaganda, az agymosás, a szektavezér ideológiai útmutatásai, amelyek a kohéziót és a szektaélethez szükséges ideológiai drogot adják. A szektákban a félelem az úr. Azok félnek legjobban, akik a szektavezér közelét „élvezhetik”, mert ismerik a haragját, a mindenható hatalmát és gonosz természetét. Akik távolabb vannak, azoknak illúzióik vannak, és vallásos tisztelettel tekintenek a diktátorra.
Aki nem tiszteli a szektavezért, annak félnie kell, velük szemben megfélemlítést alkalmaznak. Hazudnak róluk, kriminalizálják őket, a becsületüket lerombolják, és fizikai létükben is fenyegetve érezhetik magukat. A szektavezér megköveteli az imádatot, a feltétlen tiszteletet, engedelmességet, odaadást. Mindenkinek meg kell tanulnia az ő fejével gondolkozni, istenként kell a szavait fogadni. „Azt mondta a Viktor”, az egyenlő azzal a mondattal, hogy „Azt mondta Isten”. A szekták igyekeznek alkalmazkodni a külvilághoz, mert a szektavezér elismerésre és biztonságra vágyik, és minél hatalmasabb vagyonra törekszik. A szekta tagjai boldogok a hírtől, hogy a külvilág hódol a szektavezér előtt. Ezért a szektavezér kifelé mást mutat magáról, mint befelé. Kétféle nyelvet használnak, egyet a külvilágnak, egyet a szektatagoknak.
Ha a szektát külső támadás éri, a szektatagok és a szektavezér hívei összefognak. A fenyegetettség a legerősebb összetartó erő. Ezért a szektavezér az állandó fenyegetettség állapotát tartja fenn, amit csak ő képes feltartóztatni és elhárítani. Híveit sokkolja, stresszeli, állandó feszültségben tartja. Ezt könnyen teszi, mivel a szektavezér diktátorok skizofrén paranoiások, akik a környezetükkel egyébként is ezt teszik. Az üldözési mániájuk a hatalom megtartásának egyik eszköze. Ha a szektát valódi támadás éri, a szektavezér kiszámíthatatlanná válik. Ha érzi a bukását, magával akar rántani minden embert. Ezért a szektavezérek megbuktatásakor és elfogásakor el kell választani őket a fanatikus hívektől, mert azok bármire képesek: rombolásra vagy önpusztításra.
A vallási szekta formájában működő államok alattvalói lelkükben megfélemlített, megpecsételt emberek, akik nagyon nehezen szabadulnak a félelmeikből, a szektavezér hamis tanításainak hatása alól. A szabadságtól félnek. Nem érzik magukat biztonságban, és mielőbb egy másik diktátor uralmára vágynak, amely biztonságérzetet adhat. Ehhez megerősítésül szolgál a vallásos ideológia. Egy idő után készek arra, hogy elismerjenek néhány hibát, de a szektavezér isteni jellegét, karizmatikus képességét és tanításait továbbra is igaznak vélik. Nincs semmi, ami egy ember lelkében nagyobb pusztítást tud okozni, mint egy vallási szekta és szektavezér diktatúrája. Ennél jobb a fizikai diktatúra, mert az csak fizikai elnyomást jelent, nem pedig a lélek megnyomorítását.
Magyarország nem egy állam, hanem egy szekta. Egy hamis vallás áldozata, egy szekta foglya, amelynek hamis istene van. Úgy hívják, Orbán Viktor. A hamis istenek az ördögtől vannak. Ha valaki nem tudná.
