Magyarország

Orbánnak az ajánlat azt jelentheti, hogy az elkerülhetetlen gazdasági katasztrófával és a vele járó lázadással nem kell szembenéznie. Sem egy forradalom, sem a börtön, sem pedig a családját is érintő vagyonelkobzás nem fenyegeti. A hátrahagyott csődtömeget átveszik tőle, méghozzá olyan ember, akinek végeredményben ő a példaképe, aki az ő követője. Kevesen figyeltek fel arra, hogy amikor az EP-választás előtt a Blikk interjút készített vele, Orbán kissé idegesen, de bújtatva lehetséges utódlásáról beszélt Magyarral kapcsolatban, amikor azt mondta, nem lehet tudni, kiből mi lesz, mert lám ő is suhancként kezdte, s most itt van, amivel inkább pozitív jóslatot adott Magyar pályáját illetően, mint negatívat. Ezt a szcenáriót erősíti, hogy Orbán a kegyelmi ügy óta megtört, fáradt ember benyomását kelti, majdnem olyan, mint aki beleunt, belefásult, megunta, mint aki legszívesebben már abbahagyná az egészet. Miközben egyesek azt gondolják, hogy Magyar megjelenése egy tudatos előkészítése volt a visszavonulásának, könnyen lehet, hogy ez még nem dőlt el.

Most két évig nézhetjük egy komplett pszichopata színjátékát, a híveinek őrületét, ahogy azt képzelik, hogy eljött a messiás. De 2026-ban egy óriási vereségbe vezeti őket, mert ott van felettük az üvegplafon, aminek semmi köze Gyurcsányhoz. Magyar majd megvezeti őket, megmagyarázza, ad bűnbakot, és rosszabb helyzetbe kerülnek, mint előtte. Ha pedig teljesül az álmuk, és a farkát mutogató pszichopata diktátoruk hatalomra kerül, akkor lehúzhatják a rolót. Az enyves kezű diktátort válthatja egy véres kezű diktátor. De azt ne remélje senki, hogy mindazok az értelmiségiek, etikátlan újságírók, akik az ország tragédiáját okozták ennek az elmebetegnek a támogatásával, bármit is elismernek.

A "Magyar-jelenségnek" nevezett szociálpszichológiai és pszichiátriai jelenség hátterében is ez állhat, hogy a "tizennégyévező" emberek érzik az anyagi helyzetük romlását, és ezért társadalmi változást szeretnének. Amíg volt pénz, a diktatúra 14 évig nem zavarta őket. Ez az oka annak is, hogy 14 éven át bármit ellophattak, senkit nem zavart, mert a lakosság a leszakadt területeket leszámítva jól élt. Most viszont mozgósító erővel hat a korrupciós retorika és szónoklat, mert zavaró lett a NER arisztokrácia élete az elszegényedés mellett. Most nagy igazságként élik meg, hogy ennek az élősködő, korrupt és tolvaj rétegnek egyik reprezentatív képviselője az Orbán-család és a strómanok gazdagodásáról és korrupciójáról beszél, gondosan elhallgatva saját bűncselekményeit. De most emiatt ezek hatnak. Felrázó erővel az a helyzet bír, amit ezek a gazdasági adatok mutatnak, az életszínvonal romlása. A lakosság elméjében még nem állt össze, hogy Orbán milyen kínai hitelekkel és egyéb forrásokkal tartja fenn a fizetőképességet, ami még nagyobb eladósodáshoz vezet. Ezért a rendszer gazdasági összeomlása egy platószónoktól függetlenül is bekövetkezik és egyfajta "éhséglázadáshoz", haragos tüntetésekhez vezet. Magyar gyűléseinek hangulata még nem ez, mert még nem jutottak el az emberek a gödör fenekére.

Ezek a dalok a "Magyar-jelenség" lényegét fejezik ki. A szöveg elképesztő, de a hívek lelkivilágát tükrözik. Magyar híveinek semmi túlzás nincs abban, hogy a dalok szerint ilyen politikus csak minden ezer évben születik. Nem akadnak fel olyanokon, hogy nem vagyunk méltóak hozzá, és kezet kell csókolni neki. Nem jelez nekik a csengő, hogy itt valami nincs rendben. A meggyőződésüket fejezi ki. Ez pedig már nemcsak a kollektív elhülyülés bizonyítéka, hanem ijesztő. A kommentek között őszinte rajongás található, egyes kommentek pontosan olyanok, mint a dalok, "Magyar Péter értünk áldozta eddigi életét". Ha a szerző szándéka szerint gúnyolt volna, akkor is annyira eltalálta, hogy a valóságot írta le. Ezt igazolják a kommentek. Ez maga a "Magyar-jelenség". Két hónap alatt egymillió honfitársunk bolondult meg, benne a magyar értelmiség jelentős részével, színe-virágával, akik a nevüket adják ehhez, ami itt látható és hallható. Nem elemzik a jelenséget, hanem ideológiába csomagolják és védik.

