2024, december22, vasárnap
KezdőlapMagyarországKi mondta: Orbán vagy Hitler?

Ki mondta: Orbán vagy Hitler?

-

Az alábbiakban idézeteket közlünk két ideológiailag egymáshoz közelálló politikus szövegeiből. Az egyik Adolf Hitler, a másik Orbán Viktor. Olvasóinkra bízzuk, hogy válogassák szét, melyik idézet való Orbán március 15-i beszédéből, melyik Hitler Mein Kampf-jából. A szövegek tartalmi hasonlósága nem a véletlen műve. 

„A gyöngékkel meg kell értetni, hogy itt a lét és a nemlét kérdése forog kockán.”

„..ország volt is, van is, a kérdés most az, hogy lesz-e.”

„Ha a zsidó a marxista hitvallás segítségével győzedelmeskedik e világ népein, győzelmi koronája az emberiség halotti koszorúja lesz, és akkor ez az égitest ismét emberek nélkül fog bolyongani a világűrben, mint sok millió évvel ezelőtt, mert az örök természet kérlelhetetlenül megbosszulja parancsai megszegését. Hiszem, hogy a mindenható Isten akarata szerint cselekszem, amikor a zsidóval szemben védekezem és harcolok az Úr művéért!”

„Európa és benne a magyarok világtörténelmi fordulóponthoz érkeztek, még sosem feszültek egymásnak ilyen nyíltan a nemzeti és a globalista erők.”

„Itt, az egyes országokban, Magyarország kivételével, a politikai nagyság emléke vagy teljesen hiányzott, vagy pedig a feledés homályába merült.”
 .

„Az időközben világvárossá fejlődött Budapest először lett a riválisa, márpedig ennek a városnak nem az egységes Monarchia összetartása, hanem sokkal inkább egy részének az erősítése volt a feladata. Rövid idő múltán követték példáját Prága, Lemberg, Laibach és így tovább. Ezek a városok rövidesen egy-egy önálló kultúrvilágnak lettek központjaivá. Így lelték meg a maguk lelki alapját az egyes faji, politikai irányok, és így kellett azon időnek is eljönnie, amikor az egyes népek fajiságában rejlő eleven erő erősebb lett, mint a közös érdekek összetartó köteléke. Ezzel Ausztria végzete beteljesült.”

“Amikor fellázadtunk és harcolni kezdtünk a magyarokért Brüsszelben és a többi birodalmi központban, még egyedül voltunk. De aztán megjöttek a lengyelek, a szlovákok és a csehek. Aztán az Egyesült Államok bevándorlásellenes elnököt választott, a britek is saját útjukra léptek, Izrael máig kitart, Ausztriában a hazafiak átvették a hatalmat, és az olaszok is nemet mondtak a bevándorlásra.”
 .

„Az 1848-as forradalom mindenütt osztályharc lehetett, Ausztriában azonban a fajok küzdelmének a kezdetét jelentette. Azáltal, hogy a németség ezt a körülményt nem ismerte fel, és magát a forradalmi megmozdulás szolgálatába állította, saját sorsát pecsételte meg. A nyugati demokrácia terjedését segítette elő, és ezáltal önmagát létalapjaitól fosztotta meg.”

„A parlamentet már kezdettől fogva gyűlöltem, de nem magát az intézményt. Ellenkezőleg, én mint szabadságszerető ember, a kormányzás más lehetőségét el sem tudtam volna képzelni, mert a diktatúrában a Habsburg házzal szembeni álláspontom folytán minden szabadság és ésszerűség ellenségét láttam.”
 .

„Hogy milyen pusztítást végez ez a modern demokratikus parlamenti uralom, azt a zsidó újságok olvasói feltéve, hogy nem tanultak meg önállóan gondolkozni és mérlegelni csak nehezen tudják elképzelni. Mindenekelőtt ez az oka politikai életünk hihetetlen elposványosodásának és napjaink minden értéktelen jelenségének. Az igazi vezér visszavonul az olyan politikai tevékenységtől, amely legnagyobb részt nem áll alkotó munkából, hanem sokkal inkább a többség kegyeiért való versengésből. Ezzel szemben a kis szellemeknek éppen ez a tevékenység felel meg leginkább, ez részükre a legvonzóbb.”

