Magyar Péter menthetetlen, ez a legújabb Kötcse tanulsága. Már a magyarista lakájsajtó is érzékelte, hogy Magyar lépéshátrányba került Orbánnal szemben. Jól tette, hogy Őszödről gyalogolt bálványa imádásának egykori színhelyére, hogy senki ne felejtse: őszödi beszéd vet véget az ámokfutásának és hívei hamis reményeinek: az adóemelés kikotyogása.
Magyar hiába próbálkozik a szokásos retorikai fordulatokkal, a magyarok nem akarnak még az orbáni gazdasági csőd után sem adóemelést. Miközben Magyar ígéretei nélkül sem tehet mást, ha ötlete nincsen (márpedig nincsen), mint a drasztikus adóemelés. Különösen, hogy az uniós pénzek (hazahozataláról) valódi rendserváltás nélkül senki ne is álmodozzon.
Az pedig nem lesz, ez nyilvánvaló. Magyar gyűlöli a liberális demokráciát és a jogállamot, az Orbán-rendszert akarja folytatni, saját korlátlan hatalma alatt. A magyarok megértik azt is, hogy mit jelent, „csak választást kell nyerni, utána mindent lehet”, addig pedig titkolni kell. Ekkora ziccert, ilyen lebukást, a Fidesz nem hagy ki. Jön a „nemzeti konzultáció”.
Zengő érc és pengő cimbalom az „adócsökkentés kormánya” és az adószámláló. Nem hisz neki senki, még az elvakult fanatikus hívei is szorongani kezdtek. Orbán diktatúráját is csak azért fogadták el, mert viszonylagos jólétet generált nekik, a rendszerváltó hangulat pedig a romló gazdasági helyzet miatt alakult ki, emiatt számít mostantól már a sok lopás is.
Nem hiányzik nekik egy megszorításokkal, hadigazdálkodással és adóemeléssel operáló új diktátor. Ezt pedig sokan megértették. Aki eddig nem értette meg, a belpolitikába visszatért Orbán majd megérteti vele. Magyar megy a levesbe, ami cseppet sem baj, mert legalább a Fidesz kirúgott másod- harmadvonala nem hosszabbítja meg a NER-t.
Kötcse másik tanulsága, hogy a szeretetről ordítozó Magyar Gyurcsány-gyűlölete elöntötte a messiás úr agyát. Gyurcsány és Orbán azonosítása és összemosása eddig is próbára tette a baloldali árulók tűrőképességét, de a „cél érdekében”, meg szavazatmaximalizálás címén, lenyelték. Betudták az „óellenzéki” dumába, megfeledkezve arról, hogy ők maguk is azok.
De nincs az a Gyurcsány-gyűlölő SZDSZ-es, aki túltenne Magyar szemkilövetős gyűlöletén, pedig eddig is lehetett tudni: amit hívei 90 százaléka a gyújtogatós szélsőjobboldali csürhe zavargásaként élt át, azt Magyar nemcsak utólag védelmezte, hanem az világnézetének lényege, belső kohéziója, sziklaszilárd alapja. Magyar Péter a Fidesz keménymagja.
Most azonban Kötcsén kijelentette, hogy „Orbán Viktor lett az új Gyurcsány Ferenc minden tekintetben”. Ezzel egyszerre több mindent elárult. Mindenekelőtt azt, hogy neki Gyurcsány nagyobb ellenfele, mint Orbán. Gyurcsányt Orbánnál sokkal jobban utálja. A kötcsei partiról való kiszorulása miatt érzett dühe, frusztrációja miatt Orbánról így akart rosszat mondani.
A lehető legrosszab pedig, ha Orbánt Gyurcsánnyal azonosítja, közös gyűlöletük tárgyával. Ennél rosszabbat már nem tud mondani. Abba nem érdemes belemenni, hogy a demokrata Gyurcsány Ferenc és a fasiszta diktátor Orbán Viktor között egyenlőségjelet húzni politikai analfabetizmus vagy irracionális gyűlölet.
