„Nem fér ahhoz kétség, hogy egy illegális külföldinek is joga van ebben az országban használnia az amerikai bíróságot” – ezek voltak 1965-ben a bíró szavai a Catalanotto vs. Palazzollo ügyben. Bár ez a döntés harminc éve született, még ma is érvényben van.
A tényállás a következő volt: Catalanotto, a felperes, illegálisan tartózkodott az Amerikai Egyesült Államokban. 1957-ben kiadták ellene a kitoloncolási rendeletet, és 1958 áprilisában kellett volna elhagynia az országot. Catalanotto New Yorkban bujkált és feketén dolgozott. 1959 februárjában autóbalesetet szenvedett és megsérült Palazzolo hibájából. Az alperesnek nem volt biztosítása. Ilyen esetekben a biztosítási cég szerepét New Yorkban a Motor Vehicle Accident ldentification Corporation (MVAIC) látja el. Kártérítési követeléshez azonban néhány követelménynek meg kell felelni, ezek egyike, hogy a sérült „resident” legyen.
Az MVAIC szerint Catalanotto ennek a követelménynek nem felelt meg, hiszen illegálisan tartózkodott az országban, bujkált a törvény elöl, sőt már el kellett volna hagynia az országot. Bár az érvelés logikusan hangzik, a bíró másként látta az ügyet.Szerinte, ha valaki itt lakik és dolgozik, ugyanolyan jogok illetik meg, mit az állampolgárokat. Az, hogy illegálisan tartózkodik itt, nem ok arra, hogy ne védjék az amerikai törvények. A bíró szerint, ha a törvényhozók ki akarták volna hagyni az illegálisan itt tartózkodókat a „resident” kifejezésből, akkor a törvényt eszerint fogalmazták volna meg.
Ez az ügy tehát több érdekes pontra rávilágít. Az első és legfontosabb, hogy az illegális státusz nem akadálya a baleseti kártérítés követelésének az amerikai törvényszéken. A második az, hogy már negyven éwel ezelőtt is egy ilyen jellegű per akár hét évig is tarthatott. A harmadik, hogy nem érdemes önmagunk ügyvédjének lenni, mert nem tudhatjuk a különböző törvénypontokat, inkább érdemes egy megbízható ügyvéddel felvenni a kapcsolatot, aki hajlandó végigvinni az ügyet.
Sok esetben manapság az alperes az illegális státusz támadásával próbálja „kihúzni” magát a baleseti kártérítés követelése alól. Gyakran előfordul, hogy a sérült munkaképtelenné válik. Ilyen esetekben a kártérítési követelés megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a károsultnak az évek során mekkora összeg lenne a keresete. Ha a károsult szakértő ügyvédet fogad, akkor az képes kiszámolni a kártérítési összeget, figyelembe véve a különböző kondíciókat, inflációt, fizetésemelkedést, stb.. Az alperes természetesen a saját szakértőivel igyekszik megtámadni a számokat. Elsősorban arra igyekszik hivatkozni, hogy miután a felperes illegális bevándorló, törvénytelenül dolgozik, sőt akár deportálhatják is, ezért a bíró ne fogadjon el semmilyen tényt a felperes keresetének veszteségeit illetően.
Egy másik ügyben a károsult családja perelte a kórházat orvosi műhiba miatt, amelybe a felperes belehalt. Az illető Indiából érkezett, illegálisan tartózkodott az országban és feketén dolgozott. A kórház ez esetben is arra hivatkozott, hogy a károsult nem legálisan tartózkodott itt, és fennállt a deportálás lehetősége, ezért kérvényezték, hogy a bíróság ne vegyen figyelembe fizetési veszteséget. Ez esetben a bíró csak az indiai fizetéseknek megfelelő követelést ítélte meg. Miután a család fellebezett, a bíróság megítélte az általuk kért összeget, arra hivatkozva, hogy itt lakott és dolgozott, tehát ugyanolyan jogok illetik meg, mint egy másik polgárt.
2002-ben történt egy eset, amelyben a Legfelsőbb Bíróság hozott ítéletet, és azóta a törvény alkalmázása nem egyértelmű. Egy Costa nevezetű egyén a bátyja amerikai születési bizonyítványát használta arra, hogy munkaengedélyt és jogosítványt kapjon. Illegálisan szerzett papírjaival állást kapott egy gyárban. Miután szervezkedni kezdett az ott dolgozó munkásokkal, elbocsátották. Castro beperelte a céget, hogy törvénytelenül tették az utcára. A National Labor Board határozata alapján valóban törvénytelenül bocsátották el. Castro kártérítési követelésében azt a fizetést kérte, amely kirugása után járt volna neki.
Ezt a követelését elutasította a Legfelsőbb Bíróság is azzal az indoklással, hogy a felperes illegális eszközökkel jutott a munkához, és a nemzetközi bevándorlási törvények nem támogatják az illegális munkavállalást, így nem követelhet olyan fizetést, amelyért nem dolgozott meg. Ebben az ügyben a bírók nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az immigráns törvényeket helyezzék előtérbe, és ezért az illegális státusz megakadályozta a kártérítés követelését.
Az ügy óta a folyamatban lévő kártérítési ügyek kimenetele illegális felperes esetében nem egyértelmű. Azóta már két hasonló ügy is volt New Yorkban, és különböző eredménnyel végződtek. Az egyikben a felperes megégette magát, mikor egy villanyóra felrobbant. Az alperes, Con Edison arra hivatkozott, hogy a felperes illegális státuszú, és a baleset munka közben történt, nem illeti meg a fizetési veszteség. A bíró ez esetben úgy döntött, hogy miután az illegálisan itt dolgozók hozzájárulnak a gazdasághoz, így pontosan ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint bárki mást. Tehát ha más hibájából megsérülnek, az alperes nem bújhat az illegális munkavállalás mögé, és ki kell fizetnie a kárt, amit okozott.
A másik ügyben, amikor egy illegális munkavállaló leesett egy háztetöről építkezés közben, a bíró beleegyezett, hogy ne lehessen fizetési veszteséget számolni. Hivatkozásában arra a legfelsőbb törvényszéki határozatra utalt, amelyben a bíróság az illegális munkavállalást elítélő bevándorlási törvényeket vette alapul. Tehát jelenleg különböző álláspontok léteznek az ilyen jellegű esetekben.
De az biztosan kijelenthető, hogy egy illegálisan itt tartózkodónak éppen olyan joga van a törvényszék használatához jogainak megvédésének érdekében és kártérítés követeléséhez baleseti sérülés alkalmával, mint bármelyik másik polgárnak.
Minden ügy különbözik, ne legyen önmaga ügyvédje. Forduljon hozzám bizalommal telefonon, írásban vagy emailben.
Emil Lax, Segal & Lax Attomey at Law 501 5thAve New York, NY 10017, telefon: 212-922-0891, ingyenes telefonszám: 1-800-SMARTLAW, emailll: elax@segalandlax.com , website: www.segalandlax.com
(x)
