Kósa Lajos, a zseniális üzletasszonnyá változott édesanya okos, makulátlan és tisztakezű gyermeke, azt mondta, ha Karácsony Gergely nyerne Budapesten, akkor az ő Budapestje úgy nézne ki, hogy „lesz egy hatalmas őserdő, benne egy hatalmas kórház”. Kósa jól összefoglalta, lehetne akár Karácsony Gergely sajtófőnöke is. Mert ha ez a mentalitás jellemzi az ellenzék főpolgármester-jelöltjét, azt csak üdvözölni lehet. Ahogy a lekezelő stílus jelzi azt is, hogy a Fidesz Budapestje pedig kiirtott fákat és lepusztított egészségügyet jelent, és mindazt, ami ebből a mentalitásból következik.
Budapestnek sok minden mellett már akkor is jobb lenne, ha valóban hatalmas zöldterületek születnének és lenne legalább egy hatalmas kiváló kórháza. Budapest már akkor is élhetőbb város lenne, és ez előrelépés a szélsőjobboldali városvezetéshez képest. De nemcsak ez lenne jobb, hanem az, ami ebből a mentalitásból és életszemléletből fakad. Amiről a nagyeszű Kósa beszélt, az a lehető legjobb, ami egy világvárossal történhet, ha az első embere környezettudatos, környezetvédő, természetkedvelő és az emberek egészsége iránt felelősséget érző, kulturált humanista.
Aki így gondolkodik, annak életszemlélete átjárja minden döntését. Ez az életszemlélet pedig humánus, emberséges, az ember legalapvetőbb szükségleteit figyelembe vevő, önzetlen, szolgáló világnézet. A főváros polgárainak érdeke kerül előtérbe, nem egy gátlástalan, embertelen, a környezetet pusztító önkényuralmi hatalom önzése. Ha van valami, amiért egy humanista demokratát kell egy világváros élére választani, akkor éppen ez az.
Kósa még mondott egy érdekeset, hogy „sem őserdőültetés nem önkormányzati feladat (…), és a fekvőbeteg-ellátás sem önkormányzati feladat.” Ez csupán azt jelenti, hogy elvesznek minden lehetőséget és jogot az önkormányzatoktól, kiüresítik az önkormányzatiságot is. Formálissá válik az önkormányzatok léte is, mert semmi érdemleges döntést nem hozhatnak, és szándékosan minden pénzt a saját kezükben összpontosítanak, hogy azokkal tudják zsarolni, fenyegetni, jutalmazni és büntetni a városokat és falvakat, attól függően, hogyan viszonyulnak az országot megszállva tartó maffiához.
De még ilyen körülmények között is érdemes humanista, emberséges, környezetbarát, kedves demokratát választani a települések élére, mert a rendelkezésre álló keretek között is ebből a szemléletből sok jót tehetnek, és sok rosszat akadályozhatnak meg. Ha mást nem, akkor ezt a saját életszemléletüket adják tovább a polgároknak, és már ezzel is óriási dolgot tesznek egy fasiszta hatalommal szemben. A hazugság tombolása is enyhülhet, aminek egyik tipikus alakja Kósa, aki még a Borkai-ügyet is az ellenzék bűnének tartotta. Nem az a bűn, amit csinálnak, hanem az, hogy leleplezik őket.
Ez a különbség fasiszták és demokraták között, és ez nem is kevés.
