Fehér keresztény magyar nő akart késelni Bécsben

3 perc olvasási idő
1

Drámai jeleneteknek voltak szemtanúi Bécs polgárai – adta hírül a Bors. Nem Lázár János megjelenése okozta a jelenetet, mert őt, őszinte sajnálatunkra, nem értették a bécsiek, mert nem beszélnek magyarul. Egy fehér keresztény magyar bevándorló a kisfiával késsel rontott be a Carina Hotelbe. A hűtlennek vélt fehér keresztény férjét kereste, aki jó szokás szerint vélhetően a titkárnőjével szállt meg ott közpénzen (helyesbítés: ez valaki más volt).

A fehér keresztény magyar bevándorlónő nem beszélt németül, de mindenki értette, hogy késsel fenyegetőzik, minek hatására a kisfia már zokogott a félelemtől. A bécsiek rendőrt hívtak a fehér keresztény magyar nőre, kiről egyelőre nem tudni, nem hódmezővásárhelyi volt-e eredetileg. Amikor a rendőrök kijöttek, a fehér keresztény magyar nő a csatornába dobta a kést. Bizonyítva, hogy a fehér keresztény magyar bevándorlók szemetelnek és ahol megjelennek, ott nő a bűnözés.

Az osztrák tűzoltóknak tízméteres mélységből kellett felhozni a kést. Az európai kultúrától idegen viselkedésű fehér keresztény magyar bevándorló nő az elfogásakor még ellenállást is tanúsított, ami a magyar bírósági gyakorlat szerint terrorista cselekménynek is számít. A fehér keresztény magyar bevándorlókkal nő a terrorizmus veszélye is. A rémült kisfiút az osztrák hatóságok gyermekvédelmi felügyelet alá helyezte. Tisztelettudó, tiszta és kedves nem fehér muszlim gondozók vidították jó kedvre, és elkezdték tanítani németre.

Ha a Fidesz marad hatalmon, tömegesen termelődnek ezek a fehér keresztény magyar nők és férfiak, akik eláraszthatják egész Magyarországot. A helyzet odáig romolhat, hogy még a nem kevés számú nem fehér nem keresztény bevándorló is veszélyben érezheti magát, és kivándorolhat Magyarországról. Ezzel azonban a magyar orvosi ellátás akár meg is szűnhet.







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Bartus László: A magyar "lepráról"

Következő cikk

Markó Beáta: Nőnap