2024, július24, szerda
KezdőlapMagyarországOrbán erkölcsi és politikai hulla

Orbán erkölcsi és politikai hulla

-

Szánalmas és megdöbbentő volt látni egy morálisan megsemmisült, politikailag zsákutcába jutott ember vergődését március 15-én. Képtelen volt leplezni a hatalom elvesztésétől való félelmét, fenyegetőzött, hazudozott, egy értelmes, igaz mondat nem jött ki a száján.

Beragadt a lemez, túlságosan látszik, hogy nincsenek már se menekültek, se bevándorlók, fapuskájával lovagol a szamáron Sancho Panza, mégcsak nem is egy Don Qujiote, és megy neki a falnak. Eljöttek a hívek, a foszlásnak indult szervezet összeterelte a lengyeleket és a buszokkal felhozta a magyarokat Pestre, mintha Pesten nem lenne elég ember, de ezek az emberek nem mentek ki Orbánt hallgatni.

Akik megjelentek, azok is csak egy rettegő maffiózót láthattak, aki nem tud elszámolni a vagyonával, a lánya, az apja, a veje, a testvére lopott pénzével. Rásültek a korrupciós ügyek a képére, Mészáros Lőrinc egy kapca az emberek szemében, a bűnszervezet tagjai, a csatlósok a menekülési útvonalakat lesik minden eshetőségre felkészülve.

Ez az ember egy nulla, erkölcsi és politikai hulla, morálisan megsemmisült. Már csak remeg a hatalomért, megfélemlít mindenkit, csapkod, fenyeget, megfélemlít, de csúszik ki a talpa alól a talaj. Ezt még sokan nem látják, de Orbán egy bukott ember, közutálatnak örvend, s tényleg akkor járna legjobban, ha most csendben elballagna a lopott pénzzel. Az ellenfelei annyira bénák, hogy futni hagynák.

De látszik rajta, hogy nem értette meg, neki vége. Elszállt a nimbusz, a karizma, a mítosz szertefoszlott, emberei kezdenek lefarolni róla, már szóba állnak az ellenséggel, köpnek, besúgnak, kikacsingatnak. Már nem mindenható, a király meztelen. Csupaszon áll ellopott százmilliárdjaival és retteg a naptól, amikor elveszíti a hatalmát, és elszámoltathatják. Nem enged, görcsös, és egyre ellenszenvesebb és nevetségesebb lesz. Konganak a szavak.

Ezt az utolsó választást még megnyerheti, ha a propagandagépezet el tudja hitetni, hogy a néger emberevő muszlimok milliói állnak a határnál, hogy lebontsák az idegenszívűek, és a nyugdíjasokat kikergessék a házból, lebontsák a templomot, mecsetet építsenek a helyére. Ha az ellenzék a nép útjába áll, s megakadályozza, hogy egy az egy ellen csak Orbán ellen szavazzanak. Még nyerhet választást, de már megbukott.

Már semmi nem úgy lesz, mint eddig, a félelmet felváltja a megvetés, az alkalmazkodást a lázadás. Nem tud többé uralkodni, a nép megtűri, amíg lehet, de nem ura a helyzetnek. Azt már nem tudja eljátszani, hogy ez egy demokrácia, rákényszerül az erőszakra, diktatúrára, nyílt jogfosztásra, még nagyobb arroganciára. Úrrá lesz a tolvaj családon a pánik, nagyobb sebességre kapcsolják a lopást, amit a nép szeme követ. S nem tudja, mikor csapnak le rá.

Rettegés lesz minden perce, mindenhol árulókat sejt, ütni kezdi az embereket, elszaporodik a belső ellenség, mindenhol ügynököket vél. Saját maga politikai sírját ássa, és ha időben nem kap észbe (nem fog), olyan erőszakhoz nyúl, amit nem néznek el, és nem kerüli el a börtönt. Jönnek a vizsgálatok, nyomozások, amiket nem Polt vezet, titkos számlák, mesés vagyonok, a vádalkuval elhangzó vallomások, amelyeken elképed a magyar nép.

Lehull az álarc, egy hatalmát, becsületét, tiszteletét vesztett bűnöző lesz, aki nem jön ki a börtönből, amíg él. Mínuszos hír lesz, hogy újabb kegyelmi kérvényt adott be, de elutasítja minden köztársasági elnök, mert a népharag elsöpörné. Nemzedékek köpnek majd, amikor hallják ezt a nevet. Ráhel jobban jár, eldug valamit, hogy mikor kiszabadul a szűk öltönyös fatolvaj, valami távoli tájon éldegéljenek, tényleg saját lábon, nevet cserélve.

Nincs más út, nem lehet más végkifejlet, csak ennél rosszabb, amit nem kívánunk. Erővel lehet még tartani a látszatot, de szellemileg vége. Orbán bukott ember. Most már csak arra várunk, hogy beteljen a gonoszsága, mutassa meg a cselekedeteivel, ami a szívében van, s fussa be a pályáját, közben derüljenek ki a részletek. Ne számítson senkire, a sajátjai most még félnek tőle, de nem szeretik, hanem utálják. Örülnek, ha megszabadulnak tőle.

Most már csak a lefizetett ellenzékben bízhat, de lehet, hogy hiába. Nincsen már a sorsa a saját kezében. Ez látszott a fenyegető, rémült emberen, ahogy a szabadság napján a rossz oldalon állt. Ő a zsarnok. A zsarnok, aki már megbukott, és tartson bármilyen soká, már a végét járja. Nem tisztelik. S ez a zsarnokok halála.







Előző cikk
Következő cikk
Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések