Nem tudjuk, hogyan lehetne fokozni a címben olvasható szenzációs bejelentést, miszerint a sajtószabadság és az információs szabadság hősei, mondhatni: koronázatlan királyai, a magyar külügy képviselői javasolták a Türk Tanács tagállamainak egy közös médiaplatform létrehozását. Méghozzá a dezinformációk, a félretájékoztatások kiküszöbölésére, és annak érdekében, hogy „a valóságot közvetítsék a külvilág felé”. A hír nem a Hócipőban jelent meg és nem a Rádiókabaréban hangzott el (ahol fél órás tajtékzó röhögés szakította volna meg a műsort), hanem az azeri hírügynökség jelentette, tehát a hír biztosan igaz.
Közös médiaplatformra azért is szükség van, mert ezt a világrengető hírt még a NER nemzetstratégiai propagandagyára sem hozta le, az MTI sem közölte (a vezetőt már internálták), pedig maga a testvéri azeri hírügynökség jelentette. Van még hova fejlődnie a magyar médiának. A Türk Tanács tagjai, mint Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán pedig új perspektívákat nyújthatnak a korrekt tájékoztatásban. A magyar külügy mindenesetre jól ismerte fel, hogy a magyar médiahelyzet kompatibilis a kirgiz, a török, az üzbég, a kazah és az azeri médiahelyzettel. Volt idő, amikor ezt szégyellték volna.
Most még az hiányzik, hogy legyen közös türk emberi jogi platform is, esetleg vezesse maga Törökország. Ennek lehetne közös platformja a türk médiaplatformmal, amely a bebörtönzött török újságírók emberi jogokkal szembeni támadásait vizsgálhatná. Lehet, hogy a Türk népcsaládba meg kellene hívni az oroszokat is, mert ott a médiplatform és emberi jogi platform még a töröknél is jobb, ott meg is ölik, az ablakon kidobják, lelövik vagy megmérgezik a dezinformáló és emberi jogokat sértő újságírókat. Valami türk vér mégiscsak lehet az oroszokban, ha ilyen fejlettek platform kérdésekben.
Magyarország nemcsak alapítványosít, hanem platformosít is, egyre több intézményét hozza létre a világ legkorruptabb diktatúráival való együttműködésnek. A Nemzetközi Türk Akadémia arany medálját már át is vehette Szijjártó. Ki lehetett volna méltóbb erre, mint a hagyományos kipcsak frizurát és stílust viselő Szijjártó? A Nemzetközi Türk Akadémia tekintélyesebb, mint a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, ahogy a Nemzeti Türk Akadémia arany medálja is többet ér, mint egy Nobel-díj. Hírérzékeny magyarok ilyenkor felkapják a fejüket, milyen aljas üzletet köthetett meg ezért Szijjártó titokban.
Éppen úgy, ahogy a Szijjártót díszprofesszori címmel kitüntető kazahsztáni nur-szultani Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetem is tekintélyesebb, mint az oxfordi egyetem vagy a Harvard, ezért büszkeség onnan díszprofesszorságot kapni. Ami a legmegdöbbentőbb, hogy a nur-szultáni egyetemhez képest Magyarország díszhülyéje, Szijjártó Péter még valóban egy díszprofesszornak számíthat. A médiában sem a BBC vagy a CNN, esetleg a Boston Globe, a Washington Post, a Guardian a médiapartnerek, hanem a kazah, az üzbég, a kirgiz, az azeri és a hivatalos török sajtó, már ami a tisztogatás után megmaradt.
Az Európai Unióban bezzeg a sajtószabadság sérelméről beszélnek, akik a dezinformálást szeretik, és diktatúrának nevezik Orbán rendszerét, pedig még egy KESMA-juk sincs, nemhogy médiaplatformjuk az azeri és a kazah szabad sajtóval. Látszik, kik adnak valós képet a világról. Az EU-ban nem tudják, hogy a sajtószabadság és a hiteles tájékoztatás nem azon múlik, hogy van-e független és szabad média, meg hány hazug újságíró van börtönben.
Hanem azon, hogy az illiberális államok által irányított média a helyes információt adja, ami nem mindig azonos a valósággal, mert a valóság téved. Ezért szorul arra, hogy az illiberális nemzeti államok központi hírszervei korrigálják. Ezt pedig érdemes összehangolni a platformon. A kipcsak kazah díszprofesszor, a dunakeszi futsal csapat kapitánya, a vagyonbevallások zsenijének vezetésével. Ha Virág elvtárs még ezt is megérhette volna, Pelikánt a Türk Tanácsba delegálja, aki egy disznóplatformra tesz javaslatot, mert ennyi disznót egy helyen még a Dezső se látott, pedig a nyilas Csetneki is sokat ólálkodott arra.
