Egy kárpátaljai olvasónk levelet írt az oroszok által átadott hadifoglyokról szóló egyik cikkünk kapcsán, amelyben megfogalmazta az álláspontját a háborúval kapcsolatban is. A Bartus Lászlóval folytatott beszélgetés olyan fontos kérdéseket érint, amelyek másokat is érdekelhetnek, ezért érdemesnek tartottuk a levélváltást arra, hogy olvasóinkkal is megosszuk az eltérő álláspontokat. Az alábbiakban ezeket a leveleket olvashatják.
„Tisztelt Amerikai Népszava!
Az alábbi cikkükben: (https://nepszava.us/magyarorszag-nem-adja-ki-ukrajnanak-a-karpataljai-hadifoglyokat/) tett kérdésre (“Miért lenne Magyarországon menekült egy orosz hadifogságból menekült ukrán katona, ha hazájában nem fenyegeti semmi, és oda szabadon visszatérhet?”) a válasz csupán annyi, hogy igen is fenyegeti őket valami, mégpedig a halál. Hiába szabadon visszatérhet az országba, egy pár hónap után, miután véget értek a rehabilitációs kezelések, ugyanúgy megkapja a behívóját és a fronton találja magát és erről már senki sem fog tudni semmit. Többen nyilatkoztak már arról ukrán videókban különböző platformokon (TikTok, Telegram), akik hadifogságból visszatértek, hogy megint a fronton vannak. Akik a fronton szolgálnak 4-5 hónapot, csupán 10-14 nap eltávot kapnak (ez a szám változó lehet, egyéb tényezőktől, de ez az átlagos eltáv).
Továbbá “Ha az ukrán katonák le akarnak szerelni és el akarják hagyni az országot, akkor azt saját hazájukban, Ukrajnában kell először intézni.”, ez igaz is és nem is egyben, és kifejtem, hogy miért nem igaz. Ha hazatérnének azok a hadköteles személyek, akik külföldön tartózkodnak, hogy leszereljenek, ezt nem tudnák sajnos megoldani, hisz hadiállapot van. A leszerelést csak az ukrán elnök (Volodimir Zelenszkij), toborzó irodák vezetői és azok az orvosok, melyek a toborzó irodán végeznek szolgálatot, tudják csak jóváhagyni. De hát persze, ki lenne az a hülye, aki hagyja hogy szabadon távozzon egy hadköteles a saját országából, úgy hogy közben háború dúl? Persze a korrupció országában egyes megyékben ez megfizethető különböző súlyú zöldhasú kötegekkel. De ezt egyes embereknek lehetetlen megfizetni hiába van joguk rá, hogy lemondják akár az állampolgárságukat.
Egy jó barátom édesapja a fronton szolgál jelenleg, előző esztendőben elküldték eltávra, az eltávot azzal töltötte, hogy kórházban volt és kezeltette magát gerincsérvre (olyan gerincsérve van, amivel szolgálatot nem lehet végezni, de ezt természetesen figyelmen kívül hagyják ilyenkor). A felszerelést maguknak kell vásárolni, beleértve a golyóálló mellényt, sisakot, cipőt. Élelmet alig kapnak. Megmondták nekik addig nem fürödhetnek míg ha a mellette álló tiszt nem érzi azt, hogy büdös. Embertelenül bánnak velük a fronton, és a kiképző központokban is. Erről persze nem tud a nagyvilág. Ha valamiben kérdésük lenne ezen az email címen elérnek. Köszönöm!
Üdvözlettel: egy Kárpátaljai lakos!”
„Kedves Levélíró,
köszönjük levelét, és nem szeretnénk más bőrére okoskodni, sem mások helyében döntéseket hozni, de egy dologról mindvégig megfeledkezett: mindez az oroszok miatt van, Önöknek pedig jelenleg ez a hazájuk. Ha a szülőföldjüket akarják védeni, akkor azt most az ukrán hadseregben tehetik meg. Lehet úgy dönteni, hogy ezt nem teszik meg. Vagy már a sorozás elől vagy később elszöknek. De az még mindig tisztességesebb, mint egy ilyen aljas politikai játszmában résztvenni és annak eszközévé válni. Mert abban talán egyetértünk, hogy Orbán nem a 11 ember életéért aggódott és nem őket akarta megmenteni, mert láthatóan nem érdeklik a tömeggyilkosságok sem, ő az oroszok mellett áll.
