Mit jelent 10 milliárd euró az országnak? A válasz röviden: egyedül azt, hogy az ország talán megmenekül a külföldi hitelezők miatti csődveszélytől. Ennél több nyereség nincs, nem is volt, nem is lesz. Csak meghosszabbodik az Orbán rendszer agóniája.
Kicsit hosszabban: az Orbán kormánynak egyedül a konvertibilis euró érkezése fontos. Az ok, hogy a külföldi hitelezők felé fennálló magyar adósságállomány sosem volt magasságot ért el. Ráadásul ezen hitelek kamatkondíciói is romlottak, nagyobb tartozás után sokkal magasabb – és tömegében több – konvertibilis kamatot és törlesztést kell fizetni.
Az ország számlájára beérkező euró ezt a célt szolgálja. Miután más konvertibilis deviza forrás már nem volt, ez létkérdés az Orbán-maffia számára. Talán – de ebben nem lehetünk biztosak – az euró egy része az MNB devizatartalékainak feltöltésére is szolgál. Az eredmény: a külföldi hitelezők megnyugtatása, talán a meglévő külföldi kölcsönállomány csökkentése. Nem kizárt, hogy ebből a pénzből veszi meg Orbán a ferihegyi repülőteret, talán a külföldi érdekeltségű cementgyárakat. Nagyjából ennyi.
A beérkező euró és a kormány belföldi költségvetési ténykedése között nincs közvetlen közgazdasági kapcsolat. Orbánék szemrebbenés – és más szavakkal: fedezet – nélkül lépték túl a saját 2023-as költségvetésüket, várhatóan 4 billió forint értékben. Amihez még hozzá kell adni az MNB idei veszteségét, valamivel több mint 2 billió forintot. 2023-ban a kormány-MNB tandem legalább 6 billió forint hiányt hozott össze, vélhetően ennél többet is.
A hatályos törvények szerint az MNB veszteségét – a fentebb említett 2 billió forintot – a folyó évi költségvetésből kellene pótolni, de már a költségvetés extraordinálisan is hiányos, ezért semmit sem tud pótolni. Orbán „jogász közgazdái” kitalálták, hogy a 2 billió forintot majd 5 évre elosztva pótolja ki a költségvetés, szóval semmi baj sincs.
Megkérdezték a dologról az Európai Központi Bankot, ami a tranzakciót nem engedélyezte, csak „ráhagyta” az MNB-re és a magyar költségvetésre. Az EKB ugyanis nem felelős a magyar gazdálkodásért, az ő feladatuk kizárólag az euró védelme. Annak az eurónak a védelme, amely eurót az Orbán-kormány nem akart és még most sem akar bevezetni, de ma már nem is tudna. A magyar forintot – az MNB hiányát – látva az EKB csak a vállát vonogatta.
De az EKB-engedély hiánya számos dolgon nem változtat. Elsősorban az MNB vesztesége 2024-ben – és a további években is – növekedni fog, mert egyedül ő tud védekezni az ország külföldi kölcsöneinek fenntartásáért. Ehhez olyan technikákat használ, amelyek a bank hiányát növelik. Azt látjuk, hogy a kormány folyamatosan, gátlástalanul eladósodik, az MNB pedig megpróbálja ezt – kizárólag a külföld felé – valahogy szinten tartani, különféle pénzügyi technikákkal. Ám az MNB a lehetőségei határán mozog, nem véletlen, hogy Matolcsy az utóbbi időben látványosan beleszállt a kormányba.
Vélhetően az MNB 2024-ben – és az azt következő években is – további veszteségeket fog termelni, így az eleve hiányos költségvetés sohasem tudja majd magát utolérni és az MNB fokozódó veszteségét pótolni, kompenzálni. Ez a bizonyos 5 éves törlesztési cirkusz már az indulása előtt is abszurd, kivitelezhetetlen. Ez csak a probláma elodázása és eltussolása.
Ami a kormány belföldi „gazdálkodását” illeti, az egyszerűen nem hihető. Egyfelől forintban megfékezhetetlen a kormány ténykedése. A fékezéshez erős politikai ellenzékre lenne szükség, ami – mint tudjuk – nemhogy nincs, de még ábrándnak sem tűnik. Miután a kormány – azaz Orbán – felett semmilyen kontroll nincs, ezért a költségvetést nem ellenőrzi senki és semmi. Minden fillér hiány – nevezzük végre a nevén: fedezetlen forintkibocsátás – az inflációt növeli, tehát a forint vásárlóértékét rombolja.
A tények kedvéért számokkal: a 6 billió (6 ezer milliárd) forint hiány számokkal kifejezve 6.000.000.000.000 forint. Osszuk el ezt 380 Forint/euró árfolyammal. Az eredmény az lesz, hogy a 6 billió forint hiány 15.789.473.678 euróra jön ki, ez kerekítve közel 16 milliárd eurót jelent. Összevetve a hírrel, miszerint az Unió hozzájárult 10 milliárd euró kifizetéséhez, láthatjuk, hogy az még a 2023-es költségvetési hiányt (16 milliárd euró) sem fedezi.
Mindehhez hozzátehetjük, hogy a 10 milliárd eurót nem holnap és nem egyszerre kapja meg az ország, hanem a lehívásához Magyarországnak számlákat kell benyújtania az Unióhoz. Ezek olyan projektek számlái lehetnének, amik mögött konkrét teljesítések állnak. Ráadásul nem akármilyen teljesítések, hanem az Unió által előzetesen jóváhagyott projektek teljesítései. Ezek közé nem fér, mondjuk a ferihegyi reptér megvásárlása.
Ezt megint valahogy ki kell cselezni.
A helyzetet nehezíti, hogy az Unió ezeket az egyedi lehívásokat ellenőrizni is fogja. Alighanem tanultak a korábbi évek kormányzati lopásaiból, minden számlát alaposan meg fognak vizsgálni. Kifizetni pedig csak azokat fogják, amelyekről előzetesen megállapodtak, s amelyek teljesítése valóban megtörtént. Lombkorona-ösvényeket és vejkó-féle LED lámpákat nem. Szóval, a pénzek elég lassan csordogálnak majd, hacsak közben nem történik jelentős változás a magyar gazdaságpolitikában.
Esetleg, ha közben megdől a fasiszta diktatúra, hogy végre nevén nevezzük a tényeket.
Végezetül: a magyar költségvetés és az MNB hiánya nem egy természeti csapás következménye – ami ha süt, ha esik – akkor is bekövetkezik. Ez a kormányzat és néven nevezhető kormányzati tényezők, politikusok személyes felelőssége is, sőt elsősorban az. Erről a felelősségről szó sem esik, pedig a közmondás úgy szól, hogy ha egy bordélyház csődbe megy, akkor nem a díványokat kell kicserélni, hanem a lányokat (hogy finoman nevezzük őket). Esetünkben ezek a „lányok”: Orbán Viktor Mihály miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdasági miniszter, Matolcsy György MNB elnök.
Továbbá a Költségvetési Tanács összes tagja, az MNB teljes vezetősége, az MNB Felügyelő bizottsága, az Állami Számvevőszék teljes vezetősége, a Magyar Országgyűlés összes tagja (beleértve ebbe az „ellenzék” összes tagját is).