„A szociáldemokrata világszemlélet lényegét sokkal inkább tanulmányozhattam saját sajtójuk naponkénti olvasásával, mint az elméleti irodalomból. Vajon milyen különbség van az emberiesség és erkölcs mezébe bújtatott, prófétai bizonyossággal írott, látszólag mély bölcsességet sejtető és a szabadság, szépség és méltóság frázisaival dobálódzó teoretikus irodalom és a brutális, semmi aljasságtól vissza nem rettenő, a rágalom minden eszközével és földrengető hazudozással dolgozó napisajtó az új emberiség „üdvözítő” tana között! Az előbbit a középosztály és az „intelligencia” magasabb rétege tökfilkóinak, az utóbbit pedig a tömegnek szánták.”
 .
„Semmitől sem riadnak vissza: nem érvelnek, hanem cenzúráznak, nem vívnak, hanem csípnek, rúgnak, harapnak, és a gyűlölet magvait szórják szét, amerre csak járnak.”
 .
„Ismerjük a jelölteket, vannak, akikkel tíz, vannak, akikkel harminc éve hadakozunk. Maguk ismerték el, hogy képesek reggel, délben és este is hazudni.”
 .
„Mindezt külső erők és nemzetközi hatalmak akarják ránk kényszeríteni – itthoni csatlósaik segítségével.”
 .
“Sok mindent vittünk végbe, sok nagy harcot és emlékezetes csatát vívtunk meg”, de “a legnagyobb csata még előttünk van.”
 .
„Az ellenfeleknek csak úgy van esélyük, ha sikerül “a táborunkat megosztani”, ha sikerül megbontani az egységet. Az a céljuk – folytatta -, hogy bármiről legyen szó, csak arról a veszélyről ne.”
 .
„Aki felteszi a kezét, saját magát fegyverzi le, és sorsáról nem maga dönt, mert a legyőzöttek történelmét mások írják tovább.”
 .
„Ez az idő jelentette számomra a legnagyobb belső átalakulást, amit csak valaha is megértem. A gyönge világpolgárból fanatikus antiszemitává lettem.”
 .
„Csak egy volt talán feltűnő, hogy amelyik újságnál zsidó állt alkalmazásban,
arról igazán nem lehetett azt állítani, hogy igazán nemzeti irányú lett volna, olyan,
amilyennek az én nevelésem és felfogásom elvárta volna.”
 .

„Egy körülmény világos lett előttem: az a párt, amelynek kisembereivel én hónapok óta a leghevesebb harcot vívtam, vezetés tekintetében majdnem kizárólag idegen nép kezében volt, mert azzal már legnagyobb örömömre végérvényesen tisztában voltam, hogy a zsidó nem német!”

„Minél inkább megismertem a szociáldemokrácia képviselőit vagy terjesztőit, annál inkább nőtt a néphez való vonzalmam.”

„Mindig tudtuk, hogy létezésünknek van értelme saját magunkon kívül.”

„Lesznek olyanok is, akik behúzott kézifékkel mennek. Lesznek, akik álruhában próbálkoznak, legutóbb is elbújtak egy függetlennek álcázott jelölt mögé.”
 .
„A zsidó nép beszél és ír, hogy gondolatait elrejtse, vagy legalábbis elfátyolozza. A valódi cél sohasem a sorokban, hanem jól elrejtve a sorok között keresendő.”
 .
„A választás után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is, de most nem vesztegethetjük erre sem az erőnket, sem az időnket.”
 .
“A nép lelkét csak akkor sikerül megnyernünk, ha saját célunkért folyó pozitív küzdelmünkön kívül egyúttal tönkretesszük céljaink ellenségeit is. A nép az ellenfél könyörtelen megtámadásában a küzdelem jogos voltának bizonyítékát, míg az ellenféllel való megalkuvásban a bizonytalanság jelét látja. (…) A nagy tömeg megnyerése csak akkor sikerülhet, ha népünk lelkiségéért folytatott pozitív harcunk mellett népünk nemzetközi megrontóit kiirtjuk.”
 .
„Az egyik oldalon mi, a nemzeti érzelmű milliók, a másik oldalon a világpolgár elit áll: nemzeti és demokratikus erők az egyik, nemzetek feletti és antidemokratikus erők a másik oldalon.”
 .

„Olyan ellenféllel kell harcolni, amely nem nyíltsisakos, hanem rejtőzködő, nem egyenes, hanem fortélyos, nem becsületes, hanem alantas, nem nemzeti, hanem nemzetközi, nem a munkában hisz, hanem pénzzel spekulál, nincs saját hazája, mert úgy érzi, övé az egész világ.”

“Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk föl soha.” „Magasba a zászlókat, menjetek és harcoljatok.”

“Politikai pártok köthetnek kompromisszumokat, világnézetek sohasem. (…) Aki tehát a győzelmet valóban komolyan óhajtja, annak nem elég elismernie, hogy az eredményt csak harcképes mozgalom érheti el, hanem hinnie kell azt is, hogy ez a mozgalom csak rendíthetetlen és szilárd program birtokában állhatja meg helyét. Kora szellemével szemben nem szabad engedékenynek lennie, az egyszer kedvezőnek talált formát mindenkor meg kell őriznie, legalábbis addig, míg teljes győzelmet aratott.”

“Nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal”: külföldi konszernek és belföldi oligarchák által kitartott média, hivatásos béraktivisták, bajkeverő tüntetésszervezők, a nemzetközi spekulánsok által fizetett NGO-k láncolata.”

“Az eszme győzelme annál könnyebb lesz, minél nagyobb mérvű az embereket összességükben felvilágosító propaganda, és minél szorosabb és erősebb a szervezet, amely a harcot tényleg megvívja. A propaganda második feladata a fennálló állapot szétrombolása, az új tan elterjesztése, a szervezet második feladata pedig a harc a hatalomért, hogy annak birtokában az eszme végleges sikerét biztosíthassa.”







Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések