A Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet főszerkesztője a Kaya Ibrahim és Josip Tot ügyekben elhíresült Schlecht Csaba lett. Kaya Ibrahim fogalommá vált, a demokrácia és a jogállam elleni egyik legsúlyosabb támadás volt az ügy, amelynek végén a felelősségre vonás elmaradt. Pedig itt kellett volna megállítani Orbán Viktort és bűnszervezetét.
Magyarország súlyos erkölcsi romlását és tragikus állapotát mutatja, hogy a nagy múltú Magyar Nemzet főszerkesztője egy súlyos bűncselekmény elkövetője lehet, akinek most kellene szabadulnia nagyjából a börtőnbüntetéséből. Ez bizonyítja, hogy bűnözők kezében van az ország, maffiaháború határozza meg Magyarország sorsát.
A Kaya Ibrahim-ügy lényege az volt, hogy a Fidesz holdudvarába tartozó cégek, amelyek feltőkésítették a pártot és az Orbán-családot, százmilliós nagyságrendű köztartozásokkal eltűntek. Ennek módszere az volt, hogy a cégeket fiktív módon Kaya Ibrahim és Josip Tot nevű emberek nevére íratták, a két férfi papírjainak felhasználásával, s a cégek eltűntek.
Nyilvánvalóan csalárd adásvétel történt, a melynek végén a köztartozásokat senki nem fizette be, ennek ellenére a fiktív eladásokat nem semmisítették meg, és az adócsalással szerzett jövedelem a Fidesz vezetői kezén eltűnt. A fiktív adásvételekre 1995-ben és 1997-ben került sor, a fideszes cégeket Schlecht Csaba adta el papíron a török és horvát fiktív tulajdonosoknak.
Schlecht Csaba annak a zárt körnek volt a tagja, amely Simicska Lajos cégbirodalmának egyes elemeit papíron birtokolta és egymás között adta-vette. A cégek székhelyeinek és a tulajdonosoknak papíron történt változtatásaival köztartozásokat és adót sikkasztottak el. A bűnszervezet Orbán és a Fidesz céljait szolgálta, a szlogenje az volt, hogy „mindenkinek jogában áll hülyének lenni”, mert látszólag magukra káros pénzügyi műveleteket hajtottak végre.
Valójában egyedül a nyomozóhatóság és a bűnüldözés volt „hülye”, amely nem kapta el az Orbán-Simicska páros által irányított szervezett bűnözői csoportot. A bűnüldözésnek nincs joga „hülyének” lenni, de később kiderült, a bűnüldözés sem volt „hülye”, hanem nagyon is tudatosan akadályozta meg évtizedeken át a bűnszervezet felelősségre vonását.
Ennek egyik eszköze a Fidesz bábja, Polt Péter legfőbb ügyész a mai napig, aki a Fidesz megbízásából akadályozza a bűnüldözés munkáját, és politikai alapon irányítja az ügyészi munkát. A bűnügyek eltussolásának másik oka a háttérben működő Fidesz-MSZP paktum volt, amelynek keretében a pártpénztárnokok összejátszottak, az MSZP pedig leállította a Fidesz ügyeiben zajló nyomozásokat (vagy politikai döntés alapján holtvágányra vitte).
Miután Orbán megszerezte Magyarország teljes vagyona fölött a korlátlan rendelkezést, s a saját lábára állt, nem volt szüksége az Orbán családot milliomossá tevő Simicska Lajosra, a Simicska által gyakorolt kontrollra és befolyásra. Ezért a mozgásterét szűkítette, pedig le is lövethette volna. Ez vezetett a G-naphoz, amelynek során az egyik G. legecizte a másikat.
Simicska önállósult az államtól kilopott vagyonával (nyilván az is zavarta Orbánt, hogy nem csupán neki van százmilliárdos magánvagyona közpénzekből), és beállt a Jobbik mögé. Az eddig nyíltan náci pártként ismert Jobbikból szalonképes náci pártot próbál faragni, és azzal a politikai hatalmat elvenni Orbántól. Nem kérdés, hogy Simicskát nem a demokrácia iránti forró szeretet vezérli Orbán ellen, hanem ugyanarra a szerepre készül egy másik Orbánnal.
