Mielőtt elégtételt venne a Vezér a sajtón és a civil szervezeteken, mert merészkedtek az ő és családja korrupciós ügyeit feltárni, s választások előtt még megszorongatni, kedélyesen sonkát főz. Na, nem a Soros-bérenceknek, mert azok nem esznek disznót, mint tudjuk.
Ilyen kedélyes ember a Vezér, ahogy mondta, „szelíd és derűs” ember, aki a disznónak sem ártana, ha nem lenne Passover, pontosabban Húsvét, amikor magyar ember disznót eszik. A Vezér pedig olyan, mint az összes magyar ember, katlanban főzi a kóser sonkát.
Azt nem tudjuk, mire értette az utolsó jókívánságokat, amikor azt mondta, hogy „boldog feltámadást, szép húsvétot mindenkinek”. Ez mit jelent a „keresztény” Vezér szótárában? A feltámadás megtörtént, és az arra indít minden embert, hogy elfogadja a megváltást, a feltámadást és megtérjen. Nem annyira a kóser sonkafőzést jelenti.
Például a Vezér példát mutathatna abban is, hogy megtér azokból a bűncselekményeiből, amelyek immár nemzetközi nyomozások tárgyai. Esetleg bűnbánatot gyakorol a fokhagyma pucolása helyett. A zabálás helyett (előtte egy kis pálinka a Tiborcz-cal) a kereszténységet úgy is tisztelhetné, hogy megtiszteli azt, aki meghalt helyette és feltámadott érte.
De milyen kereszténységet védelmez ez a pogány kurafi, aki Jézus Krisztus feltámadásáról sem emlékszik meg húsvétkor, a szívében nem vizsgálja meg az elégtételvétel tervét, csak a hasára gondo? Mitől keresztény ez az ember? Attól, hogy nem zsidó és nem muszlim? A keresztény Európáról papol egy velejéig romlott pogány, aki a sonkával keveri a húsvétot?
Mi köze a disznóláb főzésnek a feltámadáshoz? Keresztény hívő ember számára mitől szép a húsvét? A füstölt sonkától? Mi az, ami a szívében életre kel? A disznóbőr szaga? A bűnös ember öröme a helyettesítő keresztáldozat áldozat által elveszik a katlan füstjében? Miről beszél ez az ember? Kiket oktat a kereszténységről, a hitről, újjászületésről?
Egy bosszúra és leszámolásra készülő ember az Isten fiának áldozatára a sonkafőzést tartja a legadekvátabb válasznak. Jézus Krisztust a húsvéti bárány, Orbánt pedig a húsvéti disznó jelképezi. A bárány önmagát áldozta fel másokért, Orbán másokat áldoz fel önmagáért. Ezt nevezi ő „kereszténységnek”.
Mielőtt leszámol a politikai ellenfeleivel, betiltja a lakosság civil szerveződéseit, a sajtót, a politikai ellenfeleit közellenségnek kiáltja ki, kedélyesen bezabál a szelíd és derűs Vezér, aztán veszi a böllérkést, boldog feltámadást kíván az áldozatainak, aztán levágja őket is, mint a disznót.
Barabbás a katlant már begyújtotta. Készül a bosszúra azokkal szemben, akik keresztény értékeket képviselnek. Például nem lopnak, nem hazudnak, nem gyűlölködnek, és tudják, hogy húsvétkor nem disznóvágás történt, hanem Isten Fiát feszítették keresztre. Érte is.
