A magyarországi sajtóban naponta jelennek meg híradások arról, hogy mit vásárol, milyen üzleti tranzakciókat hajt végre „Mészáros Lőrinc”, a vagyona pótlásához éppen milyen állami vagyont írnak a nevére. Az állami közbeszerzések százmilliárdjainak célja a feltőkésítés volt, hogy elfeledve e vagyon eredeti forrását, rablott voltát és korrupciós jellegét, „Mészáros Lőrinc” az államkasszából kilopott pénzből nevére vegye a lagnagyobb magyar iparágakat, nemzetstratégiai jelentőségű energetikai cégeket, közlekedést, sajtót, gyakorlatilag a magyar államot működtető erőforrásokat. Most már telefontársaságokat, bankokat, energetikai cégeket „vásárolnak”. Ez nemcsak bődületes bevétel, de totális kontroll is.
Ez állami pénzből megvalósított másodlagos és bújtatott „privatizáció”, ahol a vevő pénzét is a szokszor az „eladó” pozíciójában levő magyar állam biztosította, de nem állami tulajdonú stratégiai cégeket is az állami vagyonból kilopott pénzből vásárolnak meg. Létezik egy felcsúti illetékességű Mészáros Lőrinc nevű ember, aki az Orbán-maffia strómanja, akinek a nevén gyűjtik ezt a mérhetetlen vagyont, az egész magyar állam működtetéséhez szükséges eszközöket, de „Mészáros Lőrinc” gyakorlatilag egy fogalom. Az élő személynek fogalma nincs arról, hogy a neve alatt futtatott tranzakciók mit jelentenek.
A „Mészáros Lőrinc” név alatt végrehajtott ügyletek egy összehangolt terv és stratégia részei, amelynek lényege, hogy Orbán Viktor az általa vezetett bűnszervezettel (nevezzük a nevén: maffiával) birtokba vesz mindent, ami a totális hatalomgyakorláshoz, az ország feletti teljes kontrollhoz, és az anyagi erőforrások maximális kihasználásához szükséges. Orbán párt néven („Fidesz”) választásnak álcázott hamis szavazáson indul, amelynek révén legitimnek mutatja az ország megszállását és kisajátítását. De ezzel nem elégszik meg, kisajátít mindent a tudománytól, a sporton, a kultúrán, a gazdaságon át a sajtóig és az igazságszolgáltatásig bezárólag.
Ennek a totális hatalmi megszállásnak és kisajátításnak az üzleti, gazdasági részét „Mészáros Lőrinc” nevén futtatják, mert kell egy név, de „Mészáros Lőrinc” inkább egy fikció. Ahogy Simicska Lajos esetében is azt tartották, hogy a kilopott vagyon, amit működtet, az ő nevén van, valójában a „közösségé” (a Keresztapa című filmben úgy mondaná Don Corleone, hogy a „családé”), ugyanígy a „Mészáros Lőrinc nevére írt vagyon sem Mészáros Lőrincé, hanem a „Családé”, az Orbán vezette maffiáé. Az döbbenetes, hogy ezt a teljesen világos bűnözést szó nélkül nézi az ország, és úgy tesz, mintha ez normális lenne.
Azt mondanunk sem kell, hogy mindez totálisan törvénytelen, alkotmányellenes, mert Orbán Viktort nem tulajdonosnak, hanem legfeljebb miniszterelnöknek választja az ország, amennyiben ez tisztességes és egyenlő feltételeken alapuló, demokratikus választás lenne. De ez csak látszólag választás, Orbánt demokratikus úton leváltani nem lehet, ezért az ő hatalomgyakorlása megszállás, Magyarország elrablása és függetlenségének felszámolása. Kilopja az állami vagyont egy stróman nevén, és a köz pénzéből felvásárolja és saját hatalma biztosítására és saját zsebére működteti az országot. Ez szervezett bűnözés.
Mindebben a meglepő csak az, hogy ezt a struktúrát, működési módot miért nem írják le, a sajtó miért beszél Mészáros Lőrincről olyan tranzakciók kapcsán, amelyeket nem is ért, olyan vagyonról, amiről azt sem tudja, hol van és mennyi. Egy Orbánnak dolgozó menedzsment, a „Család” menedzseri rétege intézi ezeket Orbán megrendelései és utasításai szerint. Az Orbán-maffiában megtalálható minden szereplő. amely egy klasszikus maffiában megvan, talán a bérgyilkosokat leszámítva. De ebben sem lehetünk teljesen biztosak, látva, hogyan leemelte Simicskáról a teljes vagyont, meghagyva neki a munkadíját és egy kevés hallgatási pénzt. Ezt csak olyan emberrel teheti meg, különösen Simicskát ismerve, akit halálosan megfenyegettek, és az életét félti.
