Ferenc pápa kezdeményezésére a Vatikánban a szegényekért tartanak komolyzenei koncertet, amelynek díszvendégei a római szegény családok és hajléktalanok lesznek. A hajléktalanok a történelem során összerabolt és kizsarolt aranyak, felbecsülhetetlen értékű műtárgyak között tölthetnek el egy napot, majd mehetnek vissza az utca sarába. A katolikus pápa állítólag ezzel a gesztussal a szegények iránti mérhetetlen szeretetét mutatja meg, a hajléktalanok szemszögéből azonban a mérhetetlen önzését és cinizmusát. A program arra mindenképp jó lesz, hogy néhány szerencsétlen a saját szemével lássa, hogyan élnek a „szeretet” képviselői, és mennyi jut nekik ebből.
A helyzet kísértetisen emlékeztet arra, amikor Balog Zoltán miniszter a Hiltonba hívta a szegénygyerekeket ebédelni. Ezek az ál- és műkeresztények szeretnek mások pénzén kamerák tüzében vendégül látni olyanokat, akiknek nem a pompára, nem a luxusra van szükségük egy napig, amivel kérkednek a „jótevőik”, hanem a mindennpi segítségre és gondoskodásra, az emberhez méltó élet minimális lehetőségére. A képmutató pápa és Balog miniszter ellenpéldája Iványi Gábor, aki egész családjával a hajléktalanok mindennapjaiban él, és segíti őket. A Vatikánban most azt láthatja a nyomorult, hogy mások hogyan élnek, és még abból is erkölcsi tőkét akarnak gyűjteni, hogy őt egy napra beengedik maguk közé.
A Szegényekkel, a szegényekért címet kapta a VI. Pálról elnevezett vatikáni audiencia-teremben május 14-re kitűzött koncert. A dél-olasz Salerno városának filharmonikus zenekarát Daniel Oren karmester vezényli. A többek között a pápai alamizsnahivatal és a Kultúra Pápai Tanácsa támogatásával szervezett jótékonysági koncert célja a szegényeknek való adománygyűjtés. Most legalább azt is megtudhatja a világ, hogy van pápai alamizsnahivatal is. Az viszont érthetetlen, hogy a világ leggazdagabb szervezete (állama) miért másoktól gyűjt adományokat, hogy a Vatikán környékén tengődő szegényeken és hajléktalanokon „segítsen”. Nyúlhatna saját zsebébe is.
Ferenc pápa, akiről nehéz eldönteni, hogy egyháza lázadója vagy a legdörzsöltebb jezsuita, már elnyerte a világ tetszését állítólagos puritanizmusával. Miután egy trónról hirdeti az alázatot, és a világ legfényesebb palotájából a szegénységet. Most sem sajátjából ad a Vatikán, hanem másoktól gyűjt. A katolikus egyház mérhetetlen együttérzésének kifejezésére meghívják a hajléktalanokat és a legszegényebb családokat. Bizonyára élvezni fogják a gazdagság látványát és a szimfonikus zenét. Ezért első alkalommal nem kizárólag a politika képviselőit (mit is keresnének Krisztus egyházában?) és az esetleges adományozókat (a szokásos gazdagokat) hívták meg az egyébként ingyenes vatikáni koncertre. Ezért kell a világnak ámuldozni a pápán. Jézus csak akkor ment gazdag ember házába, amikor az kijelentette, hogy mindenét eladja és a szegényeknek adja. Így hívta a gazdag ifjút is az Isten országába, de az nem ment.
A katolikus egyház, mint a kereszténység ellentéte, ezúttal is mindent fordítva tesz, mint ahogy az evangélium tanítja és ahogy Jézus csinálta. A hétezer férőhelyes teremben a díszvendégeknek járó székeket Ferenc pápa akaratából nagy kegyesen a Rómában élő hajléktalanoknak és szegényeknek tartják fenn. Ezen az egy napon, aztán visszaül mindenki a helyére. Amikor a képmutatásnak vége, a pápa megy a trónjára, a díszvendég az őt megillető székbe, a hajléktalan pedig az utcára. A pápa arra kérte a római plébániákat, hogy az olasz főváros peremkerületeinek nehézségben élő családjait hívják meg a koncertre. Az adományozókat pedig a Vatikán arról értesítette, hogy az egyházfő várja felajánlásaikat. Most arra ne térjünk ki, hogy ennek hátterében milyen ügyletek köttetnek. Ha itt befizetnek, hol jutnak hozzá annak hasznához. Kicsit olyan ez, mint a felszentelt felcsúti stadionra való adakozás.
A 2013-as megválasztásakor Szent Ferencről nevet választó pápa az utóbbi két évben számos kezdeményezéssel támogatta a rászorulókat Rómában, Olaszországban és az egész világon – adja hírül a sajtó. Többek között Vatikánváros területén a hajléktalanok számára ingyenes zuhanyzókat és fodrászatot állíttatott fel. Túl büdösek voltak és nem mutattak jól. Húsvétkor a pápai főalamizsnás pénzt osztott a római utcákon élők között. Arról már kevesebb szó esik, kiknek a pénzét osztogatják a jótékonykodás látszatával. Évente százmilliárdokat kaszálnak a különböző országok költségvetéséből. Március 26-án 150 hajléktalant hívtak meg a Vatikáni Múzeumba látogatásra, a pápa a Sixtus-kápolnában várta őket. Nyilván hajléktalan vendégei is szívesen megtették volna ezt fordítva, ha cserélhetnek vele. A pápa azt mondta a hajléktalanoknak, a Vatikán kapui mindig nyitva állnak előttük. Nyilván nem azért, hogy beköltözzenek.
Az olasz sajtó arra emlékeztetett, hogy megválasztása után két hónappal, 2013 júniusában, Ferenc pápa nem ment el a tiszteletére az audiencia-teremben rendezett koncertre, amelyet akkor a pápa üresen hagyott székével tartottak meg. Lásd: ennyire puritán a pápa. Jézusnak széke sem volt, és ostorral verte ki a vámszedőket a jeruzsálemi templomból. Itt az egész egyház a vámszedő. A magyarázatok szerint Ferenc elutasította a túlzottan díszes, protokoll eseményeken való részvételt. Azóta a májusi lesz az első vatikáni koncert, amelyen részt vesz.
Mindez azonban igen távol áll Szent Ferenctől, aki minden anyagi gazdagságról, pénzről, jólétről lemondott. A véletlen műve volt, hogy „szent” lett belőle és nem a máglyán elégetett eretnek. Ezt annak köszönhette, hogy a pápai hivatalt nem vonta kétségbe, hanem a Bibliával ellentétben elfogadta a pápaság intézményét és a pápa személyét. Az egyházon belül pedig hasznosnak mutatkozott propagandacélokra. A róla elnevezett rend azonban már Ferenc életében meggazdagodott és dőzsölt, amelyből Szent Ferenc soha nem vette ki a maga részét. Nem úgy, mint a nevét bitorló legképmutatóbb pápa.
