Merkel tévesen hivatkozott a szólásszabadságra, a Twitter döntése az amerikai törvényeken alapul

Közzétéve January 11, 2021, 8:15 pm
13 mins

Merkel szót emelt a Twitter ellen, mert örökre letiltotta Trumpot az oldaláról. Magáncég magándöntése volt, amihez Merkelnek semmi köze, ahogy nem szólhat bele a Mercedes Benz döntéseibe sem. Maga az intézkedés azután született, hogy Trump Twitteren terjesztett hazugságai és gyűlöletbeszéde hatására az amerikai szélsőjobboldal szervezett csoportjainak vezetésével önmagából kifordult csőcselék megrohamozta a Capitoliumot és elfoglalta azt. Mike Pnce alelnököt keresték, hogy felakasszák, mert Trump a Twitteren árulóként mutatta be. Hasonló sorsot szántak Nancy Pelosinak, az amerikai képviselőház elnökének és más képviselőknek, szenátoroknak is.

Merkelnek talán nem szükséges a gyűlöletbeszéd és a populista uszítások, összeesküvés elméletek szerepéről és hatásmechanizmusáról előadást tartani Adolf Hitler után. A szólásszabadságnak még a büntetőtörvénykönyvekben is határa van. Az amerikai alkotmány első kiegészítése korlátlan szabadságot bíztosít a sajtó és a szólás szabadságának, nagyobbat, mint Angela Merkel Németországa, de az amerikai Legfelsőbb Bíróság a Brandenburg vs. Ohio ügyben meghúzta a szólásszabadság határát. Eszerint nem tartozik a szólásszabadság védelme alá az olyan gyűlöletbeszéd, amely erőszak elkövetsésére uszít és amely erőszakot eredményez. Trump esetében mindkét feltétel teljesült.

A Twitter felhasználási szabálya ezzel összhangban áll, az amerikai szólásszabadságra vonatkozó törvényeken alapul. A Twitter felhasználási feltétele tiltja olyan posztok megosztását, amelyek erőszakot indukálnak. Minden felhasználó ezt az előírást tudomásul veszi, amikor regisztrál a felületen. A Capitolium ostromára Trump választási csalásról szóló hazugságai és uszító szövegei miatt került sor. Az erőszak be is következett, ezért a Twitter döntése összhangban állt saját felhasználási feltételeivel és az amerikai joggal, a szólásszabadsággal kapcsolatos törvényekkel is.

Merkel abban is téved, hogy a Twitter letiltásával kapcsolatos döntést nem a Twitternek, hanem a bíróságnak kellene meghoznia. Nem a Twitternek kell ebben az esetben a bírósághoz fordulnia Trump sérelmes bejegyzései miatt, hanem Trumpnak kell a bírósághoz fordulnia, ha kifogásolja a Twitter döntését. Trumpnak a bíróságon azt kell bizonyítania, hogy nem sértette meg a Twitter felhasználási feltételeit, amelyek letiltással fenyegetik azokat, akik nem tartják be. Minden közösségi felület, így a Twitter is szankcionálhat a jogsértés súlya és következménye alapján örökre szóló letiltással bárkit. A Capitolium elleni támadás, öt ember halálát okozó belföldi terrorakciónál súlyosabb következmény nem lehet.

Most arra nem térünk ki, hogy a joghoz mit sem értő, jogtipró rezsimeket kiszolgáló erkölcsi hullák, mint Varga Judit magyar igazságügyminiszter szerint egy ilyan döntést nemcsak magánemberekkel szemben lehet meghozni, hanem állami vezetővel szemben is. Azt tudjuk, hogy Magyarországon ilyen nem fordulhat elő, ahol Orbán Viktor és baráti köre minden követkzmény nélkül szabadon lophat és rabolhat a bandájával együtt, “igazságügyi minisztert” pedig azért tartanak, hogy jogsértő és jogtipró rendelkezéseket fogalmazzanak olyan törvényjavaslatokba, amelyeket utána egy fél nap alatt erőből szavaznak meg.

De Angela Merkel egy európai demokrácia kncellárja, az Európai Unió informális vezetője, akinek nem az előítéletei, nem diktatúrák vazallusainak szempontjai és nem a magánember ún. jogérzéke, hanem konkrét ország törvényei szerint kellene ilyen kérdésekben nyilatkoznia. Merkel nyilatkozata ugyanis sérti az amerikai törvényeket. Ezt onnan is tudhatná, hogy Németországban sem korlátlan a szólásszabadság, mert például Németországbn tiltják a holokauszttgadást, és nagyon helyesen teszik. A német törvények szigorúbban korlátozzák a szólásszabadságot, mint az amerikai törvények, mert ott az izgatás, a gyűlöletkeltés is büntetőjogi tényállás. Amerikában lehet gyűlöletre uszítani, csak erőszakra nem, Németországban még gyűlöletre uszítani sem lehet. Ezért a Twitter a német törvények szerint is helyesen járt el.

