Kövér László Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációjáról a HírTV előzetesében azt mondta: „Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni.” A legfrissebb ürügy egy 2019-ben készült riportfilm, amely a Sargentini-jelentés kapcsán mutatja be Magyarországon a demokrácia megsemmisítésének eseményeit, amelyek a 444.hu állításával ellentétben nem „a NER kevésbé elegáns húzásai” közé tartoznak, hanem egy fasiszta állam intézkedései, Orbán fasiszta diktatúrájának megnyilvánulásai, amikor kivégezték a Népszabadságot és antiszemita felhangok mellett a CEU-t.
Ennek kapcsán a legviccesebb az, hogy miközben az Orbán-rezsim pojácái megsértődnek azon, hogy az európai parlament által is tárgyalt eseményekről beszámol a svéd riportfilm, gondosan bemutatva Orbán Viktor erre adott válaszát is, Kövér a svédekről azt állítja, hogy „ők nem szeretik a hazájukat, sőt szabályosan gyűlölik, mert hogyha nem gyűlölnék, akkor nem tennék tönkre”. Ez viszont igazi sértés, amivel Magyarország Svédországot olyan primitív gyűlölködésbe próbálja belerángatni, aminek a vége még egy háború is lehetne, nemhogy a NATO-tagság megszavazása.
Kövérnek azonban van egy találó és igaz megállapítása. Ezt mondta: „Azt gondolom, hogy egy olyan szövetségesre nekünk nincsen szükségünk, amelyiknek az a véleménye rólunk, meg a mi hazaszeretetünkről, amit ez a kis film tükröz. Tehát mit keresünk mi egy szövetségben? Tehát valaki nincs a helyén.” Ez pontosan így van, valaki nincs a helyén. Svédország nincs a helyén, mert a NATO-ban lenne a helye, míg Kövér országa sincs a helyén, mert Magyarországnak semmi keresni valója nincs sem a NATO-ban, sem az EU-ban, amire bizonyítékok a svéd riportfilm tényei.
Nyilvánvalóan nem félreértés, hanem az oroszok melletti ügynöki munka az ürügyek keresése, hiszen azt az Orbán-rezsimnek is tudnia kell, hogy a NATO alapja nem az, hogy a tagoknak nem lehet kritikus véleménye egymásról, ahogy ez számos esetben így van. Svédország pedig jelenleg is szövetséges, a NATO-n kívüli szövetséges, emellett az EU tagjaként is Magyarország szövetségese még, legalábbis papíron. Magyarország legfőbb szövetségese ugyanis a NATO ellensége, az Ukrajna ellen területszerző és hódító háborút vívó Oroszország.
A hazaszeretet kérdésébe inkább ne menjünk bele, mert rosszul is lehet szeretni a hazát, vagy amit ők annak hisznek, az nem az. Ennél fontosabb kérdés, hogy Magyarország megakadályozhatja-e végleg Svédország NATO-csatlakozását, különösen ilyen nevetséges indokok alapján, mint a szabad svéd sajtó által készített riportfilm, amely cáfolhatatlan tényeket tartalmaz. Mutassa be Kövér a Népszabadságot vagy a nem Bécsben, hanem Budapesten működő CEU-t. A kérdést az teszi indokolttá, mert Kövér annak a parlamentnek az elnöke, amelynek formálisan szavaznia kellene.
A svéd NATO-csatlakozásról szóló döntést nem Kövér, s nem a 135 gyáva ember hozza meg, hanem egyedül Orbán, aki Magyarországon mindenről egyszemélyben dönti. Ezt nevezik diktatúrának. Kövér szövege az uszítás, a gyűlöletkeltés és a propaganda része. Ennek ellenére, jogosan felmerül a kérdés, hogy Magyarország megakadályozhatja-e a svéd NATO-csatlakozást végleg. A válaszunk az, hogy nem. Ezt igazolja a legutóbbi NATO-csúcs, ahova kardcsörtetve rontott be Orbán, aztán amikor Erdogan kiegyezett az amerikaiakkal, azonnal hízelkedő üzemmódba váltott.
Orbán eddig is a törökök mögé bújva szemétkedett az oroszok érdekében Svédországgal, a NATO-val és Amerikával. Amint a törökök megszavazzák a svéd NATO-csatlakozást, Orbán parancsba adja a 135 szar embernek, hogy melyik gombot nyomja meg, Kövérrel az élen. Egycsapásra elmúlnak az aggodalmak és a „sérelmek”, s úgy tesznek, mintha ez soha nem is lett volna kérdés. Ehhez az amerikaiaknak Erdoganon kell számonkérnie az ígéretét, és vele kell valamilyen üzletet kötni. Orbán pedig pipiskedve követi majd a török diktátort.
Svédország NATO-csatlakozása világpolitikai jelentőségű lépés, amely Amerikának és a NATO-nak is létfontosságú kérdés. Ezt Orbán nem akadályozhatja meg a töpörödött kis országával, mert ők eljátsszák a sértődöttet, és nyíltan Putyin, az oroszok, az ellenség mellé állnak. Orbán olyan lépésekkel szembesülne, hogy kormányzása és Magyarország működése nem élne meg egy hónapot, ha a világgazdaságot irányító amerikaiak fellépnek ellene. Emlékezni kell, mekkora pofájuk volt, amikor az orosz kémbank elleni szankciók előkerültek, aztán egy nap alatt lefeküdtek Amerika lábaihoz.
Ez mind erőfitogtatás, aljaskodás és szemétkedés, belpolitikai propaganda, melldöngetés, sunyiskodás a törökök árnyékában, de ha Orbánnak kell egyedül szembeszállnia Amerikával és a NATO többi országával, akkor Orbán egy stréber tanulóként nyalja ki nagy szégyenkezésünk mellett az összes lehetséges segget, hogy megússza a szemétkedéseit. Ezt így mondják magyarul, hogy világos legyen. Erdogan és Orbán legfeljebb arra játszhat még, hogy kihúzzák az amerikai elnökválasztásig, hátha Trump nyer. De ha Trump nem nyer, egymást taposva fogják megszavazni a svéd NATO-csatlakozást.
Ehhez Orbán még úgy fog hízelegni és gazsulálni is, ahogy balkáni lókupecek szoktak, ha megérzik a pénz szagát.
