Talán nem túlzás azt állítani, hogy 2020 a horror és a terror éveként (fideszes olvasóinknak: esztendőjeként) vonul be a magyar történelembe.
A kétarcú január hónapot még csak-csak megúsztuk a 10 éve honos, sokak által megkedvelt egymással szembeni gyűlölettel, kíméletlenséggel és kegyetlenséggel, melyet a felcsúti nemzetvezető és bűntársai gerjesztenek. Rendben is volt mindez, hömpölygött az élet a maga megszokott medrében Pannoniában, a lakosság vígan nyögött az állami terror alatt. Ám még a jövőbe látó bölcs sem tudta, hogy február végén, március elején lecsap a világra a koronavírus.
A pandémia alól még a Fejér megyei falucskából a budai Várba felkapaszkodott vezér sem tudta megkímélni az országot. Igaz, el kell ismernünk, mindent elkövetett az alattvalói megnyugtatására; „mindenkit meggyógyítunk, aki beteg lesz” – hangzott a kinyilatkoztatása. S mint tudjuk, ez így is történt, leszámítva azt a közel 9000 embert, akiket nem sikerült meggyógyítani és akik távoztak e földi létből. Vigaszt csupán az jelenthet, hogy beigazolódik a Fidesz szlogenje: Magyarország jobban teljesít – a lakosság arányát figyelembe véve a Covid-19 itt szedi a legtöbb halálos áldozatát.
De szerencsére nemcsak járvány van az életben, hanem kultúra és művészet is. A 2020-as horror és terror évében a felcsúti nemzetvezető elérkezettnek látta az időt a világnak és egyben Magyarországnak számos díjat szerző, nemzetközi elismerést kivívó filmművészt, színészt és más alkotókat adó 150 éves, patinás Színház- és Filmművészeti Egyetem felszámolására. Régóta szúrhatta a szemét az SZFE, hiszen az ott zajló munka, szerteágazó képzés eszközeként viszonylag ritkán használnak hálós kaput, labdát és a büfében sem árulnak tonnaszámra szotyolát. Mint kiderült, a színészképzés nem volt kellően keresztény, érthető, ha ezen változtatni akart. A Magyar Tudományos Akadémia ledózerolásában és a CEU (Közép-Európai Egyetem) az országból történő kiseprűzésében nagy rutint szerző nemzetvezető úgy gondolhatta, az itt dolgozó oktatói gárdát és a diákokat is könnyedén elintézi, ahogy az említett intézményeket, ám ezúttal nem várt ellenállásba ütközött. De végül az egyetemi hallgatók és néhány tízezres támogatóik több hónapos küzdelme mégsem járt sikerrel.
2020-ban a horror és a terror évének vége felé az Európai Unió megtapasztalhatta, hogy Magyarország nem holmi kis jelentéktelen országocska a maga kb. 9,5 millió lakosával, nemzetének vezetője nem az az erőtlen, gyenge személy, akivel csak úgy packázni lehet! Közel 450 millió embert zsarolt meg, mivel az unió botor módon ellenőrizni szerette volna a tagállamokban a jogállamiságot. A magyar kormányfő az EU következő hétéves költségvetését vétóval fenyegette kebelbarátjával, a lengyel miniszterelnökkel együtt. „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki” (Lengyel, magyar két jó barát… stb., stb., stb.) – ismerjük. Ezt a maszlagot az EU soros elnöke, Németország és annak kancellárja szépen lenyelte, majd pragmatikus döntésével, a Magyarországon működő német autógyárak, bankok és egyéb vállalatok érdekeinek szem előtt tartásával, meghajolt a két blöffölő előtt, és elállt a jogállamiság ellenőrzésétől.
A Fejér megyei falucskából a budai Várba felkapaszkodott nemzetvezető gondoskodott karácsonyi ajándékról is az ő szeretett alattvalóinak. Türelme ugyan szinte határtalan, de idén, a horror és a terror évének végén még az ő türelme is elfogyott. Elvette az önkormányzatok egyetlen megmaradt bevételi forrásának (iparűzési adó) a felét és ezzel mintegy észrevétlenül visszaállította a tanácsi rendszert. De nem kell búsulni, mert a hozzá hű önkormányzatok ezüstpapírba csomagolva szenteste visszakapták az elvett összeget. A csúnya, őt kevésbé szerető és tavaly ősszel nem rá szavazó városok, települések lakosai viszont magukra vessenek, amiért önkormányzataiknak semmit sem hozott a Jézuska. Hogy a másik felétől mikor fosztja meg őket, az még a jövő zenéje.
Azért év végére történt valami jó is: a magát zöldnek kiadó, a Fideszt többször győzelemre segítő álellenzéki párt (LMP) és a bűneit megbánó, mára jó útra tért, korábban rasszista, antiszemita álellenzéki párt (Jobbik) összefogása a többi álellenzéki párttal, új reménységet ad a kormánypárttól szabadulni akaróknak. Közel másfél évük van a bizakodásra, közel másfél évig hitegethetik magukat a 2022-es – ki tudja, milyen év lesz? – parlamenti választás megnyerésével. Persze ugyanennyi ideje van a Fejér megyei falucskából a budai Várba felkapaszkodott nemzetvezetőnek a választási szabályok érdekei és kénye-kedve szerinti változtatgatására.
Így telt a 2020-as horror és terror éve Magyarországon.