Ezért óriási tévedésben vannak, akik a HírTV-t, a Magyar Nemzet, s a Simicska-birodalom sajtótermékeit a sajtószabadság és az ellenzékiség zászlóshajójaként ünnepli. Ezek semmit nem változtak, sem céljaikat, sem az eszközeiket illetően, csak most nem Orbán, hanem Vona mellett csinálják ugyanezt. Egy tehetségtelenebb, képmutatóbb náciból próbál most Simicska embert faragni, ahogy tette Orbánnal. A cél ugyanaz: pénz és korlátlan hatalom.
Ezt bizonyítja, hogy Simicska-birodalmában felbukkannak az Orbán-Simicska bűnszervezet tagjai. A legújabb hír szerint a Kaya Ibrahim és Josip Tot nevén százmilliós köztartozásokat eltüntető Schlecht Csaba lett a Magyar Nemzet főszerkesztője. Nem független szakember a napilap vezetője, hanem Simicska bizalmasa, akinek feladata a tulajdonos céljait segíteni. Ez pedig Vona hatalomra juttatása, ami valójában Simicska hatalomba való visszakerülése.
Ezért óriási hibát követnek el, akik a Jobbikkal való összefogást elfogadhatónak tartják, és azzal legitimálnak a nyilvánosság előtt egy külsőleg megmosdatott náci pártot, amely még ráadásul azt az embert hozná vissza a hatalomba, aki Orbántból Orbánt csinált. Ez maffiák közötti háború, két bűnöző között zajló leszámolási küzdelem, mely kizárólag az ő céljaikat szolgálja. Nácikkal különben sincs semmiféle összefogás és együttműködés. Pont.
A magát demokratikusnak nevező ellenzék és értelmiségi holdudvar téved, amikor azt hiszi, hogy ők veszik be a Jobbikot az Orbán elleni küzdelembe. Simicskával a Jobbik már sokkal erősebb náluk, és legfeljebb a Jobbik használja fel őket. Simicskával és az új bábbal, Vona Gáborral, egyetlen centivel sem lesz erősebb a jogállam és a demokrácia, sőt. Egy szinttel pitiánerebb és közönségesebb társaság cserélné Orbánt, bármennyire nehéz elképzelni azt, hogy ennél is van még lejjebb. Van.
Mindez nem azt jelenti, hogy Orbánnal a kisebbik rosszat kellene választani, hanem ez azt jelenti, hogy a Simicska-Orbán páros a közös ellenfele a demokratáknak, akár egy pártban vannak, akár két különböző pártban gyilkolják egymást. Ez ugyanannak a fának a rohadt gyümölcse. Demokratáknak mindkét bűnöző ellen harcolniuk kell, mindkettőnek börtönben van a helye. Politikailag pedig Horthy vagy Szálasi közötti választást jelent. A cuki nyilas is nyilas.
Azt pedig, hogy Simicska nem a demokrácia helyreállítása miatt harcol Orbán ellen, az is mutatja, hogy a nála levő információkkal és bizonyítékokkal egy hét alatt megbuktathatná Orbánt, de nem teszi. Akkor ugyanis a saját szerepével is szembe kellene néznie, és azzal le kellene számolnia, hogy folytathatja az eddigi üzelmeit. Nem mentség, hogy nincs olyan független ügyészség nincs, amellyel vádalkut lehetne kötni. Megtehette volna az ellenzéki pártokkal is, de neki a demokratikus pártok ugyanolyan ellenfelei, mint voltak régen.
A 24.hu-nak adott villáminterjújában Schlecht Csaba a Kaya Ibrahim-ügyről azt mondta: „Ha ennek a történetnek a valós hátterére kíváncsi, akkor ne engem kérdezzen, hanem forduljon Orbán Viktorhoz. Hajrá, Magyarország!” Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény Orbán tudtával, akaratával, érdekében és hasznára történt. Simicskáék ezt jól tudják, és bármikor megbuktathatnák Orbánt, mint bűnözőt, de nem teszik. Pedig mi lehet még?
Ha Simicska tisztességes lenne, és valóban a demokrácia lerombolása zavarná, a jogállam felszámolása izgatná, akkor nem törődne a következményekkel, hanem kiterítené Orbánt leleplező bizonyítékait. Eltüntetné a szörnyeteget, amelyet ő maga teremtett. De ehelyett folytatni akarja azt, amit Orbán oldalán elkezdett. Ehhez most teremt egy másik szörnyet.
