Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje interjút adott a Székely Újságnak, amelyben megkérdezték tőle, hogy „miniszterelnöksége esetén marad-e a határon túl élő magyarok szavazati joga”? Márki-Zay a kérdésre igennel válaszolt, s megtoldotta azzal, hogy „nem az a kérdés, hogy a határon túli magyaroknak a szavazati jogát bárki is vissza akarná venni, hanem az, hogy ezt a szavazati jogot bővítve konkrét képviselőket is küldhessenek a magyar parlamentbe. Ezt én személy szerint támogatom”.
Márki-Zay Péter ezt azzal indokolta, hogy „az egy jó dolog, ha a magyarországi német kisebbségnek, lehet saját képviselője a parlamentben. Nem látom, hogy miért ne lehetne például a határon túli magyaroknak is saját képviselője a magyar parlamentben?” Arra nem tért ki az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, hogy pontosan milyen mértékű és arányú bővítést szeretne, hogy ne a határon túli magyarok döntsék el a magyarországi választások kimenetelét. A magyarországi németek státusza pedig nem azonos a Magyarországon nem élő határon túliak státuszával.
Márki-Zay azt mondta, hogy a határon túliak jelenlegi szavazati jogával kapcsolatban konszenzus van az ellenzéki pártok között, ami nem igaz. A DK nem támogatja, hogy olyanok szavazzanak a magyar parlamenti választáson, akik nem élnek és soha nem éltek Magyarországon. Megjegyezzük, hogy legutóbb is aggályos volt, hogy a választások miatt magyarországi lakcímekre jelentkeztek be olyan határon túliak, akik nem viselik szavazataik következményeit. Azt Márki-Zay is elismerte az interjúban, hogy Orbán szavazatvásárlásra használja a határon túliakat.
Az interjúban felmerült a 2004. december 25-i népszavazás kérdése is, amelyről Márki-Zay megemlítette, hogy politikai játszmák befolyásolták, de azt elmulasztotta tisztázni, hogy a Fidesz akkor sem a magyarság egyesítése, a nemzeti összetartozás erősítése és a határon túli magyarok megsegítése, hanem éppen szavazatvásárlás szándékával indította a népszavazást. Az emberek épp azért nem mentek el szavazni, mert ellene szavazni nem akartak, de a Fidesz leplezett szándékait sem támogatták, hogy a határon túl élők döntsenek a magyarországiak sorsáról.
Figyelemre méltó a nagy testvéri szeretet közepette az olyan arrogancia is, amelyet erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) adott elő, amikor a DK azt javasolta, hogy ne szavazhassanak azok a határon túli magyar állampolgárok, akik soha nem éltek Magyarországon. Az állásfoglalásukban az állt, hogy „Az érintettség jogán mélyen elítéljük és sajnálatosnak tartjuk, hogy vannak olyan magyarnak tartott állampolgárok, akik pusztán pillanatnyi érdekből Magyarország és a magyar nemzet ellen cselekszenek.” Azt mondja, hogy „magyarnak tartott állampolgárok…”
Az erdélyi párt elvitatta azoknak a magyarországi magyaroknak a magyarságát, akik egy belpolitikai kérdésben nem értettek egyet, s nem támogatták, hogy a Fidesz a határon túli magyarokkal döntse el a mindenkori magyarországi választásokat a maga javára. Az erdélyi Magyar Polgári Párt azt mondta róluk, hogy ők csupán „magyarnak tartott állampolgárok”. Ez nem teszi kedvessé a határon túli magyarokat, akik az MPP közleménye szerint a magyarországi választásokat a 2004. évi népszavazás sikertelenségére adott bosszú lehetőségének tekintenek.
Ha a határon túli magyarok a nemzetegyesítés mellett állnak, akkor az a minimum, hogy elfogadják a magyarországi magyarok magyarságát és tiszteletben tartják a döntéseiket. Nem tekintik a magyarságuk vagy személyük elutasításának azt, ha egy politikai párt hatalmi célú trükkjét nem támogatta a lakosság többsége, és emiatt távolmaradt a szavazástól. Ez is a szavazati jogról szólt, ezért különösen érdekes, hogy Márki-Zay Péter milyen felhatalmazás alapján és milyen formában szeretné a határon túli magyarok szavazati jogát bővíteni.
Végezetül, nem mindegy az sem, hogy a határon túli magyarok és a külföldön (Nyugaton) élő magyarok szavazati joga és a szavazáshoz való hozzáférésének lehetősége mennyire azonos. A Fidesz a határon túli szavazatokat segíti, míg a többnyire Orbán-ellenes külföldön élő magyarok szavazási lehetőségeit korlátozza. Márpedig lassan majdnem ugyanannyian vannak a külföldön élő magyar állampolgárok, mint a határon túliak. Erről nem esett szó az interjúban.
