Mielőtt nagyon elterjedne a tévhit, és elhitetné magával sok ember, hogy Márki-Zay Péter leváltotta az ellenzéket, szeretnénk tisztázni, hogy Márki-Zay Péter nem váltott le semmit. Akkor váltott volna le bárkit, ha az előválasztás eredménye alapján vagy ő indul, mint ellenzék, vagy az ellenfelei. De ő annak az ellenzéknek a miniszterelnök-jelöltje, amelyről azt állította, hogy leváltotta őket. Akit leváltottak, azt valahonnan eltüntetik. Kit tüntetett el bárhonnan Márki-Zay Péter előválasztási győzelme? Ő nem leváltotta őket, hanem beállt közéjük, ők pedig az élükre választották.
A leváltás az lett volna, ha az előválasztási győzelme után ő indul helyettük, mert ez lett volna a választás, amire szavazni kell. Vagy az egyik, vagy a másik, a szavazóknak pedig ezt kellett volna eldönteniük. De az előválasztás nem erről szólt. Mindenki indul továbbra is, nincs leváltva senki. A megválasztott miniszterelnök-jelölt nem leváltotta az ellenzéket, hanem az eddigi ellenzék közös programjának végrehajtója. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az nem leváltotta az ellenzéket, hanem csak megpuccsolta az ellenzéki összefogást. Nincs joga bárkit kizárni vagy „leváltani”.
Szeretnénk leszögezni, hogy mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy Orbán Viktor leváltásának legfőbb akadálya az ellenzék, amely legitimálja Orbán rendszerét, most már Márki-Zay Péterrel együtt. Ezért mi is azt gondoljuk, hogy ezt az ellenzéket valóban le kell váltani, most már Márki-Zay Péterrel együtt. De mi nem azért szeretnénk leváltani az ellenzéket, hogy új vezér legyen, aki ugyanazt csinálja, amit ezek, hogy legitimálja az Orbán-rendszert, hanem őket mellőzve kínál másik békés megoldást. Nem velük, hanem nélkülük. Az leváltás lenne.
Mielőtt kifejtenénk, mire gondolunk, szeretnénk megvilágítani, hogy Márki-Zay Péter miért nem váltott le senkit, és ha ezt megtenné, az csupán az ellenzéki összefogás szétverése, és egy vezérelvű diktatúra bevezetése lenne az ellenzéki oldalon is, nem pedig leváltás és megtisztulás. Mindössze az ellenzéknek az ellenzéken belül is lenne ellenzéke. Már csak ez hiányzik, mint egy hanyattesés.
*
Márki-Zay „pontatlanul” fogalmazott (biztosan fáradt volt), amikor azt mondta, hogy „ellenzéket váltott”, miközben ő csupán az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjeivel mérkőzött meg: ugyanis az ellenzék része a szavazó is. Márpedig ő nem leváltotta az ellenzéki pártok szavazóit, hanem az ő szavazataikkal nyerte meg az előválasztást. De ha leváltotta volna az eddigi ellenzéket, akkor az ellenzéki pártok sem lennének többé az ellenzék részei, nem indulnának az ellenzék képviseletében egy közös összefogásban Orbán ellen. Ám indulnak, nem lettek leváltva, hanem ő állt az élükre.
Pártokat csak kormányból lehet leváltani, ellenzékből nem. Kivéve, ha eltiltják őket a választáson való indulástól vagy betiltják őket. Pártokat ellenzékből csak így lehet „leváltani”. A pártok mindig a választáson indulnak, és választást akarnak nyerni. Ha nem nyertek, akkor a parlementi ellenzék szerepét látják el. A leváltásuk csak azt jelentheti, ha nem indulhatnak a választáson, vagy azt, ha nem ülhetnek be a parlamentbe. De semmi ilyen nem történt. Ma is ugyanaz az ellenzék van a parlamentben is, s ők indulnak a jövő évi választáson is, mint az előválasztás előtt.
Pártokat demokratikusan „leváltani” csak szavazáson lehet, méghozzá olyan szavazáson, amely megszünteti a korábbi státuszukat vagy pozíciójukat. Az előválasztás tétje nem ez volt. Nem a pártok „leváltásáról”, méginkább nem az „ellenzék leváltásáról” kellett szavazni, hanem a miniszterelnök-jelöltek közül kellett választani, aki az ellenzéki összefogás pártjainak közös programját valósítja meg. Amikor Márki-Zay Péter utólag az „ellenzék leváltásának” állítja be az előválasztást, ugyanolyan csalást követ el, mint amikor Orbán „fülkeforradalommá” minősítette a parlamenti választást.
