A felcsúti nemzetvezető nemcsak Magyarország első számú politikusa, hanem a lakosságot nemzetközi fórumokon, különféle csúcstalálkozókon képviselő, itthon útmutatóként és példaképként szolgáló, legfontosabb személyisége.
Mindenki emlékszik arra a megható jelenetre, amikor Bözsi néni könnyes szemmel nézte, amint szívének kedves Röfijével azonnal megtalálta a közös hangot, és elbeszélgettek. Nemrégiben egy városi család otthonában tett előre megbeszélt spontán látogatást. Az is felejthetetlen, ahogy a vendéglátó asszonyság nem győzött csodálkozni és hálálkodni, amiért a nagy ember tiszteletét tette szerény hajlékukban, ahol finom meleg volt, hála a kormány rezsicsökkentésének, amióta 20-30%-kal drágább a gáz ára Magyarországon, mint Európában.
A kormányfőt nagy tisztelet övezi kellemes modora, műveltsége, kifinomult ízlése és kulturáltsága miatt. Érthető, ha senki sem kívánja kellemetlen helyzetbe hozni. A sajtó zokszó nélkül elfogadja és szorgosan jegyzetel, amint a kormányinfón második számú embere beszél helyette és mesél vizelési szokásairól, amelyek komoly nehézséget okoznak neki szülővárosa utcáin, amióta a felcsúti nemzetvezető vejének hála fényárban úszik a város. Hogy az ott lakókat miért éri egyre több közlekedési baleset és miért járnak fehér bottal a díszkivilágításban, azt csak ők tudják.
Az első számú vezető komfortját biztosítva nincs ember Magyarországon, aki megkérdezné tőle, hogy tudja-e ki volt Clara Zetkin? S ha mégis megkérdeznék, tudjuk, mit válaszolna a sziporkázó humoráról ismert főember: boldog karácsonyt! – mondaná. Az iránt se érdeklődjünk nála, hogy mi történt 1857. március 8-án New Yorkban?
Pedig fontos dátum. Aznap 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. A kifejezetten munkásmozgalmi – komcsi, értik, ugye? – eseményről emlékeztek azzal, hogy Clara Zetkin javaslatára 1910 augusztusában, Koppenhágában elhatározták, hogy március 8-a nemzetközi nőnap lesz. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először. Az ENSZ – jóval azelőtt, hogy Magyarország ma élő, legnagyobb formátumú vezetőjének sértegetésébe kezdett volna – 1977-ben hivatalos ünneppé, a nők jogai és a nemzetközi béke napjává tette március 8-át.
Idén Spanyolországban a nők sztrájkoltak ugyanazokért a célokért, mint anno, a fél ország megbénult. Svédországban fáklyás felvonulást tartottak, előadásokat rendeztek, önvédelmet oktattak a nemzetközi nőnap alkalmából. Az Európai Bizottság jelentést készített a női egyenjogúság helyzetéről – ahol még mindig sok a tennivaló – , valamint a nők szerepéről a műszaki szakmákban.
A felcsúti nemzetvezető is jó előre készült a nőnapra. Az irodája dekorációjaként szolgáló sárga nárciszcsokrot kirántotta a vázájából, megszámolta, hány szál, majd liftbe szállt és elindult – ahogy nevezte – a „gyár kantinjába”, vagyis a Parlament konyhájába, ahol kiosztotta a szobájából elemelt virágokat a konyhalányoknak, és köszönetét fejezte ki, amiért adnak neki enni, s ezért nem hal éhen. A kötényes nők a megilletődöttségtől szóhoz sem jutva átvették az odalökött virágszálakat. Valószínűleg még az unokáiknak is mesélni fognak életük legboldogabb napjáról, 2018. március 8-ról Magyarországon.
Orbán Viktor
Boldog nőnapot kívánok!
