Szijjártó Péter magyar külügyminiszterről van szó természetesen, akit az háborított fel, hogy Christian Kern osztrák kancellár szerint „több európai politikai irányzat célja az EU gyengítése, ahogy a magyar miniszterelnöknek is, aki nem érdekelt egy jól működő Európában.”
Erre Szijjártó azt bírta mondani, hogy „az adócsökkentést a magyar kormány megvédi nemcsak Brüsszellel, hanem az osztrák kancellárral szemben is”.
A kancellár úgy véli, Kaczynski és Orbán olyan tendenciákat erősítenek, amelyek nem ígérnek jó jövőt az EU-nak. Kiemelte azt, amit itthon jobban tudatosítani kellene az EU-ellenes maszlagot bevevő honfitársainknak, hogy Magyarország az EU nettó haszonélvezője, hétmilliárd eurót kap, és ezzel a pénzzel csökkenti a vállalatok adóit. Az osztrák cégek átvándorolhatnak Magyarországra, és ezt Ausztria – nettó befizetőként – még finanszírozza is.
A magyar külügyminiszter szerint hazánknak az az érdeke, hogy az Európai Unió erős és versenyképes legyen, jelenleg azonban nem ez a helyzet, a világgazdaság többi szereplője rendre megelőzi az EU-t. Szerinte vannak politikusok, mint például Kern, akik tagadják a változtatások szükségességét, és ők gyengítik súlyosan az Európai Uniót.
Szijjártó szerint az osztrák kancellár – mint „Brüsszel” – támadja a magyar adócsökkentést, és választékos modorában hozzátette: „Magyarországon az adócsökkentést a magyar emberek megfeszített és eredményes munkája tette lehetővé, amihez az osztrák kancellárnak semmi köze nincsen”. És még egy gyöngyszem Petyától: „az uniós források nem adományok, hanem szerződések alapján járnak Magyarországnak cserébe azért, hogy sok nyugat-európai, köztük osztrák vállalat komoly profitra tett szert Magyarországon”.
Ideje lenne az Unióban szót ejteni erről a náci és suttyó tapló stílusról is, amit Magyarország miniszterelnöke és külügyminisztere megenged magának. Hogy képzelik, hogy uniós országok vezetőivel úgy beszélnek, mint a kutyával? Jó lenne, ha ezeket a külügyminiszteri megnyilvánulásokat lefordítanák gyakrabban az EU és a nettó befizető országok vezetőinek, sajtójának arról is, hogy a magyaroknak jár az ő adófizetőik pénze. Tudjuk, Szijjártóéknak jó, ha az EU erős marad, különben hogy kapnák meg a pénzt, ami „jár”? Nekik, mert náluk Magyarország szinonimája – ha pénzről van szó – a „mi”.
Az is megér egy misét, hogy miért özönlik az EU-ból Magyarországra nyakló nélkül a pénz, hogy mit várhatunk az Uniótól, amely – vegyük csak a 2010 óta tartó időszakot – hét év alatt semmi értelmes, hatékony lépést nem tudott a magyar maffia ellen tenni? Holott e nehézsúlyúak nemcsak Magyarországot szipolyozzák, hanem az EU-t is pumpolják ezerrel.
Ha nincs is lehetőség minden EU-s pályázat alapos ellenőrzésére – kellene, hogy legyen! -, akkor miért nem vizsgálódnak legalább az olyan gyanús országokban, mint Magyarország Amiért viszont hálásak vagyunk, az Németh Csaba hozzászólása a témához a 24.hu oldalán, aki – köszönet a fáradozásáért – összefoglalta, mit kapnak a magyarok kemény, megfeszített munkájukért cserébe:
„Az adócsökkentést a magyar kormány megvédi nemcsak Brüsszellel, hanem az osztrák kancellárral szemben is.” Ez a mondat, nem Christian Kernnek szólt, hanem az elvakult híveknek! Ezzel szembenállnak a bevezetett adók-megszorítások! Nézzük már meg, hogy az szja csökkentés, hol és milyen arányú növekményt generál! Ugyanez a helyzet, a nyugdíjak egységes, százalékos emelésével! Amíg a kisnyugdíjas kapott 8-900 forint emelést, addig a Schmidt Pál féle nyugdíjak, 50-60 ezerrel is emelkedtek!
Ugyan ez a helyzet a rezsicsökkentéssel is, amígy Csúcsné Bözsi néni, visszakap a 3000 forintos villanyszámlából 300 forintot, addig Arrogáns Tóni, a medencefűtésen akár havi 50.000-et is spórolhat… De nézzük a nagycsaládosok adókedvezményét! Gyerekenként 35.000 forint kedvezmény… Istentelenül jól hangzik, csak hogy…. A kiskeresetű, kétkezi dolgozó örül, ha ezen hozhat 10-20 ezer forintot, ugyan is, ennyit tud csak jóváiratni belőle…
Addig egy magasabb keresetű, akár négy gyerekre is, ki tudja használni, a teljes keretet, ami négy gyerek esetén, 140.000 forint… És akkor, nézzük az adócsökkentő kormány, a mi érdekünkben bevezetett, jótéteményeit. A Fidesz által bevezetett megszorítások és adók:
– adójóváírás megszüntetése
– béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra)
– cafeteria megadóztatása
– munkavállalói járulékok emelése
– 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
– a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
– reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
– cégautóadó emelése
– egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
– kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
– ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra
– illetékemelések
– a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
– az ebek és lovak kötelező chipezése
– a „chipsadó” bevezetése
– a „chipsadó” emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg)
– szeszesital jövedékiadó-emelése
– dohányáruk jövedékiadó-emelése
– környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
– üzemanyagok jövedéki adójának emelése („ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját”)
– bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése
– autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
– az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése – áremeléssel
– baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)
– a táppénz lecsökkentése (kórház 60-ról 50%, táppénz 70-ről 60%)
– 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése
– a rokkantak ellátásának csökkentése, ill. megvonása
– a szociális öntemetés bevezetése
– szociális hozzájárulási adó bevezetése
– elektronikus útdíj bevezetése (sok fuvarozó számára az eddig fizetett útdíj a többszörösére emelkedett)
– közművezeték-adó
– a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelhető
– kaszinóbezárás, majd újranyitás bennfentes feltételekkel
– bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
– banki tranzakciós díj emelése, „csekkadó” – tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékről 6 ezrelékre
– betéti kamatok után 6%-os „egészségügyi” hozzájárulás bevezetése
– telekommunikációs adó
– „cégadatok kötelező frissítése”-adó. Cégenként 20–50 ezer forint között + ált. forg. adó
– pénztárgépek cseréje 100+150.000 Ft/pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat
– nyugdíjaskedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon
– közmunkások nettó 61.000 forintos fizetésének 49.000-re csökkentése
– munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra csökkentése, szociális segély összegének 28.000-ről 22.000-re csökkentése
– egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése
– a Munka Törvénykönyvének átírása a munkavállalók számára hátrányos feltételekkel
– pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása
– tandíj de facto bevezetése
– asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása
– mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása
– egészségügyi járulék emelése.
