Nagyon szeretnének már a „keresztény Európa” fasiszta védelmezői egy jó kis menekülthullámot vagy még inkább egy muszlim terrortámadást. Mindent meg is tesznek érte, és ha nem lesz magától, lassan attól kell tartani, hogy ők maguk csinálnak egyet. nagy a szomorúság és a csalódás, hogy nem muszlimok gyújtották fel a Notre Dame-ot, hanem a felújítás során keletkezett a tűz valamilyen mulasztás nyomán. Nagyon szeretnék, ha ez a tűz azt jelentené, hogy a muszlimok már a keresztény templomokat égetik.
De egyelőre nincs ilyen szerencséjük, hogy bekövetkezzen a hazugságuk, vagy legalább annak látszata, hogy a megfélemlített emberek fölötti uralmukat megerősíthessék, és így tobább lophassanak, minden lélek és dolog fölött totális hatalmat gyakoroljanak. Egyetlen fotót sikerült találniuk, amelyen két mosolygó, nevető fiatalember látszik, háttérben az égő Notre Dame. Azonnal elindult a fotó világhódító útjára az emberiség pusztulását jelentő ún. „közösségi médiában”, azokkal a kommentárokkal, hogy lám a muszlimok röhögnek azon, hogy ég a keresztény templom, örülnek neki. Hacsak nem ők maguk gyújtották fel.
De honnan lehet tudni, hogy ezek a férfiak muszlimok? Még azt sem lehet tudni, hogy arabok. De nem minden arab muszlim, sok arab keresztény is van, pláne Európában. Ez egyrészt rasszizmus, másrészt előítélet. Ezen kívül azt sem lehet tudni, hogy min nevetnek. Láthatóan már eljöttek a helyszínről, az időközben kihúzott útlezáráson bújnak át. Nem ők a tűzoltók, sokat tenni nem tudnak, útközben bármiről beszélgethettek, mondhatott valamelyikük bármi egyébről egy vicces dolgot. Egyáltalán nem biztos, hogy az égő KERESZTÉNY templomon nevetnek vagy a tragédiának örülnek.
Ha ez a két fiatalember nem sötét hajú és nem fekete hajú lenne, és ugyanígy nevetnének valamin, miközben tőlük távolabb ég a templom, senki nem feltételezné, hogy éppen a tragédián nevetnek vagy annak örülnek. Ehhez ez a külső kell, mert ha nem is muszlim terrorizmus okozta a tüzet, azért mégiscsak a muszlimok miatt pusztuló „keresztény Európa” jelképe az égő Notre Dame. Ez a nevetés pedig mindent igazol. A nevető muszlimok már az égő Notre Dame előtt vannak. Az ő nevetésük az egész muszlim világ nevetése és az egész kerestzénység elleni támadás. Ami ellen – nyilván – védekezni kell.
Sajnos, nem közhelyes utalás, de a holokauszt is hasonló előzmények után következett be. Ugyanez a gyűlöletpropaganda volt, ugyanazok az antiliberális fasiszták védték a keresztény kultúrát. Ez ugyanaz az ideológia, csak a zsidókkal szemben nehezebb nyíltan eljátszani még egyszer. A zsidók úgy vannak benne, hogy az egészt ők szervezik, nem csupán maguk rombolják a keresztény kultúrát és nemzetet, erre felhasználják a muszlimokat, és Soros György révén ők szervezik a muszlimokat Európa és a kereszténység ellen. Végső soron most is a zsidók állnak mögötte, „ezt mindenki tudja”.
Tombolnak az álhírek, a hamis próféciák, az összeesküvés-elméletek, a gyűlöletpropaganda, némi derűre csak az ad okot ebben a nagy fasiszta erőlködésben, hogy a volt III/III-as Morvay Péter, Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének ügynöke miután végigtúrta az internetet, mivel tudná ezt a tűzvédelmi balesetet a muszlimokhoz kötni, az álhírgyártó és műferdítő megtalált egy 2016-os hírt, amikor az Iszlám Állam akarta felrobbantani a Notre Dame-ot, mégpedig egy autóból származó üzemanyaggal. Íme, megvan a muszlim szál, csak egy kicsit sok idő kellett, míg az üzemanyag lángra kapott.
A náci propaganda mindig az elmebetegség kategóriájába tartozott, de a hazugság mindig hatékonyabban terjedt, mint az igazság. Azért, mert a földön alapvetően a hazugság az úr, evilág fejedelme éppen a hazugság atyja. Őt szolgálják a „keresztény kultúra” úgynevezett védelmezői.
Update: A franciaországi muszlimok is beszállnának a Notre Dame újjáépítésébe. Nyilván csak azért, hogy újra felgyújthassák. Ez csak álnokság lehet. De a kerestzények nem ilyen álnokok. Kíváncsiak lennénk, keresztények mikor szállnának be egy muszlim mecset építésébe. Orbán Viktor pedig akkor tarthatná őket ott, ahol élnek, ha a mecseteiket állítaná helyre.