Orbán a „fülkeforradalommá” való átminősítéssel kívánta megteremteni a jogi alapját a demokrácia felszámolásának. Márki-Zay Péter pedig az „ellenzék leváltásává” minősített győzelmével akarja maga alá gyűrni az ellenzéket, és megszabadulni azoktól, akik nem hódolnak be neki. Márki-Zay Péternek még pártja sincs, a balliberálisokon kívül számottevő szavazója sincs. Nincsen az ellenzék leváltásához másik ellenzéke. Csak ő maga van, aki át akarja venni az ellenzéket, és aki ennek ellenáll, azt kirekeszti az ellenzékből, mintha az előválasztáson erre szavaztak volna az emberek.
Ezzel szemben az előválasztáson arra szavaztak az emberek, hogy az ellenzéki összefogás maradjon együtt, az ellenzéki összefogás programja valósuljon meg. Ehhez választották meg a 106 egyéni képviselőjelöltet, és a hatpárti ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltjét, aki az ellenzéki összefogás programját valósítja meg. Ha Márki-Zay önkényesen kinevezi magát ellenzéknek, és az ellenzéki pártok bármelyikét (reményei szerint megfosztva a szavazóitól) kiszorítja az ellenzéki összefogásból, akkor ő nem leváltotta az ellenzéket, hanem megpuccsolta. Mint Orbán.
Ez akkor is igaz, ha olyan helyzetet teremt, hogy az előválasztáson nem őt támogató pártokat, vagy e pártok bármelyikét, az ellenzéki összefogásból távozásra vagy kilépésre kényszeríti. Akik az ellenzéki előválasztáson elindultak, azok elfogadták az ellenzéki összefogás pártjait, a közös megállapodást, és nem annak alternatívájaként, hanem megvalósítójaként indultak. Aki ehhez képest más megállapodást és feltételeket akar, amelyeket az ellenzéki összefogás pártjai egységesen nem fogadnak el, de ő ezt kinevezi a tiszták programjának, s akik ragaszkodnak a megállapodáshoz, azok pedig a nem tiszták lesznek (akiket szerinte az elválasztáson „leváltottak”), az puccsot követ el, és az ellenzéki összefogás szétverésében vétkes, hivatkozzon bármire.
Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje alá van rendelve az ellenzéki összefogás pártjainak. Ezért Márki-Zay nemhogy nem váltotta le az ellenzéket, hanem alárendelte magát az ellenzéki pártok közös megállapodásának, akaratának és programjának. Erre a szerepre választottak miniszterelnök-jelöltet. Ha ő a megválasztását úgy értelmezi, hogy a szavazók az ellenzéki összefogás pártjaival és programjával szemben választották meg, akkor meghamisítja az előválasztás tartalmát és egy puccsista, aki meghekkelte és megpróbálja kisajátítani, s maga alá rendelni az ellenzéket.
Ha Márki-Zay Péternek ilyen ambíciói vannak, akkor neki az egész ellenzéki összefogással szemben kellett volna elindulnia egy saját programmal, amelynek része az, hogy az emberek leváltják az ellenzéki összefogás pártjait. Leváltani azonban így sem tudják, mert a választáson bárki elindulhat, ha teljesíti az előírt feltételeket. Csakhogy Márki-Zay Péter az egyedüli, nem tudja teljesíteni a feltételeket, az általa leváltásra ítélt ellenzéki összefogás viszont igen. Az nem leváltás, hogy elveszem és kisajátítom, ami az övék, de őket félreállítom, hanem puccs.
*
Mi az ellenzéket nem azon az alapon akartuk „leváltani”, mint Márki-Zay Péter, hogy megmondjuk, ki a tiszta és ki a nem tiszta (aki velünk van az „tiszta”, aki nincs velünk az „nem tiszta”), hanem azért, mert becsapják a magyar népet, amikor azt a hamis látszatot keltik, hogy Orbán Viktort demokratikus úton el lehe távolítani a hatalomból. Mi nem mást akarunk indítani a választáson a jelenlegi ellenzék helyett, hanem senkit. Mi azt valljuk, hogy Orbán választási rendszerében senki nem győzhet, csak ő.