Az a gondolat, hogy a közösségi média tulajdonosai forduljanak bírósághoz, ha valakit tiltani akarnak, azért abszurd, mert ők csak akkor nyújthatnak be keresetet ilyen ügyben, ha az uszítás, a gyűlöletkeltés vagy erőszakra felbujtás ellenük irányult, ők maguk a sértett felek. Erre akkor kerülhet sor, ha egy személyt vagy társadalmi csoportot ér támadás a közösségi médiában valaki részéről, és ekkor beperelheti érte azt a személyt, aki ezt elkövette. A közösségi média a kiadók és más sajtótermékek gyakorlatához hasonlóan védi magát, hogy ne legyen törvénysértő tartalmak terjesztője, amikor felhasználási feltételekhez köti a használatot, és azok megsértése esetén jogosult közvetlenül szankcionálni. Ezt lehet a bíróság előtt megtámadni, méghozzá annak alapján, ha a felhasználó bizonyítani tudja, hogy nem sértette meg a felhasználási feltételeket, ezért jogtalanul korlátozták a közösségi médiával fennálló “szerződése” alapján a felhasználást.

A közösségi média és a nyomtatott, valamint elektronikus sajtó közötti felelősség annyiban különbözik, hogy a közösségi média tartalom előállítói a felhasználók és nem a közösségi média. Ezért a tartalom előállításáért a közösségi média nem felel, míg egy újság szerkesztősége igen. De a közösségi mádia sem sérthet törvényt, amit úgy véd ki, hogy a felhasználóktól megköveteli a felhasználási feltételekben rögzített törvények betartását, ellenkező esetben a felhasználót törli. ez történt Trump esetében is, a legteljesebb mértékig törvényesen, megalapozottan és helyesen. Ugyanígy az összes erőszakra buzdító, felbújtó és azt népszerűsítő felhasználóval szemben.

Megjegyezzük, hogy Németországban tiltottak – nagyon helyesen – a náci jelvények. Amerikában ezzel egyenértékű a konföderációs zászló használata, mert jelentése hasonló, nyilvános használata önmagában is erőszakra való felszólítást jelent. Trump több alkalommal megvédte a konföderációs zászlót, a konföderációs szobrokat és az őket használó neonáci csoportokat. Egyebek mellett a Twitteren is. A Twitter akkor követett el jogsértést és hibát, amikor emiatt nem tiltotta le korábban ezek miatt Trumpot. Akkor talán a capitolium elleni támadásra sem került volna sor, amikor az amerikaiak döbbenetére egy neonáci a konföderációs zászlóval jelent meg a Capitóliumban, ami elképzelhetetlen volt eddig.

Angela Merkel nyilatkozata törvénysértő, és egyes liberális véleményformálók légből kapott állításainak szintjén mozog, akik még olyan náci szövegeknek is szabadságot követelnek, amelyek az alkotmányos rendet támadják. Ez az önmagát elpusztító, ostoba, és abszolút jogállamellenes felfogás tette lehetővé Magyarországon például a cigánygyilkosságokat, ez vezetett a világ illiberális fasizálásához és Magyarországon az alkotmányos rend megdöntéséhez. Merkel esetében nem ez az első és egyetlen eset, amikor törvénytelen és jogállamellenes álláspontot képvisel. Tíz éve védelmez hazug és törvénysértő módon egy fasiszta diktatúrát az Európai Unióban.

Ha van valami, ami a könnyen felismerhető szélsőjobboldali fasisztáknál is többet árt a világnak, akkor az a Merkel-féle felelőtlen, áldemokratikus ostoba beszédek, amelyek felszabadítják a törvényes követelmények alól bűncselekmények elkövetőit, mint Donald Trump, akivel szemben most nyújtanak be alkotmányos vádeljárást öt ember halálát okozó felkelésre való felbujtás miatt. Aki ilyen esetben a közösségi média tulajdonosát vádolja azért, hogy nem támogatja az újabb erőszakos támadást január 20-ra, az nemcsak felelőtlen, hanem annyira hülye, hogy a legjobb lenne, ha kérné korai nyugdíjazását, mint kancellár.







Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.