Egy Belgiumban kiszivárgott exit poll szerint Emmanuel Macron és Marine Le Pen juthatnak a második körbe, 24, illetve 22%-kal. Fillon 20,5, Jean-Luc Mélenchon pedig 18%-ra számíthat. Ha minden így marad, az papírforma. Franciaországban a kampánycsend kissé archaikus szabályozása miatt nem lehet ezeket az eredményeket publikálni – de a belga, svájci stb. lapokat semmi nem korlátozza.
Ha Le Pen 20% feletti eredménnyel jut a második fordulóba, az kétségtelenül a párt valaha volt legjobb elnökválasztási eredménye lesz. Marine Le Pen helyét szinte biztosra mérik a döntőben hosszú hónapok óta, a második hely (azaz a “másik kiadó hely”) a kérdéses, ezért mindenki arra megy. Az FN számára kifejezetten kudarc és csalódás lenne egy harmadik hely, akkor is, ha az abszolút szavazatszám esetleg soha nem látott magasságba ugrana.
Márpedig az magas, 69,42% a részvételi arány 17 órakor. A 2112-es adat ugyanekkor 70,6 volt (lásd lejjebb). Viszont ne felejtsük, hogy most hétkor, egyes nagyvárosokban nyolckor zárnak a szavazókörök. Korábban hatkor vége volt a szavazásnak.
Sikerült az elnökjelölteknek mozgósítaniuk a választókat a francia elnökválasztás első fordulójában, a választásra jogosultak 28,54 százaléka adta le már délig a szavazatát a terrorfenyegetettség miatt fokozott biztonsági intézkedések mellett zajló választáson – közölte a belügyminisztérium is. A tét nagy, hiszen mindenki tudja, hogy egyebek mellett az EU-tagság és az ország szélsőjobboldali eltolódása az eldöntendő kérdés.
Az előrejelzések szerint azonban Le Pen nem lesz végső győztes és a legnagyobb esélyes még mindig az EU-párti és liberális Emmanuel Macron, akivel a legtöbbet nyerné a világ és Franciaország is. Ha a francia elnökválasztást a liberális jelölt nyeri, akkor a populizmus és az oroszok által támogatott szélsőjobb „forradalmi” reményeinek annyi. Akkor fellégezhet a világ: Trump győzelme, az oroszok hekkelése és Trump bemutatkozása felébresztette a demokrácia és a szabadság híveit, hogy mindössze egy nagy átverésről van szó, nem a világ megállíthatatlan fasizálódásáról.
A délelőtti részvételi adatokban nem szerepel a külképviseleteken – ahol hosszú sorok alakultak ki – és a tengerentúli francia területeken leadott szavazatok száma, ahol mintegy egymillió választópolgár már szombaton szavazott. Ez utóbbi területeken szombat este 5 óráig az ötven százalékot sem érte el a részvételi arány, ami alacsonynak számít.
Csaknem 47 millió választópolgár választja ki most vasárnap a 11 jelölt közül azt a kettőt, akik május 7-én a második fordulóban megmérkőzhetnek az államfői posztért. A szoros eredményt jelző felmérések szerint négy jelöltnek is esélye van arra, hogy bejusson a második fordulóba, s a mozgósítás a választás egyik meghatározó eleme lehet, miután a választásra jogosultak mintegy harmada az utolsó napokig a bizonytalanok táborát erősítette.
A Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen 2015 januárjában elkövetett merénylet óta a köztereken járőröző 7 ezer katona mellett több mint 50 ezer járőröző rendőr is biztosítja a 66 546 ezer választóhelyiséget, s a főbb elnökjelöltek is kiemelt rendőri biztosítást kaptak. A francia hírtelevíziók tudósításai szerint a biztosítás régióként változó, a dél-franciaországi nagyvárosokban – például a tavalyi kamionos terrortámadás helyszínéül szolgáló Nizzában és Marseille-ben, ahol a hét elején vettek őrizetbe két radikális iszlamistát, akikről azt gyanítják, hogy az elnökválasztás alatt akartak merényletet végrehajtani – látványosabb a rendőri jelenlét a választóhelyiségek közelében, mint például Párizsban.
Három helyről, Besanconból, Strasbourgból és a Calais közeli Saint-Omerből azt jelentették a Le Monde című napilap tudósítói, hogy ki kellett üríteni a választóhelyiségeket, mert gyanús gépkocsikat észleltek a közelben, de a helyszínre riasztott tűzszerészek végül nem találtak robbanóeszközöket.
A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével és szétesésével szemben valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri, a törésvonalak pedig az Európához fűződő viszonyban mutatkoztak meg. Ennek a törésvonalnak a két ellentétesen kiemelkedő pólusa lett a magát a bal- és jobboldal fölé helyező szuverenista, bevándorlásellenes, rendpárti és Európa-ellenes 48 éves Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke és az Európa-barát, függetlenként induló 39 éves Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere.
A rendőrök ellen elkövetett csütörtöki merényletet követően készült utolsó felmérések szerint a korábbi erőviszonyok alapvetően nem változtak: Macront a választók 23-24,5 százaléka támogatja, míg Le Pen a voksok 22-23 százalékára számíthat. Amennyiben ők ketten jutnak be a május 7-i második fordulóba, akkor a felmérések szerint a centrista jelölt lehet Franciaország következő elnöke; 65 százalékkal győzheti le a radikális jobboldali jelöltet.
Az utóbbi két hét közvélemény-kutatásai szerint azonban nem volt garantált egyikük helye sem a második fordulóban. A botránya miatt a favorit helyről a harmadik helyre csúszott, a szintén Európa-párti 63 éves Francois Fillon visszaszerzett valamennyit megtépázott népszerűségéből, s jelenleg a voksok 19-21 százalékára számíthat. De nem lehetett leírni a radikális baloldal jelöltjét, az európai szerződések felmondását és a NATO-ból történő kilépést ígérő 65 éves Jean-Luc Mélenchont sem, akinek 18-19 százalékot prognosztizálnak a közvélemény-kutatók.
Mind a 11 jelölt már délelőtt leadta a szavazatát: Emmanuel Macron az észak-franciaországi Le Toquet üdülőhelyen, ahol a centrista jelölt felesége egy családi ház tulajdonosa, Marine Le Pen pedig a közeli Hénin-Beaumont nevű kisvárosban, amely a radikális jobboldali jelölt székhelyének számít. Francois Fillon és Jean-Luc Mélenchon Párizsban szavazott, ahol a bejelentett lakcímük van.
Az első hivatalos eredmények a voksolás este nyolc órai befejezése után várhatók.