Ezért az ellenzéki pártok a választáson való részvétellel csak legitimálják az Orbán-rendszert, mintha demokratikusan és törvényesen lenne hatalomban, s a megválasztása a népakaratot tükrözi. Ezért a nép kénytelen beletörődni az orbáni uralomba, mert elhitetik vele, hogy demokratikus választáson győzött, nem lehet ellene mit tenni. Emiatt nem is tesz semmit. Mi azt vártuk az ellenzék pártjaitól, hogy az egypárti alaptörvényt utasítsák el, mint a hatalom kizárólagos birtoklását megvalósító dokumentumot, ne vonuljanak be a parlamentbe, és ragaszkodjanak az Alkotmányhoz.
Az ellenzék „leváltását” pedig úgy képzeltük el, hogy az emberek felismerik, hogy Orbán elcsalja a választást, ezért a kollaboráns ellenzék mögül kivonulnak, ők a pénzükért azt csinálnak, amit akarnak. Nélkülük és helyettük kialakul egy civil ellenzéki mozgalom (ahogyan voltak is ilyen kezdeményezések, ahova nem is engedtek ellenzéki politikusokat és zászlókat), amely bojkottálja a rendszert, passzív ellenállást hirdet, elutasítja a törvénytelen alaptörvényt, mint a diktatúra önkényes alapját, és megtagadja az engedelmességet Orbánnak. Ezzel távozásra kényszeríti.
Ez egy új ellenzék lett volna, amely nem vesz tudomást az Orbánnal kollaboráló parlamenti ellenzékről, amely pénzért legitimálja a diktatúrát. Ez valóban az ellenzék leváltása lett volna. Márki-Zay Péter akkor váltotta volna le az ellenzéket, ha megmarad civilnek, és egy alternatív békés utat kínál az Orbán-rendszer megdöntésére, ez pedig a civil polgári ellenállás és a rendszer bojkottja. De ő nem leváltotta az ellenzéket, hanem beállt közéjük. Miniszterelnök-jelölti megválasztása pedig megszüntette a „civil” jellegét is, ő mostantól, mint a pártok miniszterenök-jelöltje, nem civil.
Ha Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt vezetésével az ellenzéki összefogás (vagy annak maradéka) nem váltja le 2022-ben Orbánt (márpedig nem fogja, mert azt Orbán nem teszi lehetővé), akkor Márki-Zay Péter is beül a parlamentbe ugyanazzal az ellenzékkel, amit nem váltott le, és attól kezdve ő is a leváltandó ellenzék része, amely Orbán eltávolításának útjában áll. Eltávolítani pedig akkor sem úgy kell őket, hogy megpuccsoljuk az összefogásukat, és megosztjuk őket, gyűlöletet keltve azok ellen, akik nem fogadják el senki pártok feletti vezér szerepét.
Mi 2010 óta először javasoltuk, hogy menjenek el az emberek szavazni 2022-ben, mert az ellenzéki összefogás tisztességes szándékot mutatott, és annak az esélyét láttuk, hogy annyian szavaznak majd Orbán ellen, hogy muszáj lesz akkorát csalnia, hogy az embereknek kiderüljön, hogy nem lehet választáson megszabadulni tőle. A törvénytelen rendszerével szemben más békés eszközt kell választani.
De ha Márki-Zay Péter kihasználva a helyzetet, szétveri az ellenzéket, hatalmi harcot indít el, hogy az ellenzéki oldalon ugyanolyan vezérelvű tömörülést hozzon létre, mint Orbán, akkor ennek az egésznek semmi értelme, és ha lehet még lejjebb süllyedni, akkor ez az lesz. Mert akkor elszabadul a megosztás és a gyűlölet az ellenzéken belül is, és már nemcsak egy, hanem két fasiszta vezére lesz az országnak. Az egyik kormányon, a másik ellenzékben.
A következő hónapok mutatják meg, hogy az „ellenzék leváltásáról” szóló szöveg egy amatőr beszéde, vagy taktikai húzás, mint sokan képzelik, vagy egy autokratikus személyiség vezéri szerepre való törekvése, az ellenzéki összefogás megpuccsolása. Mi az utóbbit látjuk benne, de ez hónapokon belül kiderül. Ha úgy van, ahogy mi gondoljuk, Márki-Zay Péter nem tudja visszafogni magát. A kérdés az, hogy meddig bírja, és fanatikus hívei, akik a „hazát” látják benne, felismerik-e, s hajlandóak lesznek-e szembenézni a tényekkel, vagy követik a pokolba vezető úton.
A leváltás menesztést jelent. Mi nem lelkesedünk a született vezérekért, akik egy demokratikus választást, amikor vezetőt választanak maguk közül, úgy értelmeznek, hogy az ellenfelet „leváltotta”, akinek el kell tűnnie.
