Nincs vége a Gulácsi-Petry ügynek. A magyar futball valódi irányítója és tulajdonosa, Orbán Viktor megszólalt, és azt mondta, Gulácsi Péter „megbontotta a csapategységet”. Már fel sem tűnik neki, hogy egy miniszterelnöknek semmi köze nincs a magyar futball-válogatotthoz, ezért Orbán világossá tette, hogy „a csapategységet helyre kell állítani”. Orbán szerint a csapategységet Gulácsi bontotta meg azzal, hogy magánemberként kiállt a melegházasság joga mellett, és kinyilvánította egyetértését „a család az család” mozgalommal. A NER-ben nincs magánélet, mindenki Orbán katonája.
Az elmondottakból az következik, hogy Orbán szerint a magyar válogatott minden játékosának egységesen és hivatalból homofóbnak kell lennie. Ezt az egységet kell helyreállítani, hogy senki ne legyen a csapatban, aki nem a NER hivatalos ideológiáját vallja, és nem ítéli el magánemberek szabad élethez és egyenlőséghez való jogát. Az egység nyilván csak egy esetben állítható helyre, ha Gulácsi adja fel a nézeteit, és nem a csapat többi része, akikről Orbán feltételezi, hogy a diszkrimináció hívei. Mert a magyar nemzeti válogatottnál ez alapkövetelmény. Sokkal inkább, mint a dekázás, a fejelés vagy a sarkalás.
Magyarország teljhatalmú diktátora, aki egy fideszes házibajnokságot csinált a független magyar labdarúgásból és az MLSZ önállóságát, függelenségét ugyanúgy felszámolta, mint az SZFE esetében, a maga alig burkolt módján megmondta, hogyan lehet helyreállítani az egységet. Azt mondta: „az edző, Marco Rossi, valamint a csapatkapitány, Szalai Ádám munkájának minőségén múlik a következő hónapok sikere”. A vájtfülű NER-lakó ebből ért: Szalai dolga lesz, hogy Gulácsit valahogy megpuhítsa, vonja vissza és tagadja meg a szabadelvű nézeteit, és csapattársaihoz hasonlóan térjen vissza a fasiszta értékrendhez.
Ha ez nem sikerül, akkor Marco Rossi feladata, hogy meghozza a döntést: Gulácsinak mennie kell. Nem védhet tovább a válogatottban. Nem lehet, hogy a magyar védelem mögött egy olyan ember védje a hálót, aki nem ítéli el a szájeri alaptörvény szellemében az azonos neműek jogait, és ezzel kiszolgáltatja a csapat sikereit, ahogy Orbán mondta. Az a kapus, aki nem gyűlöli, nem utasítja el és nem veti meg polgártársai szabadságjogait és szabad magánélethez való jogát, az nem tud együtt mozogni a fasiszta nézeteket valló védelemmel. Minden bizonnyal a labda mellé nyúl. Ilyen kapus nem lehet a válogatott kapusa. Nem képviselheti Magyarországot egy nem gyűlölködő, tisztességes, békés, toleráns ember. Ez nem kompatibilis az orbáni Magyarországgal.
A magyar válogatottnak nem elég jól futballoznia, az Orbán-rendszer ideológiáját is képviselnie kell a pályán. Magánvéleménye egy játékosnak sem lehet. A külügy a Herha-Petry-ügyben ugyan azt nyilatkozta, hogy „a szabad véleménynyilvánítás korlátozása a magyarok számára elfogadhatatlan”, de ez csak a fasiszta és a náci vélemények korlátozására vonatkozik. Gulácsi véleménynyilvánításának joga szabadon korlátozható, ha azzal megbontja a NER, a centrális erőtér egységét. Petryt a rasszizmusáért és a homofóbiájáért egy magánklub nem rúghatja ki, a magyar válogatott a toleranciája miatt kirúghatja a kapust.
Azt nem tudjuk, hogy mi mindenben kell még a játékosoknak egyetérteniük, hogy felvehessék a címeres mezt. Vélhetően el kell ítélniük az EU-t, a bevándorlást, a menekülteket, Soros Györgyöt, a családról úgy kell gondolkodniuk, mint Balog püspök szerfelett kedves munkatársnőjének, a forralt vizet is megfagyasztó mosolyú Novák Katalinnak. A jobbszélsőnek el kell ítélni a jogállami mechanizmust, a középcsatárnak nem szabad egyetértenie a liberális fészkek fennmaradásával, a balszélső nem olvashat 444.hu-t, a védelemnek el kell ítélnie a kínai egyetem ellenzőit, és gázkamrának kell éreznie az európai liberalizmust.
Orbán megvillantotta a legszörnyűbb lehetőséget is, hogy esetleg megbomolhat az egység a csapat és a szurkolók között is. Ebbe belegondolni is szörnyű. Hogyan lenne lehetséges, hogy a feketeruhás, kart lendítő neonácik csapatában egy intelligens, toleráns, liberális értelmiségi legyen a kapus, s ne egy akkora bunkó, mint Petry Zsolt? Megbomlik a fasiszta egység, amikor cigányoznak, zsidóznak, buziznak a magyar válogatott szurkolói, és a kapus nem tart velük. Milyen kapus az, aki nem énekel a szurkolói kórussal, amikor éppen Ronaldót buzizzák kórusban? Nem méltó arra, hogy magyar válogatott legyen.
Vagy fasiszta vagy, vagy nem vagy. Nagy vizsga előtt áll Gulácsi Péter. Enged-e a nyomásnak, megtagadja-e legjobb meggyőződését? Kirúgatja-e magát, megkockáztatja-e, hogy lebuzizzák a fasiszták, mint mindenkit, aki tiszteletben tartja polgártársai világnézeti, magánéleti szabadságát, törvény előtti egyenlőségét, egyéni emberi jogait? Vagy megtagadva önmagát, meggyőződését, tisztességét, toleranciáját és emberi értékeit, beáll a fasiszta diktátor és a fasiszta szurkolótábor mellé, velük együtt gyalázva azokat, akik úgy szeretnének élni, ahogy ők akarnak?
A magyar nemzet képviseletének nagy ára van. Fasisztának kell lenni hozzá. De nem muszáj kifizetni ezt az árat, embernek is lehet maradni. Nem kell megtanulni a Fehárvári huszárokat. Bárhogy lesz is, az eset világossá tette, hogy a magyar válogatott nem a magyar nép csapata, hanem Orbán csapata. Őt képviselik, érte játszanak, nekik szerzik a dicsőséget, ha győznek. Ez nem egy nemzeti válogatott. Ez a csapat csak azokat képviseli, akik egyetértenek Orbánnal. Ahol egy kapust ilyen döntés elé állítanak, és nem lehet magánvéleménye nem futballhoz tartozó dolgokról, az nem a mi csapatunk.