Ezért nem az a fő kérdés, amire Ön reagált, bár az is az, mert egy háborúban a katonaszökés nem egy tipikus menekült ok. A menekült az, akit saját állama kivégez, nem az, akit egy háborúban besoroz. De a fő kérdés nem ez. Hanem az, hogy Önök támogatják-e azt az orbáni kalandorpolitikát, hogy Orbán az orosz támadást kihasználva vissza akarja szerezni Kárpátalját, ezért az Önök jelenlegi hazájával szemben a gyilkosaikat, az oroszokat támogatja? Orbán nem most tehetné meg, hogy az Önök ellenségével, az oroszokkal szemben támogatja az Önök hazáját, Ukrajnát, és azzal szerez jobb bánásmódot és barátságot és hálát, s ezzel az Önök kisebbségi jogainak teljeskörű biztosítását (ami eddig is inkább az orosz kisebbség miatt nem történt meg)?
Kíváncsi vagyok ezekkel kapcsolatban az Ön véleményére.
Szívélyes üdvözlettel, Bartus László főszerkesztő”
„Tisztelt Bartus László főszerkesztő úr,
igen ez az oroszok miatt van, meeert… Ukrajna behozott több olyan törvényt, mivel az emberi jogokat sérti (kisebbségi törvények). Szóval azért védjük a “hazánkat”, mert ukrajna által behozott törvények a kisebbséget úgymond semmibe nézik és el akarják őket tiporni, Oroszország pedig kiállt a kisebbsége mellett és ellenük harcoljunk? (Persze akkor most Magyarországnak is hadat kéne üzenni? Természetesen nem, ezt meg lehet oldani békés körülmények között is, amit Oroszországnak is meg kelletett volna.) Nem, nem tisztességes egy olyan háborúban meghalni, ami nem a miénk. Hiába itt élünk, ez nem a mi háborúnk.
Hogy Orbán nem a 11 ember életéért aggódott ezt már csakis ő tudja. De most, ha logikusan belegondolunk ebbe az esetbe, akkor: az oroszok elfogják azt a 11 embert, megkérdezik, hogy kik ők, ők elmondják, hogy magyarok, magyar kisebbség, ők nem akarják ezt a háborút, kényszerrel sorozták be őket, próbálják bizonyítani, ez a jobbik esetben sikerül is, az oroszok felveszik a kapcsolatot a külüggyel, segítenek nekik Magyarországra utazni. Röviden ez az egész fogolykiadatás, ennek a 11 szerencsétlen embernek volt a legjobb, akiket kényszerrel soroztak be. Hiszen ha önkéntesek lennének, már Ukrajnában tartózkodnának és nem kértek volna menekültstátuszt.
Aztat én nem tudom pontosan, hogy Orbánt érdeklik-e a tömeggyilkosságok, de az én belátásom szerint, igen is érdeklik. Hiszen nem a semmiért tagadja meg azokat a fegyverszállítmányokat, melyek Magyarországon keresztül jutnának ide, és nem küldene segélyeket sem Ukrajnának. Ő nem az oroszok mellett áll, hanem a mihamarabbi béke mellett.
A kérdésére a válaszok:
Elsőre is itt Kárpátalján olyan gondolatmenet nincsen, hogy Orbán ezt a háborút kihasználva vissza akarja szerezni Kárpátalját. Ez teljes mértékben hülyeség.
Másodszor pedig, hogyha Orbán segítené az ukránokat fegyverekkel, meg úgy mindennel, amit a jelenlegi elnökünk nem kér, hanem pofátlanul követel, jobb lenne-e a sorsunk és az ukránok változtatnának valamin? Semmin, ugyanúgy menne minden tovább. Persze ez nem 100%, csak reálisan gondolkodom.
Ha a későbbiekben további kérdéseik lennének szívesen megválaszolom.
Tisztelettel: egy Kárpátaljai lakos!”
„Tisztelt Névtelen Ukrajnai Olvasó,
Ön téved, vagy nem elég tájékozott, amikor azt állítja, hogy Putyin az ukrajnai oroszokat hátrányosan érintő ukrajnai kisebbségi törvények miatt indított háborút. Ez nem igaz. A kisebbségi törvényekre való hivatkozás ürügy. Ukrajna éppen azért csorbította a kisebbségi jogokat, például a kisebbségi nyelvhasználatot és a kettős állampolgárságot, hogy az oroszok által hergelt, manipulált és irányított szakadárok erre hivatkozva követeljék a függetlenséget vagy az Oroszországhoz való csatlakozást. Emiatt érte sérelem a kárpátaljai magyar kisebbséget is, mert ezeket az önvédelmi kisebbségi törvényeket nem lehetett csak az oroszokra vonatkoztatni.