Ha Magyar, aki ordító oroszlánként jár körbe, mint a Bibliában az ördög, hogy mindenkit elnyeljen, és ebben sikeres lenne, akkor Magyarországon örökre elveszett a demokratikus fordulat lehetősége. Két Fidesz együtt vagy egymás ellen, két fasiszta párt, két fasiszta vezér, s teljesen mindegy, hogy ki nyer. Illetve azért nem, mert Magyar lenne a rosszabb. Orbán nem jutott el addig, mint Magyar, hogy megkérdőjelezze a demokratikus ellenzék létezésének jogát, hogy el akarjon pusztítani magán kívül mindent, hogy még ellenzéke se legyen. Orbán enged élni, ha őt nem támadod, de Magyar kivégez, ha őt nem támogatod. Gyurcsány feladata, felelőssége, hogy most megszervezze az ellenállást. Ehhez azonban fel kell ismernie a történelmi helyzetet, a veszélyt, amit Magyar jelent az Orbán utáni demokráciára, ha Orbán gazdaságilag kivégezné vagy megbuktatná magát. A jelenlegi helyzetben Magyar nem a Fideszre, hanem az ellenzékre dobott atombombát. Sok a sebesült, sok a halott, sok az árva, s ezek nem mind DK-sok, de meg kell menteni őket.

Mindenesetre meghátrálásként kell értelmezni azt, hogy lemondott a washingtoni NATO-csúcs Ukrajnát segítő határozatainak blokkolásáról, s hozzájárult Mark Rutte jelöléséhez a NATO főtitkári posztjára. Ezt korábban ellenezte, mert a volt holland miniszterelnök egyik erős kritikusa volt a NER-nek, a magyar jogállamiságnak. Orbán azonban nem merte eljátszani vele azt, amit a svédek NATO-csatlakozásával, nem mert keresztbe feküdni a NATO tagországok egységesnek tűnő akaratának. Orbánt vagy nagyon kemény fenyegetés érte, amiből megértette, hogy vége a türelemnek, vagy nem akarja tovább feszíteni a húrt, mert a visszatáncolás hivatkozása egyszerűen nevetséges. Mindkét esetben azzal indokolta a NATO előtti kapitulációt, hogy garanciát kapott arra, hogy Magyarországnak nem kell résztvennie Ukrajna oldalán az orosz barátaival szembeni támogató akciókban. Erre azonban a NATO alapszabálya ad garanciát, mert a tagországok szabadon dönthetnek arról, miben vesznek részt. Orbán nem kapott semmit cserébe.

Toroczkai László, a Fidesz farvizén hajózó náci párt, a Mi Hazánk elnöke, tartotta a szavát, lemondott az elnyert EP mandátumáról, s átadta azt Borvendég...

Orbán kemény munkával elérte, hogy az Európai Unióban nem szívesen látott és nem szívesen fogadott személy. Nem lehet büntetlenül brüsszelezni, uszítani, gyűlölködni, egy idő...

A szavazás előre vetíti, hogy hatalomba kerülve Magyar milyen szavazásokat tartana. Amit előadott, a "nemzeti konzultációk" kicsinyített mása volt, az orbáni hazugságok kopírozása. Ugyanúgy eldöntött kérdést tett fel szavazásra, s a kérdésfelvetésben benne volt a válasz. Magyar szavazása épp olyan átláthatatlan volt, ellenőrizhetetlen, s végtelenül manipulatív. A szavazás minden szakmai és etikai követelmény megcsúfolása volt, amellyel rászedte az embereket. Ilyen arcpirító módon még nem csaptak be szavazókat, Orbán legalább azokat tiszteletben tartja, akik mellette állnak. Magyar semmibe veszi őket. Rejtett adatgyűjtésre használta a szavazást: pártot szervezni nem fog, levélben és Facebookon tart kapcsolatot. Amerikai idő szerint reggel 7 órakor már ugyanolyan 75 százalékos volt az eredmény, mint amit estére végeredményként kihirdettek. Ezt mutatták egész nap, amivel befolyásolták a szavazókat, mert közismert tény, hogy az emberek a többséghez akarnak tartozni. Annál sokkal többen kritizálták a Facebook oldalán a döntését, mint amit a szavazás tükrözött.

Néhány nappal ezelőtt nagy belpolitikai vihart kavart az Európai Unió Bíróságának ítélete, melyben Magyarországgal szemben 200.000.000 EUR átalány-, és napi 1.000.000 EUR kényszerítő bírságot...