Elmúltak már azok az idők, amikor csak az Amerikai Népszava látta fasiszta diktátornak Orbán Viktort. Azt, hogy Orbán egy diktátor, az illiberális rendszer fasizmus, már világlapok is megírják. Ezért nehéz lenne arra hivatkozni, hogy „nem tudtuk”. Orbán Viktor megítélése nem nehéz feladat. Aki náci és fasiszta emlékművekkel rakja tele Budapestet, a holokausztot és benne a magyar állam felelősségét nem csupán relativizáló, hanem tagadó emlékmúzeumot létesít, arról tudható, hogy kicsoda. Aki felszámolja a Magyar Tudományos Akadémiát és elüldöz egy világhírű egyetemet, ahhoz mi köze lehet Gundelnek?
Egy étterem védekezhet azzal, hogy nem foglalkozik politikával, nem olvas újságot, nem jár a Szabadság térre és a Kossuth térre. Annyit azért hallhatott, hogy Magyarország miniszterelnöke nem esik egyöntetű megítélés alá. Nincs olyan diktátorlista a világban, amelyen előkelő helyen ne szerepelne. Ha nincs egy étteremnek szeme, még lehet füle, és hallhatná, hogy a Magyarországon egyre gyakoribb tüntetéseken zúg a „Diktátor”, „Diktátor” rigmus. Ebből lehetne következtetni arra, hogy a magyar polgárok közül nem mindenki pozitívan ítéli meg a zsarnokságot.
Ha egy étteremnek se szeme, se füle nincs, lehetnének emlékei önmagáról, önmaga értékeiről, esetleg lehetne tudomása arról, hogy az ország egyik legrangosabb márkája, egy világhírű cég, amely nem adja a nevét kétes alakok mellé. Ha egy világmárka tudomást szerez arról, hogy az egyik reklámarca részegen tántorgott hazafelé, miután a kocsijából kiszállt, és leemelte elütött áldozatát a szélvédéről, a rendőrt pedig tökön rúgta, akkor másnap szerződést bont vele. De a legtöbb világcég ezt nem várja meg, az első italozás után megválik a reklámarcától. Azért, mert ez az arc nem jó reklám neki.
Hogy a világhírű Gundel étterem miért gondolta azt, hogy Orbán Viktor és fasiszta rendszerének központi hivatala jó reklám neki, azt nem tudhatjuk. Azt sem tudhatjuk, hogy egy étterem felfogja-e, hogy valaki esetleg őket akarja reklámarcnak felhasználni: Orbán meghamisítja ugyan a holokausztot, meggyalázza a holokauszt áldozatainak emlékét, a két világháború közötti antiszemita kurzust építi ujjá, fasizálja az egész világot, a demokratikus világ ellensége, a tolvajok fejedelme (aki nem az államtól lop, hanem az államot lopta el, és mindent, ami az államé, és az államalkotó nemzeté), de a híres Gundel étterem főz rá. Az más, a Gundel hitelesíti a jó hírével.
Akar-e vajon egy világhírű, magasan az ország általános színvonala fölött álló étterem egy diktátor fügefalevele lenni? Akarja-e a saját jó hírével őt hitelesíteni? Akarja-e a nevét adni ehhez a propagandához? Akar-e egy fasiszta diktatúra mentén a piszkos politikába avatkozni? Akarja-e, hogy mostantól az ország fele úgy utálja, ahogy a diktátort utálja? Egy étterem, amelynek ugyan nincs se szeme, se füle, akarja-e ebbe a történelmi felelősségbe ártani magát? Akarja-e, hogy úgy emlegessék később, hogy a fasiszta Orbán étterme, amely főzött rá és a pereputtyára?
Nem tudjuk, hogy egy étterem néz-e filmeket. Látta-e a Mephisto-t, mielőtt előadná a védekezését. Tudja-e, mit jelent közösséget vállalni egy zsarnokkal, aki milliók jogait veszi el, emberi méltóságát tapossa, aki emberek halálát okozza, akinek pályafutásába sok minden belefér az elődei életműve alapján? Vagy a Gundel étterem már előrenéz, és udvari szakács akar lenni az Orbán-dinasztia alatt, a felcsúti királyi család előtt hajlongó kukta? Ők akarják vezetni az orbáni királyi udvar konyháját? Azt hiszik, hogy az ugyanaz, mint az angol királyi családnak főzni? Ők dobják majd kukába Ráhel elhagyott szaros pelenkáját?