A háborút Putyin nem azért indította, mert neki fájt az orosz kisebbséget korlátozó ukrán kisebbségi törvény. Mint ahogy Ön is írja, ebben az esetben sem a háború a megoldás. A nyelvhasználat miatt el kell menni Kijevig, el kell hurcolni többszáz ukrán gyereket, meg kell erőszakolni és le kell mészárolni nők ezreit, tömegsírokba kell lövöldözni ukrán civileket? Putyin már régóta készült Ukrajna megtámadására és elfoglalására, mert nem ismeri el az ukrán nép, az ukrán nyelv és az ukrán állam létét. Már régóta úgy beszél róla, mint a leendő Új-Oroszországról.
Ukrajna feldarabolását javasolta már korábban is, felkínálva a románoknak, a magyaroknak és a lengyeleknek ukrán területeket. Ezek közül egyedül Orbán volt erre fogékony, és a fegyvekezése, az oroszpártisága és az ukránokkal szembeni ellenségeskedése arra utal, hogy alig várja a pillanatot, amikor az oroszok feldarabolják Ukrajnát és ő bevonul Kárpátaljára. Ez megnyitná az elvi lehetőséget a többi volt magyar terület visszakövetelésére is. Orbán ezt akarja, erre tette fel az életét egy fasiszta magyar állam élén. Tegyük hozzá, hogy a háború kezdetén Putyin már megmondta, hogy mi a cél: a volt Szovjetunió határainak visszaállítása. Putyin megfenyegette Európát is. Hol van itt az orosz kisebbségről szó?
Ön azt írja, hogy ez a háború nem az Önök háborúja. Akkor kié? Ehhez a mondatához azt a hazugságot kell hinnie, hogy az oroszok a kisebbségi törvény miatt akarták elfoglalni Ukrajnát. Ön majdhogynem azt mondja, hogy jogos az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja. Csakhogy Önök, személyesen Ön is, Ukrajna része. Önök ukrán állampolgárok, Ukrajna az Önök hazája. A hazájukat érte egy külső fegyveres támadás. Ha Ön úgy él Ukrajnában, hogy nem tekinti magát Ukrajna részének, akkor az olyan, mintha a magyarországi szlovákok, románok, tótok, szerbek nem tekintenék hazájuknak Magyarországot, és ha Magyarországot bármilyen támadás érné, akkor kivonnák magukat az állampolgári kötelességek alól azzal, hogy ez nem az ő háborújuk, ők nem magyarok, hanem románok, szerbek, horvátok, németek, szlovákok, stb.. Ez Önnek tetszene? Amerikában a bevándorolt nemzetiségek nem harcolnának Amerikáért, mert az nem az ő háborújuk, ők nem amerikaiak, hanem írek, lengyelek, spanyolok?
Az önkéntes Fegyir Sándor, aki kárpátaljai magyar, az ungvári egyetem professzora, önként ment a háborúba, megvédeni a hazáját, és megvédeni a kárpátaljaiakat is, hogy velük ne tegyék az oroszok ugyanazt, amit tettek, amerre csak megfordultak. Ön szerint az korrekt dolog, hogy saját hazájukban elnézik tétlenül és cinikusan, hogy az oroszok legyilkolják az ukránokat, akikkel Önök együtt élnek, és várják az oroszokat, akik majd kiegyeznek a dögkeselyű Orbánnal, és Önöket majd Magyarországhoz csatolják, mindenki más pedig dögöljön meg? Ön szerint ez egy védhető, korrekt álláspont? Én magyarországi magyar vagyok, de kivándoroltam. Akarom én, hogy ilyenek legyenek a magyar testvéreim?
Egyébként pedig nehogy azt higgyék, hogy Önöknek Magyarországon jobb sorsuk lenne, mint Ukrajnában. Először a nacionalisták örvendeznének, aztán amikor kiderülne, hogy kapnak nyugdíjat, szociális ellátást, támogatásokat, jobban utálnák Önöket a magyarok Magyarországon, mint az ukránok Ukrajnában. Az erdélyi magyaroknak is hamar kitelt a becsületük, amikor átköltöztek Erdélyből, hogy Magyarországon majd szeretettel fogadják őket. Nagyot néztek, hogy lerománozták és kiutálták őket. Önök meg hamar „ukránok” lennének. Önöknek arra kellene törekedniük, hogy saját hazájukat abban segítsék, hogy az EU és a NATO tagja legyen (joguk van hozzá), mert az megoldaná a kisebbségi jogokat, megnyitná a határokat, és több tiszteletet kapnának a magyaroktól is, mintha visszacsatolnák Kárpátalját. Ez a nacionalista irredentizmus, amely attól érzi jól magát, hogy hol húzódik az országhatár, teljesen idejétmúlt az egységesülő Európában.