Magyar ennél is továbbment, mint aki megbolondult, de ezzel a szívből jövő gyurcsányozós kijelentésével (amely nem politikai taktika, hanem a legmélyebb ideológiai rétegekből jövő eszelős gyűlölet) Magyar azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a személlyel együtt azt is gyűlöli, amit Gyurcsány képviselt. A baloldalt, a demokráciát, a jogállamot és az emberséget.
Ezen kívül Magyar újabb elszólása előbb-utóbb eljut az elcsábított, elaltatott egykori DK-sok fülébe, akik támogatottságának 10-15 százalékát teszik ki (ennyit vitt el a DK-tól), akik szerették a Ferit (ha nem is bíztak benne, hogy még leválthatja Orbánt): hogy ez a fideszes élősködő nem csupán Gyurcsányt gyalázza ezzel, hanem őket is.
Ráébredhetnek, hogy 15 éven át ez a hang volt az ellenségük, és az ellenség táborába kerültek. Ez egy fideszes belharc, ők pedig a Fideszen belül vannak Magyar támogatóiként.
A szavazatmaximalizálásba éppenséggel ezt nehéz elhelyezni. Megugorhatatlan feladat elé állítja támogatóinak jelentős részét, hogy a Magyar-imádathoz Gyurcsány-gyűlölet is kell. A végén tényleg a Kossuth-téri fideszes csürhe szintjére kell süllyedni, mintha ők is a barikád döntögetői lettek volna. Az adóemelés és a „mindent lehet” rémével együtt ez már sok.
Arról az ízléstelenségről nem beszélve, hogy Gyurcsány Ferenc egy tragikus hirtelenséggel visszavonult politikus, családi drámával súlyosbítva, akibe józan politikus, normális ember nem rúg bele. Csak egy nívótlan, vállalhatatlan ember. Ezért Orbánnak jó esélye van arra, hogy Magyart úgy elverje, mint a szódás a lovát, mert egyszerűen alkalmatlan.
Akik úgy érzik, hogy most már nem tehetnek mást, késő kiszállni, muszáj követni a hamis messiást, vele együtt buknak. Méghozzá mindennél nagyobbat. Orbán kötcsei beszéde azt nyilvánvalóvá tette, hogy nincs kegyelem. Olyan bosszút áll a pimaszkodó fideszes árulón, amilyet nem látott a világ, ami az ő szemszögéből érthető. Ehhez pedig rendezte a sorait.
Magyar Pétert követni immár nyilvánvaló morális kérdés (ahogy mindig is az volt, de eddig meg lehetett hazugságokkal magyarázni), s ezt a kérdést sokan felteszik maguknak. Nem nyeli le mindenki ezt a gyalázkodást, miközben láthatóan ez az ember képtelen szervezni egy pártot, a szakértőknél is okosabb, mindenkinél mindent jobban tud, és alkalmatlan.
Minimális intelligenciával és tisztességgel rendelkező emberek ezzel az első pillanattól kezdve tisztában voltak. De Magyar nem engedi, hogy szeressék és lelkesedjenek érte, a hazugságok felhőjéből kitűnik egy vicsorgó, agresszív, gyűlölködő, önimádó, akinek esélye nincs Orbánnal szemben, és láthatóan alkalmatlan lenne a kormányzásra.
A magyarista közvéleménykutatások is megállapították, hogy megállt a Tisza emelkedése, Kötcsénél pedig tetőzött. Innen lassú és egyre gyorsuló apadás várható. A Fidesz zuhanása megállt, és megindult felfelé. Nem szívesen lennénk volt SZDSZ-es királycsinálók bőrében, mert úgy tűnik, megint nem engedelmeskedik nekik a teremtett világ.
Álnok, elvtelen hazugoknak nem.