Akkor legyenek következetesek, és választottjukat kövessék mindenhova. A szegedi Csillag-börtön szigorított zárkájának konyháját is vegyék át, mert ez az ember, ha egy kis szerencséje van, ott végzi. A másik eshetőséget inkább nem is mondjuk, kérdezzék Mussolinit. Akár így, akár úgy, ebből a történetből nem tudnak jól kijönni. Ennek nem lesz happy end a vége, és ez örök szégyenfolt marad a Gundel néven. Aki Orbánnal bármilyen közösséget vállal, a történelem szemétdombján végzi, vele együtt.
A hírek szerint a Gundel étterem közbeszerzésen nyerte el a miniszterelnöki menza beszállítói jogát. Maguktól jelentkeztek? Mi hiányzott? A megbízási pénz? A hírnév? Azt megkapták. A legkedvesebb reakció az, hogy „nem értjük”. De egyre többen kezdik kimondani, amit éreznek, gondolnak, hogy a Gundel elment prostinak Orbánhoz. Valóban 300 forintból hoznak ki egy bablevest? Az miből készül? Vagy magukra vállalták még a veszteséget is, csakhogy egy rohadék fasisztának főzhessenek? Mi hiányzott az elegáns Gundel étteremnek, amit ezzel a megbízással megkapott? További pénzes megbízások?
A NER-lovagoknál a Gundel lesz a menő? Amikor a bűnszervezet tolvajai, maffiózói összejönnek, akkor mostantól a Gundeltől rendelnek? Aki ad magára a Rogán Cili és a Vajna Timi magas köreiből, az mind a Gundelt hívja? A Gundel lesz a kolumbiai és a mexikói bűnbandákhoz hasonlítható maffia házi konyhája? A Mészáros-yachton főznek majd vagy a magánrepülőkön? Ez hiányzott a jó hírükhöz? Mostantól majd „Mészáros Lőrinctől” vásárolnak sertést és mindent? Vagy a Gundelbe viszik a népirtó Putyint, a baltás gyilkost, a körözött bűnöző Gruevski-t, a brazil szélsőjobboldali elnököt, aki kivágja a Föld tüdejét jelentő erdőket, a kazah diktátort? Ki teszi még be oda a lábát ezek után?
Botrányra olyanoknak van szükségük, akik a teljesítményükkel nem tudnak figyelmet kelteni. A Gundel beáll a bulvárba? Üzemi konyhát működtet, hogy a neve összefonódjon egy bűnözővel, aki rongyrázásra használja őket? Mert amikor Orbán meglátta a Gundel nevet, azonnal azt választotta. Főzzön neki, a felcsúti parasztnak, Röfinek, a Gundel. Méghozzá 300 forintért. A felcsúti kocsma mosogatóleve is drágább. Az való a Rolex óra mellé. Ki fizeti a különbözetet? Az adófizetők? Az adófizetőket rövidíti meg a Gundel? Vagy maga tesz hozzá, hogy Röfit etethesse? Aki azt is megalázásnak szánja, hogy a Gundel főz neki.
Mindenkit megaláz ezzel, nemcsak a Gundelt. A politikai ellenfeleit, az ideológiai ellenlábasait, akik ellen az emlékműveit emelteti, a tudjukkiket, az egész magyar népet, akik életükben nem merték még betenni a lábukat a Gundelbe, még annyi időre sem, hogy bekukkantsanak, milyen lehet. Akiknek Gundel Károly étterme nem főz, különösen nem ennyiért. Azokat, akik eddig csak büszkék voltak arra, hogy van egy Gundel éttermünk is, világhírű, amely a magyar ugar fölött áll. Állt. Eddig. Mert mostantól a magyar ugar legmocskosabb, legsárosabb részébe feküdt be. Mint Orbán Röfije.
Vagy Orbán találta ki, és kaptak a maffiafőnöktől egy „visszautasíthatatlan ajánlatot”? Velük akart kérkedni, és nem mertek neki nemet mondani? Túl akarnak élni, mint a többi jellemhuszár? Egy Gundel? Fél? Ennél még az is jobb lett volna, ha a CEU után Bécsbe költöznek. Abban van tartás. Aki erre képes, annak a főztjében sem lehet megbízni. Aki ilyen kompromisszumokat köt, aki ide süllyed, az mit tesz bele a levesbe? Mostantól hiteltelen és megbízhatatlan. Vállalhatatlan.
Egy étterem legnagyobb tőkéje a bizalom és a hitelesség. Ilyen rövid idő alatt ekkora tőkét étterem még nem veszített. Orbánhoz tartoznak. Legyenek boldogok vele, élvezzék. Hozzánk, a NER-en kívüliekhez, mostantól semmi közük.