Nehogy azt gondolja, hogy a 11 kárpátaljai hadifogoly jelentkezett, hogy ők magyarok és nem akarnak az oroszok ellen harcolni, és az ukrán hadseregben sem akarnak szolgálni, mert „ez nem az ő háborújuk”. Erre pedig a csupaszív oroszok azt gondolták, hogy akkor menjenek Magyarországra és legyenek katonaszökevények. Az oroszok kerestek 11 árulót a hadifoglyok közül, akik Orbán és Putyin aljas tervének eszközei lettek, és erre hajlandóságot mutattak. Közülük hárman megijedtek (jogosan), és inkább visszamentek Ukrajnába. A többiek Orbán aljas propagandájának és provokációjának eszközei. Egy háborúban mindenkit „kényszerrel” soroznak be, kivéve az önkénteseket. Nemcsak a magyarokat, hanem mindenki mást. Ha Magyarországot megtámadná valaki, akkor Magyarországon is kiküldenék a behívókat, és minden katonakorú embert „kényszerítenének”. Nemcsak a magyarokat, hanem a nemzetiségieket is, semmiféle megkülönböztetés nem lenne. Magyar állampolgárok, kötelesek bevonulni.
Nem igaz, hogy Orbánt az emberek élete érdekli, és ezért nem küld és nem enged át fegyverszállítmányokat. Ha az emberek élete érdekelné, akkor küldene, hogy mielőbb kisöpörjék a betolakodó ellenséges és gyilkoló hadsereget. Orbán azért nem küld fegyvereket, mert ezzel is gyengíteni akarja Ukrajnát, és erősíteni Oroszországot, hogy az oroszoktól megkapja Kárpátalját. Ne hazudjunk se magunknak, se egymásnak. Erről van szó. Az viszont nem szép dolog, hogy Önök az ellenségnek szurkolnak a hazájukkal szemben. Ebbe egyszer más belebuktak a magyarok, és most is rosszabbul járnak, ha Horthy útján járnak.
Ön pofátlannak nevezi az elnökét, aki követeli a nyugati segítséget. Egy szabad és független országot megtámadott egy horda, amely gyilkolja a népét. Persze, hogy követeli a segítséget. Főleg úgy, hogy az ukránok nemcsak magukat, hanem Európát is védik, azokat, akiktől az elnökük követeli a fegyvereket. A harmadik világháborútól is védi a világot, mert ha az oroszok terve sikerül, és napok alatt lerohanják, elfoglalják Ukrajnát, akkor követelte volna a volt szovjet megszállás alatt levő országok NATO-tagságának megszüntetését, ami világháborúhoz vezetett volna. Putyin a világ ura akart lenni, ezért gyengíti a szélsőjobboldallal Amerikát és Európát, és ezért akart Európa határához érni.
Abban pedig biztos lehet, hogy ha Orbán és Magyarország úgy viselkedne ebben a háborús, kiszolgáltatott helyzetben Ukrajnával szemben, mint a lengyelek, akkor ezt az ukránok soha nem felejtenék el, és meghálálnák a kárpátaljai magyaroknak. Mint ahogy azt a mocsokságot és szemétséget sem fogják elfelejteni, ahogy Orbán bánik velük, viszonyul hozzájuk, és az ellenségeiket, a gyilkosaikat támogatja. Ha Önök ebben mellette állnak és ezt védelmezik, mert ugyanabban reménykednek, hogy az oroszok feldarabolják Ukrajnát, akkor sok jóra ne számítsanak, és azt köszönjék meg Orbánnak.
Végezetül egy mondat: nehogy azt gondolják, hogy Orbánt Önök érdeklik. Nemcsak Kárpátalja visszaszerzése miatt támogatja az oroszokat, hanem azért is, mert egy fasiszta diktatúrát épít Magyarországon, amely Európa, Amerika és a NATO ellen harcol, nyugatellenes politikájának támaszai az oroszok. Önök pedig lehet, hogy a kisebbségi jogaikban most korlátozva vannak, és nem használhatják az iskolákban szabadon a magyar nyelvet, ami egy jogfosztás, de az semmi ahhoz képest, amilyen jogfosztás Magyarországon van az orbáni önkényuralomban, ahol magyarul beszélhetnek nyugodtan, és magyarul vitatják el az alapvető emberi jogaikat.
Tisztelettel, Bartus László főszerkesztő”
